Az EP zöld utat adott az EU legfontosabb klímavédelmi javaslatainak

Április 18-án, kedden szavaztak az Európai Parlament az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság fit for 55 névre keresztelt csomagjába tartozó három rendeletjavaslatról.

A fit for 55 lényege, hogy az Európai Unió előírná a tagállamai számára, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsék a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat az 1990-es referenciaértékhez képest, és ennek érdekében 2030-ig az EU jogszabályait összhangba hoznák.

Az ezen a héten ezúttal Strasbourgban tartott plenáris ülésen három fontos rendeletjavaslatról szavaztak az EP-képviselők:

• az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a reformjáról (ETS);
• az importárúk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM);
• illetve az új szociális klímalapról.

Mindhárom javaslatot nagy többséggel fogadták el a képviselők. A három nagy képviselőcsoport, a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt, a liberális Renew Europe és a szociáldemokrata S&D képviselői mellett az Európai Zöldek is szinte kivétel nélkül a rendeletjavaslatok megszavazását támogatták.

Ahhoz, hogy a rendeletjavaslatok érvénybe lépjenek, még a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden Tanács) is szavaznia kell róluk, ugyanakkor ez valószínűleg már csak formaiság lesz: a tavaly évvégén a három nagy uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, illetve a Tanács képviselői egy trilógus során már megállapodtak a rendeletekről, így elméletileg azt a tagállamok szakminisztereiből álló uniós szervben is meg fogják szavazni.

De mi is áll a rendeletekben?

Az ETS, azaz az EU kibocsátáskereskedelmi reformja lényegében megszabja, hogy a jövőben különböző szektorok mennyi széndioxidot bocsáthatnak a légkörbe,

Emellett létrehoznak egy széndioxid-piacot, ahol lényegében a szennyezők kereskedhetnek a kvótájukkal: amennyiben valaki túllépni a meghatározott kibocsátási mennyiséget, más, alacsonyabb kibocsátóktól vásárolhat további kibocsátást. A rendelet – amit még a Tanácsnak jóvá kell hagyni – emellett kitér a légi-, illetve viziközlekedésre is.

Ugyanakkor az egyik legfontosabb javaslat a CBAM-nak nevezett az importárúk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus. Ez lényegében azt próbálná megoldani, hogy az EU területén is működő cégek ne tudják kiszervezni a gyártást olyan harmadik országokba, ahol a környezetvédelmi előírások jóval megengedőbbek.

A most EP által elfogadott javaslat szerint a CBAM alá tartozó áruk – például vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, elektromosság, hidrogén – importőrei annyiért hozhatják be az EU területére a fentebb felsorolt árukat, amennyiért annak a környezetvédelmileg ambíciózusabb EU-ban elő tudták volna állítani őket.

A szociális klímaalap létrehozására pedig amiatt volt szükség, hogy a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásokra – amiknek például a szén vagy a gáz kivezetésével, illetve az ezekre kivetett adók miatt drágábbá válna az energiaszükségletének a kielégítése – helyezedő nyomást csökkentsék.

Ebbe az alapba összesen 86,7 milliárd eurót gyűjtenek, és a 2026-tól lesz előérhető. Elsőszámú célja az energiaszegénység és a szegényebb családok közlekedésének a zöldítése, modernizálása. Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy az Európai Unió azt szeretné, ha a zöld átállás miatt jelentkező „klímaszámlát” ne a szegények fizessék meg.

„Game changer”

Az Euronewsnak a csomag jelentéstevője, a holland Munkáspártban politizáló Mohammed Chahim a most elfogadott rendeletjavaslatokat „game changernek” nevezte. „Ez az első alkalom, hogy arra fogjuk kérni a gyártókat, hogy fizessenek az importált széndioxid-kibocsátásáért is” – fogalmazott, majd továbbfűzve gondolatát arról beszélt, ez az első alkalom, hogy az EU vagy a világ bármely más régiója széndioxid-vámot alkalmaz.

Reméljük, hogy ez ösztönözni fogja a világ többi régióját is, hogy csatlakozzanak hozzánk, és ugyanolyan ambícióval dekarbonizálják a gazdaságot, hogy elérhető közelségben tartsuk a [párizsi klímaegyezményben meghatározott] 1,5 fokos [átlaghőmérséglet-növekedést – szerk.]

– zárta nyilatkozatát.

Amennyiben az EP után a Tanácsban is rámondják az igent a most jóváhagyott három rendeletjavaslatra, akkor azt még aznap kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, húsz nap múlva pedig már jogerőre is emelkedik.