Berlinből egyhamar nem lesz Amszterdam

Áprilisban mutatta be a német szövetségi kormány a marihuána legalizálására tett javaslatát. A rendeletjavaslatot, amely a szövetségi egészségügyi minisztérium oldalán elérhető, az SPD-s egészségügy-miniszter, Karl Lauterbach, illetve a zöld agrárminiszter, Cem Özdemir részletezte egy sajtótájékoztató keretén belül, amiből kiderült, hogy a terv jóval visszafogottabb, mint amit a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak is nevezett SPD–Zöldek–FDP-kormány korábban ígért.

így a két miniszter egy jóval felvizezettebb rendeletjavaslatot prezentált. Ugyanakkor a német szövetségi kormány javaslata így is sok esetben előremutató más tagállamok drogstratégiájához képest.

Bűnügyi helyett egészségügyi kérdés

Németországban a marihuána orvosi használatát már Angela Merkel kancellársága idején engedélyezték. A Bundestagban 2016-ban fogadták el Bundesmuttiék javaslatát: ez egyrészt engedélyezte a marihuána gyógyszerként való felírását abban az esetben, ha más terápiás módszer már nem segítene, illetve engedélyezték az orvosi célra való termesztést és importálást is – utóbbi két esetben a BfArM-nek rövidített Szövetségi Intézet a Gyógyszerészeti és Orvosi Termékekért nevű hivatal adhat ki engedélyt.

Az Olaf Scholz vezette új szövetségi kormány ehhez képest továbblépett volna, és a felnőttek számára egyéni használatra teljesen legalizálta volna. A 2022 októberében kiszivárgott terv szerint amerikai és holland mintára lettek volna kannabiszboltok, ahol 18 év felett bárki vásárolhatott volna saját használatra marihuánát egészen 20 grammig, míg a rurális területeken a gyógyszergyárakban lehetett volna hozzáférni a könnyű droghoz legális úton. Emellett otthon is lehetett volna maximum két növényt tartani.

A boltokban árusított marihuána THC-tartalmát maximum tizenöt, 18 és 21 év között pedig tíz százalékban maximalizálták volna, illetve a Németországban forgalmazott kannabiszt Németországban is kellett volna termeszteni.

Ugyanakkor ezzel a még nem véglegesnek szánt rendeletjavaslattal több gond is akadt. Egyrészt a három kormánypárt sem értett mindenben egyet – például az FDP ellenezte, hogy 21 éves korig alacsonyabb THC-tartalmú készítményeket lehetett volna vásárolni, mivel szerintük az a feketepiac felé irányította volna a 21 évnél fiatalabbakat –, viszont ennél nagyobb probléma volt, hogy

Például már rögtön a személyek és áruk szabad mozgását garantáló schengeni egyezménnyel, amely tiltja, hogy az emberek kábítószer-tartalmú gyógyszereket vigyenek át egyik országból a másikba – csak orvosi engedéllyel lehet –, emellett az EU kábítószerrel kapcsolatos előírásaival vagy azzal kapcsolatos nemzetközi szerződésekkel sem lett volna jogharmóniában.

Ugyanakkor az idén bemutatott tervben is látni, illetve az azt bemutató sajtótájékoztatón Lauterbachék is hangsúlyozták: a Scholz vezette szövetségi kormány a marihuána kérdését nem bűnügyi, hanem elsősorban egészségügyi kérdésként kezelné.

Legalizáció light 

Az uniós előírások és nemzetközi szerződések miatt így a közlekedésilámpa-koalíciónak lejjebb kellett adnia az októberben kiszivárgott tervekből. A javaslaton az Európai Bizottsággal közösen dolgoztak, hogy a német javaslat az uniós előírásokon belül maradjon – az egészségügy-miniszter szerint a lehetséges kereten belül a legmagasabb elérhető legalizációt próbálták elérni.

A kormány által kidolgozott javaslat két pillérből áll:

• nonprofit, magán és közösségi termesztés legalizálása;
• legális kereskedelem egy regionális modellprojekt keretén belül.

Az első pillérről szóló törvényjavaslatot az ígéretek szerint már április végén tárgyalhatja a Bundestag, míg a második pillérről szóló törvényjavaslat a nyári szünet után készülhet el.

Az első pillér lényege a kannabisztermesztés és -birtoklás dekriminalizációja. A német felnőttek ezentúl nem követnének el bűncselekményt, amennyiben saját használatra van náluk fű, illetve otthon termesztenek: előbbi kapcsán 25 grammban határozták meg a határt, utóbbi kapcsán három növényben.

Emellett létrehoznának ún. kannabiszklubokat is: ezek olyan, nonprofit alapon szerveződő közösségek lennének, amelynek tagjai tagdíjat fizetnek, majd az otthon megtermelt marihuánát egymás között adnák el – egy személy havonta maximum 50 gramm füvet vásárolhatna, míg 21 év alatt csak 30-at. Ezekben a klubokban ugyanakkor más terméket, például alkoholt vagy dohányt tilos lenne árulni, és a létszámot is ötszáz főben maximálnák – ezt egyébként a katalán város, Barcelona mintájára találták ki.

Ugyanakkor ezt még csak tesztfázisban és mindössze néhány régióban indítanák el, és az első pillérrel együtt tudományosan nyomon követnék a hatásait, majd az első pillér esetében négy, a második esetén öt év múlva felülvizsgálnák a rendszert, amennyiben elindulna.

Lauterbach a javaslat bemutatásán úgy fogalmazott: a legfontosabb célja a kormánynak, hogy visszaszorítsa a feketepiacot, védje a fiatalkorúakat, illetve reményeik szerint így tisztább, kevésbé káros füvet fognak szívni az erre fogékony németek.

A javaslatra szerinte azért volt szükség, mert a korábban kidolgozott drogprevenciós politikák elbuktak. Ezért, mint fogalmazott, új alapokra kellett helyezni azokat.

Nem mindenki ért egyet a marihuána legalizációjával

A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU, illetve szövetségese, a CSU kritizálta a javaslatot. A CDU elnöke, Friedrich Merz még a kiszivárgott javaslatról korábban azt mondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy ne emelkedjen törvényi erőre, mivel szerinte nem védené a fiatalkorúakat – emiatt akkor odaszúrva Lauterbachnak feltette azt a kérdést, hogy az egészségügy-miniszter vajon mit szívott a rendeletjavaslat szövegezése közben.

De az uniópártok az idén áprilisban prezentált tervvel sem elégedettek: a CDU egészségügyi politikusa, Simeone Borchardt szerint a kannabisz legalizációja veszélyes, szerinte az főleg a gyerekeknek és a fiataloknak okozhatna problémát, míg párttársa, Szászország CDU-s miniszterelnöke kijelentette: bármilyen nemű legalizációt helytelennek és veszélyesnek tart, így nem fogja támogatni soha.

Az uniópártok nézetével nem mindenki ért egyet.

A megkérdezettek 61 százaléka szerint jó ötlet – igaz, korosztályonként vannak eltérések: míg a legfiatalabb, 18 és 39 év közötti korosztály 65 százaléka támogatná a legalizációt, addig a 60 és 75 év közöttiek tíz százalékpontnyian kevesebben, 55 százalékuk tenne így.

(Borítókép: Tüntetők a kannabisz legalizálásáért szervezett Global Marijuana March 2022 elnevezésű demonstráción. Fotó: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images)