Több mint negyven év után egymás nyakába borultak az ősellenségek

A meghívás azután érkezett, hogy a szaúdi király március második felében ugyancsak meghívta Irán elnökét. 

Hosszú évtizedek ellenségeskedése után a régió két nagy riválisának kapcsolatában azután következett be enyhülés, hogy Kínának sikerült a két ország képviselőit tárgyalóasztalhoz ültetnie, és márciusban Pekingben a külügyminiszterek bejelentették a diplomáciai kapcsolatok kölcsönös felvételét.

Azóta mindkét ország vezető diplomatái intézkedtek külképviseleteik újranyitásáról, amit kölcsönös látogatásokkal nyomatékosítottak. Diplomáciai források azt is megerősítették, hogy a technikai előkészületek után május 9-ig a képviseletek mindkét országban hivatalosan is megkezdik működésüket.

Hónapok alatt alapjaiban rendeződik át a Közel-Kelet

2023 februárjában – kínai közvetítéssel – Irán és Szaúd-Arábia Pekingben bejelentette: ismét felveszik a diplomáciai kapcsolatokat, amelyeket Rijád még 2016-ban mondott fel. Az előzmény az volt, hogy Szaúd-Arábiában 2016-ban terrorizmus vádjával kivégeztek majdnem ötven embert, akik között ott volt az országban élő vezető síita iszlám vallástudós.

De az örök harag még régebbről datálható. 1979-ben Iránban győzött az iszlám forradalom, amely megdöntötte az Amerika-barát perzsa sah uralmát. A felálló teokratikus iszlám állam vallási vezetője, Homeini ajatollah rögtön egy pánarab vagy össziszlám ideológiát hirdetett, amely szerint nincsenek síiták, sem szunniták, vagyis az iszlám két legnagyobb irányzata.

A muszlimok többségét adó szunniták (80-85 százalék) körében Szaúd-Arábia egy nagyon erős bástya, hiszen ott található az iszlám két legszentebb helye, Mekka és Medina. Ugyanakkor a muszlimok 10-15 százalékát kitevő síiták legtöbbje egy tömbben, éppen Iránban él, ahol a mintegy 88 milliós ország lakói gyakorlatilag teljes egészében síiták. Nos, ez a síita–szunnita vallási szembenállás, rivalizálás határozta meg a szembenállók elmúlt négy évtizedét.

Mára azonban egyértelművé vált, hogy nem kifizetődő a szembenállás, konfliktusaik minden szempontból károsak, és sokkal előnyösebb lenne, ha valamiféle együttműködés alakulna ki a régió két vezető ereje között. Végül erre alapozva sikerült a kínaiaknak a két felet megbékéltetnie.

Tovagyűrűző hatás

A megegyezés óriási visszhangot keltett a Közel-Keleten. Nem véletlen, hogy hetekkel később a Katarral 2017 óta haragban lévő Bahrein (ugyancsak síita többségű miniállam) bejelentette, rendezi nézeteltéréseit szomszédjával, és hamarosan helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat. Ennek oka pedig az volt, hogy Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok diplomáciai blokádot vont 2017-ben Katar ellen, mert szerintük a miniállam túlságosan szorosra fűzte kapcsolatait Iránnal.

A villámgyors változások újabb felvonása volt, amikor múlt héten felröppent a hír: Szaúd-Arábiában több mint 10 év után fogadták a szíriai külügyminisztert, és bejelentették a konzuli kapcsolatok helyreállítását. A diplomáciai szakítás oka az volt, hogy 2011-ben az arab tavasz szíriai forgatagában Aszad elnök – hatalmát féltve – belelövetett a tüntető tömegbe. Ezzel együtt Damaszkuszt kitették a vezető arab országok szervezetéből, az Arab Ligából.

A hétvégén erre is rátromfoltak, mert Rijádban gyűltek össze az Arab Liga tagállamait képviselő diplomaták, vagyis az Öböl menti Együttműködési Tanács tagjai (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok), valamint Egyiptom, Jordánia és Irak küldöttei, hogy megvitassák, milyen feltételekkel vennék vissza Szíriát az Arab Ligába, amelynek következő hivatalos ülése májusban lesz.

(Borítókép: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)