Sok amerikai él Oroszországban abban a reményben, hogy nem festettek céltáblát a hátukra

A hidegháború befejezése óta Evan Gershkovich az első akkreditált újságíró, akit őrizetbe vettek Oroszországban. A Wall Street Journal riporterének letartóztatása riadalmat keltett az onnan tudósító amerikai újságírók körében. Sokan eltűnődtek: vajon ki lesz a következő.

Gershkovichot március végén fogták el a biztonsági szolgálat, az FSZB emberei, miközben az uráli Jekatyerinburgban volt hivatalos kiküldetésben. Húsz év börtön vár rá kémkedésért, az amerikai kormány szerint jogtalanul vették őrizetbe.

A Kreml váltig állítja, hogy a tudósítót tetten érték az orosz törvények megsértésében. A letartóztatást azonban sokan a külföldi újságíróknak vagy az amerikaiaknak – vagy mindkettőnek – szánt figyelmeztetésként értelmezték. Gershkovich legtöbb amerikai kollégáját hazarendelték, mások önként távoztak.

Sok nyugati hírügynökség, amely Sztálin alatt is küldött Moszkvába riportereket, úgy döntött, hogy Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa túl veszélyes az újságírás számára

– írta a Wall Street Journal, miután visszahívta moszkvai irodavezetőjét.

Az újságírók szűk közösségén kívül az Oroszországban ténykedő amerikaiak hozzáállására jellemző, hogy a Politico tudósításához senki sem adta a nevét, sőt egyesek névtelenül sem vállalták, hogy említést tegyenek a helyzetükről.

A legtöbben azt állítják: Gershkovich letartóztatása nem jelentett fordulatot. A Wall Street Journal riporterét azért vették őrizetbe, mert újságíró volt, nem pedig azért, mert amerikai. A hétköznapi civilek – állítják vagy remélik – biztonságban vannak.

Ha nem tűnünk ki, leszegjük a fejünket, akkor egyelőre folytathatjuk az életünket – mondta egy harmincas éveiben járó angoltanárnő.

Kockázatos ország

Az Ukrajna elleni támadás óta eltelt több mint egy év alatt alaposan megcsappant az Oroszországban élő nyugati állampolgárok száma. Az utazási korlátozások, a pénzügyi szankciók és a nyugati vállalatok elvándorlása sokakat távozásra késztetett. Az ott maradtak általában családi, gazdasági és érzelmi szálakkal kötődnek az országhoz.

Nem tudni, hány amerikai útlevéllel rendelkező személy maradt Oroszországban. „Az amerikai állampolgárok száma minden országban változó, ezért nem szeretnénk elavult vagy pontatlan adatot közölni” – ezzel utasította el a válaszadást az amerikai nagykövetség szóvivője.

A Oroszországban élő amerikaiak száma azonban valószínűleg több ezerre tehető. A State Department már több mint egy éve a legkockázatosabb országok közé sorolja Oroszországot, és azt tanácsolja az amerikai állampolgároknak: ne utazzanak oda, az ott élőknek pedig, hogy hagyják el az országot.

Gershkovich a nyolcvanas évek óta az első hivatalosan, az orosz külügyminisztériumban akkreditált újságíró, akit letartóztattak. Az Oroszországban őrizetbe vett amerikaiak közé tartozik Paul Whelan, egy volt amerikai tengerészgyalogos, aki 16 éves büntetését tölti Oroszországban kémkedésért, valamint Brittney Griner kosárlabdázó, akit kábítószer-birtoklás vádjával kilenc évre ítéltek. Grinert decemberben engedték szabadon Viktor But fegyverkereskedőért cserébe. A megállapodást sokan bírálták, azzal érvelve, hogy a túszdiplomácia orosz gyakorlatát bátorítja.

Félő, hogy a háború elhúzódásával Moszkva újabb külföldieket ejt fogságba, hogy az általa „kollektív Nyugatnak” nevezett térséggel szemben nyomásgyakorlásra használhassa őket. A Kreml által, két nappal Gershkovich letartóztatása után közzétett frissített külpolitikai dokumentumban az Egyesült Államokat nevezték meg „az Oroszország nemzetbiztonságát fenyegető legfőbb kockázatok forrásaként”.

Ezek után a legmagasabb rangú tisztviselők ismét távozásra szólították fel az amerikaiakat.

Nem mindenki céltábla

Sok Moszkvában élő amerikai számára az amerikai kormány gyakori figyelmeztetései nemigen változtattak a távozással vagy maradással kapcsolatos döntésükön.

Már régóta nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy ha őrizetbe vesznek, a nagykövetség segíthetne

– mondta egy 36 éves amerikai tanácsadó, aki 14 éve él Oroszországban. Hozzátette azonban, hogy otthonról dolgozik, így nem nagyon keresztezi útját a hatóságokkal.

„Amikor beszállsz egy autóba, számolnod kell azzal a lehetőséggel, hogy valaki az oldaladba csapódik, és megöl” – illusztrálta a helyzetet egy másik, 39 éves menedzser, akinek orosz felesége és két gyermeke van. Amikor az ember Oroszországba megy, fel kell készülnie arra, hogy politikai okokból célba vehetik, és a börtönben köthet ki.

Felidézte, hogy 2021 végén – amikor az orosz erők felsorakoztak az ukrán határon – visszarepült Oroszországba. Érkezésekor a biztonságiak kihallgatták, és felszólították, hogy adja át a telefonját. Ezután egy ideig rendre értesítést kapott arról, hogy valaki megpróbált bejelentkezni a Telegram-fiókjába. A menedzser nem aggódott túlságosan a saját biztonsága miatt, mivel semmilyen érzékeny tartalmat nem tárolt a telefonján, ráadásul nem volt olyan prominens személyiség, mint az őrizetbe vettek.

Nem vagyok kosárlabdasztár vagy újságíró, akinek céltáblát festettek a hátára

– magyarázta.

Hasonlóan vélekedett egy 33 éves, kettős állampolgárságú PR-alkalmazott.

„Amíg nem avatkozik valaki »tabukba«, nincs olyan érzésem, hogy minden ok nélkül őrizetbe vennék a külföldi útlevéllel rendelkező embereket”. De ha ezt egyszer elkezdik, „akkor biztosan eljön a távozás ideje”.

(Borítókép: Sergei Chuzavkov / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)