Átment az alkotmánybíróságon Macron nyugdíjreformja

A kilenctagú, főként volt politikusokból és magas rangú köztisztviselőkből álló testület jóváhagyta a törvény alapvető elemeit, köztük a kulcsfontosságú, sokak által vitatott rendelkezést, amely két évvel 64 évre emeli a minimális nyugdíjkorhatárt − közölte a Bloomberg hírügynökség.

Az ellenzék által támogatott két követelés egyikét is elutasították, amely szerint népszavazást kellene tartani a 62 éves korhatár megtartásáról − ez a lépés meghosszabbította volna az országban fennálló politikai és jogi bizonytalanságot.

A döntés megnyitja az utat a kormány előtt a törvény kihirdetéséhez, amelyről Macron a múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy reméli, még az idén elkezdheti végrehajtani.

A reformmal szembeni ellenállás azonban nem mutatja a csillapodás jeleit: pénteken már Franciaország-szerte zajlottak tüntetések, a szakszervezeti vezetők és az ellenzéki törvényhozók pedig már a döntés előtt megfogadták, hogy folytatják a harcot − írta meg a The Washington Post.

Nem maradt tüntetés nélkül

Macron kormánya a múlt hónapban a parlament alsóházának szavazása nélkül keresztülvitte a törvényt, amit a kritikusok elnöki túlkapásként értékeltek, és ami széles körű ellenállást váltott ki a reformmal szemben.

A tüntetők elárasztották Párizs és más francia városok utcáit, a sztrájkoló munkások pedig lezárták az utakat és a vasutat.

A nyugdíjreform ellenzői, köztük befolyásos szakszervezetek, azt mondják, hogy a francia munkavállalók keményen küzdöttek azért, hogy a nyugdíjkorhatár alacsonyabb maradjon, mint sok európai szomszédjuknál, és hogy ez a juttatás a franciaországi társadalmi szerződés középpontjában áll.

Macron a jogszabályt népszerűtlen, de adóügyi szempontból felelős intézkedésként állította be, hogy az ország nagyra becsült nyugdíjrendszerét életben tartsa, miközben a várható élettartam emelkedik. Kormánya eddig nem volt hajlandó meghátrálni vagy kompromisszumot kötni a szakszervezetekkel, még akkor sem, amikor a tüntetések egyre intenzívebbé váltak, és egyre szélesebb körű sérelmekre terjedtek ki.

Az 1958-ban, az V. Köztársaság elején létrehozott Alkotmánytanács egy kilenctagú, politikamentes testület, amelynek feladata annak mérlegelése, hogy a jogszabályok megfelelnek-e a francia alkotmánynak. Jelenleg hat férfi és három nő alkotja, mindannyian fehérek és 60 év felettiek, akiket a köznyelvben „bölcseknek” neveznek. A testületet Laurent Fabius volt szocialista miniszterelnök vezeti, de vannak konzervatív tagjai is − köztük Alain Juppé volt miniszterelnök, aki egy korábbi nyugdíjreform-kísérletet vezetett, amely 1995-ben tömeges sztrájkokat váltott ki.

A bíróság azt mérlegelte, hogy a törvénynek teljes egészében zöld utat adjon-e, egyes részeit megsemmisítse, vagy teljesen elutasítsa. Nagyon ritka, hogy az Alkotmánytanács teljes egészében elutasít egy törvényjavaslatot.

Macron kijelentette, hogy az idei év végéig szeretné végrehajtani a reformot, amely 2030-ig fokozatosan, évente három hónappal emelné a nyugdíjkorhatárt. A legtöbb munkavállalónak 2027-től kezdődően 42 helyett 43 évig kellene befizetnie a rendszerbe ahhoz, hogy teljes nyugdíjat kapjon.

(Borítókép: Nathan Laine / Bloomberg / Getty Images)