Bajor fordulat: mégis megtartanák az atomenergiát

Április 15-én választották le az utolsó három, még működő atomerőművet a német hálózatról, így vasárnaptól kezdve Németországban egy új, atommentes korszak kezdődött.

Mint erről szóló cikkünkben bemutattuk, az atomenergia kivezetése több mint húszéves tervre nyúlik vissza: az akkor még orosz kapcsolatai miatt nem kegyvesztett Gerhard Schröder vezette SPD–Zöldek-kormány az atomtörvényben meghatározta a működő atomreaktorok élettartamát, emellett megtiltotta, hogy új atomerőműveket építsenek Németországban.

Azonban az atomerőművek kikapcsolása a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után gyorsult fel: a kancellári székben Schrödert váltó Angela Merkel és az uniópártok eldöntötték: minél gyorsabban ki kell vezetni az atomenergiát. A Bundesmutti döntését az akkor bajor környezetvédelmi miniszteri posztot betöltő CSU-s Markus Söder is támogatta, sőt ő a minél gyorsabb kivezetést preferálta.

Ugyanakkor azóta sok víz lefolyt a Rajnán, és sok minden változott a német politikában is. Markus Söder időközben már a szövetségi választásokon a CDU-val közösen induló, kizárólag Bajorországban működő CSU elnöke lett, és bajor környezetvédelmi miniszteri székét a miniszterelnöki bársonyszékre cserélte. Azonban Söder egyik legnagyobb változása az atomenergiához való hozzáállása lett:

Söder már szombat előtt is annak adott hangot, hogy szerinte az orosz agresszió következtében megdráguló energiaárak, majd az orosz energiafüggőségről leváló Németország energiamixében helye van az atomenergiának – reményei szerint legkésőbb télen ismét napirendre kerül az atomvita.

Söder alkotmánymódosítással indítaná újra az atomerőműveket

Ugyanakkor az októberben tartományi választáson újrázásra készülő Söder nem várna télig, hogy esetleg visszakapcsolják az Isak 2-t: az atomerőmű hálózatból való leválása után azzal az ötlettel állt elő, hogy a szövetségi kormány a tartományokat ruházza fel az atomenergia kérdésében.

Bajorország azt követeli a szövetségi kormánytól, hogy a tartományok kezébe adja az atomenergia további üzemeltetését. Amíg a[z energia] válság nem szűnik meg, és amíg nem sikerül átállni a megújuló energiaforrásokra, az évtized végéig minden energiaformát használnunk kell

– fogalmazott a bajor miniszterelnök a Bild vasárnapi számának a FAZ tudósítása szerint.

Ugyanakkor ez nem olyan könnyű, mint a bajor miniszterelnök állítja: az atomenergia kérdése nem tartományi, hanem szövetségi kérdés,

Ez pedig nem valószínű, hogy ebben a ciklusban megtörténne: a pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány két legnagyobb pártjának, a szociáldemokrata SPD-nek és az ökobaloldali Zöldeknek elég markáns véleményük van az atomenergia kérdésében: az SPD bundestagbeli frakciója egyszerűen csak annyit írt ki Twitterre a három még működő atomerőmű lekapcsolása után: Atomenergia? Viszlát!

Ugyanakkor Söder reakciójára ennél már jóval keményebben reagáltak a legnagyobb német kormánypártból: az SPD frakciójának szóvivője Matthias Miersch egy interjúban egyszerűen „felelőtlen populistának” titulálta a bajor miniszterelnököt, míg a párt korábbi frakcióvezetője, Katja Mast pedig közösségi oldalán Söder korábbi, atomenergiával kapcsolatos ellentétes álláspontjára utalt, és arra szólította fel a miniszterelnököt: Bajorországnak inkább a megújuló energiákra való átállásra való házifeladatát kéne elvégeznie.

Södert ugyanakkor nemcsak kritizálják, hanem vannak mögötte támogatók is: a CSU-vezért a szövetséges CDU is támogatja, emellett az atomerőművek leállítását ellenző legkisebb szövetségi kormánypárt, a liberális, atombarát FDP is osztja az atomenergiáról osztott véleményét – ugyanakkor a bajor miniszterelnök az FDP-től kapta a legélesebb kritikát, amikor a párt egyik elnökhelyettese, Johannes Vogel úgy nyilatkozott:

Markus Söder olyan gyakran váltogatja pozícióját, mint az alsónadrágját

– fogalmazott Vogel, hozzátéve: Söder véleményváltozásai miatt szerinte nem lenne alkalmas, hogy energiapolitikáról hozzon döntéseket.

Ugyanakkor pártja az atomenergia további használata mellett állt ki. Bijan Djir-Sarai főtitkár szerint az atomenergiának a kivezetés ellenére van jövője Németországban, ugyanakkor Vogelhez hasonlóan odaszúrt Södernek: ha a Bundestag hozna is egy olyan törvényt, amely tartományi hatáskörbe helyezné az atomenergiát, időközben „valószínűleg újra meggondolná magát”.

Választási kampány vagy szakpolitikai cél?

Hogy az egykoron a minél gyorsabb lekapcsolást követelő Söder hirtelen miért vált atombaráttá, ahhoz valószínűleg köze lehet annak, hogy Németország legnagyobb tartományában október 8-án tartanak választásokat.

Ugyan a CSU a közvélemény-kutatásokban magabiztosan vezet, de Söderék az atomenergia tematizálásával képesek lehetnek újabb választókat megszólítani:

Az ARD felkérésére készített kutatás alapján a német lakosság 34 százaléka szerint helyes döntés az atomenergia kivezetése, míg 59 százalékuk elhibázott szakpolitikai döntésnek látja. Korosztály szerint csak a legfiatalabbak, a 34 alattiak többsége üdvözli a döntést.

Így Söder alapvetően a szavazatmaximalizálás lehetőségét láthatja az atomkérdésben: mivel érdemben nem tud semmit tenni a bajor atomerőművek visszaállításában, elég csak kommunikálnia róla – egy jó választási eredménnyel pedig komoly kihívója lehet a CDU-vezér Friedrich Merznek is a 2025-ös szövetségi választáson, hogy melyikük legyen az uniópártok kancellárjelöltje.

(Borítókép: Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke az Isar 2 atomerőmű előtt 2023. április 13-án. Fotó: Peter Kneffel / Picture Alliance / Getty Images)