A madárinfluenza nem terjedt emberről emberre – eddig

A mutációk a fertőzés után alakulhattak ki az 53 éves, kórházban kezelt férfi szervezetében. Semmi jele, hogy a mutálódott vírus átterjedt volna más emberekre, keveredett volna más influenzavírusokkal, vagy ellenállóvá vált volna a jelenlegi gyógyszerekkel és vakcinákkal szemben.

A madárinfluenza a március végén megbetegedett chilei férfi izolált mintájában két olyan genetikai mutációt tartalmaz, amelyek az emlősökhöz való alkalmazkodás jelei

– állapította meg az amerikai betegség-ellenőrzési központ, a CDC. Állatokon végzett kísérletekben már korábban kimutatták, hogy az úgynevezett PB2 génben található mutációk segítik a vírus szaporodását emlősök sejtjeiben.

Az egészségügyi szakértők szerint a lakosságra jelentett kockázat továbbra is alacsony. Más megbetegedéseket nem hoztak összefüggésbe a chilei férfival, akit továbbra is kórházban ápolnak – jelentette a The New York Times. Ráadásul a mintából más kritikus genetikai változások is hiányoztak, amelyek a tudósok szerint nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a H5N1 néven ismert vírus hatékonyan terjedjen az emberek között.

A mutáció három kategóriájának kell kialakulnia ahhoz, hogy a H5-vírus a madár után az emberre is veszélyes legyen.

Az viszont biztos, hogy már ezzel az egyetlen változással a vírus egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy alkalmazkodjon az emberhez, azaz fokozott kockázatot jelent. „Mindenképpen aggasztó ezeket a jeleket látni” – mondta az Emory Egyetem virológusa.

Ugyanakkor a mutációk önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy olyan vírust hozzanak létre, amely könnyen terjed az emberek között – tette hozzá Anice Lowen.

Nem tudni, hogyan fertőződött meg

A mintát a chilei Nemzeti Influenza Központ szekvenálta, majd nyomban feltöltötte egy nemzetközi adatbázisba. Az esetet az egészségügyi minisztérium március 29-én jelentette a WHO-nak. A férfi köhögött, fájt a torka, kórházba szállítása után pedig romlott az állapota.

Tisztázatlan, hogyan fertőződött meg, annyi azonban bizonyos, hogy lakóhelye térségében kimutatták a vírust madarakban, sőt oroszlánfókákban is.

Fontos minden emberi fertőzés gondos kivizsgálása, és a vírus evolúciójának nyomon követése – figyelmeztetett Vivien Dugan, a CDC influenzaosztályának igazgatója. A szakértők így kívánják megelőzni, hogy a madárinfluenza emberek közötti terjedéssel újabb világjárványt szabadítson el.

Egy spanyolországi nyércfarmon tavaly ősszel kitört H5N1-járvány arra utal, hogy a vírus képes arra, hogy legalább néhány emlős között hatékonyabban terjedjen. Minden egyes emberi fertőzés újabb alkalmazkodási lehetőségeket teremt a vírus számára.

Nem ember fertőzött

Tavaly január óta ez a 11. humán fertőzés H5N1-vírussal. Egyik sem terjedt emberről emberre történő átvitellel. A madárinfluenza vírusát 1996-ban mutatták ki először Kínában libákban, egy évvel később pedig már a vírus embert fertőzött Hongkongban. Azóta 870 emberi fertőzést azonosítottak világszerte jobbára olyanok esetében, akik szoros kapcsolatban álltak a madarakkal.

Nemrégiben egy, a délkelet-kínai Kuangtung tartományból származó 56 éves nő hunyt el madárinfluenzában. Február végén betegedett meg, március elején kórházba vitték, de volt több alapbetegsége is. A fertőzés kialakulása előtt érintkezett baromfival, lakhelye körül pedig vadon élő madarak is kószáltak – jelentette az Egészségügyi Világszervezet.

Március elején idehaza Békésben és Zalában jelent meg a madárinfluenza. Egy békéscsabai telepen 7400 tömőludat tartottak. Az elhullás és az egyéb tünetek után megkezdték az állomány felszámolását, a birtok körül pedig kijelöltek egy három kilométer sugarú védőkörzetet.

Nagy-Britanniában közben feloldják a madárinfluenza elleni védekezési intézkedéseket – jelentette a Sky News. Április 18-tól a madártenyésztők ismét kint tarthatják az állományt, és a szabadban tojt tojásokat ezentúl „szabad tartásúként” jelölhetik. A madártenyésztőket azonban változatlan éberségre kérték a hatóságok.

(Borítókép: Uli Deck / picture alliance / Getty Images)