Kiszivárgott a Kreml terve, egy uniós tagállamot vettek célkeresztbe

Az iratokat – amelyeket európai hírszerzők szerezték meg – a The Washington Postnak sikerült megtekintenie. A lap azt írta, hogy a dokumentumok 2022. július és november közt keletkeztek, és az iratok tanúsága szerint az orosz vezetésben először szeptemberben merülhetett fel az ötlet, hogy a németországi szélsőbaloldalt és szélsőjobboldalt,

Azóta ez a jelek szerint meg is történt. Február 25-én például Berlinben, a brandenburgi kapunál egy 13 ezres demonstrációt tartottak, amelyen a szélsőbaloldali német Die Linke, és a szélsőjobboldali AfD szimpatizánsai együtt tüntettek a fegyverszállítások leállításáért. 

A rendezvényen felszólalt Sahra Wagenknecht, a Die Linke kancellári ambíciókkal is rendelkező parlamenti képviselője is. A politikus azt mondta, hogy nem szabad harckocsikat adni Ukrajnának mert azokat (a második világháború után) ismét arra fogják felhasználni, hogy „orosz nőkre és férfiakra lőjenek velük”. A The Washington Post szerint a tömegben ott volt  Jürgen Elsässer, a szélsőjobboldali Compact magazin főszerkesztője is, és a magazin borítóján nemrég Wagenknechtet „a lehető legjobb kancellárként szerepeltették”.

Az amerikai lap azt írta, hogy a kiszivárgott dokumentumokban tanúsága szerint a Kreml vezetése tavaly ősszel megparancsolta az orosz politikai stratégáknak, hogy Németországra próbáljanak meg felépíteni egy háborúellenes mozgalmat,

Az iratokban azt is részletezték, hogy az orosz stratégák milyen lépéseket tettek ennek érdekében. A cél az volt, hogy a háborúellenes koalíció legalább egy választáson – akár egy tartományi/önkormányzati választáson is – győzni tudjon, és hogy az AfD támogatottságát az akkori 13 százalékról új szintre emeljék. A szélsőjobboldali pártnak legalább egy kampányszöveget is írtak ehhez, bár ezt egyelőre nem használták fel.

A hidegháború időszakából már ismerjük ezt, a szovjetek akkor is befolyásolni, manipulálni próbálták a háborúellenes mozgalmakat

– mondta minderről egy német biztonsági tisztviselő. 

A The Washington Post kérdéseire válaszolva Sahra Wagenknecht azt mondta, hogy semmilyen formában nem kíván együttműködni az AfD-vel, és hogy „abszurdnak” tartja a feltételezés, miszerint őt befolyásolhatták volna az oroszok.  Az utóbbi hónapokban (miután a Kremlben megszületett a terv) azonban a szélsőjobboldali párt látványos gesztusokat tett felé: rendszeresen dicsérték őt a parlamentben és tömegrendezvényeiken, Björn Höcke, az AfD türingiai elnöke pedig odáig ment, hogy meghívta a pártba is Wagenknechtet. 

Az AfD nem kívánt reagálni a The Washington Post kérdéseire, azonban a párt egyik parlamenti képviselője azt mondta a lapnak: nem lepné meg, ha az oroszok tényleg fontolóra vették volna az AfD befolyásolását, de eközben azt állította, hogy nem ők alakítják a párt politikáját. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő – ugyancsak a lap kérdéseire – válaszolva azt nyilatkozta:

Ez 100 százalékig hamis. Máskor sem avatkoztunk be [más országok ügyeibe], és most tényleg nincs erre időnk sem.

Ennek ellentmond, hogy a lapnak egy másik AfD-s poltikus és Wagenknecht egyik közeli szövetségese is elismerte, hogy kapcsolatban álltak a Kreml bizonyos tisztviselőivel és az ő megbízottjaikkal. Nem véletlen az sem, hogy az AfD három parlamenti képviselője tavaly szeptemberben Oroszországba és a megszállt ukrajnai területekre akart volna utazni (az utazást végül az utolsó napban mondták le amiatt, hogy a német közvélemény felháborodott ezen).

(Borítókép:  Tűzszünetet, béketárgyalásokat és az ukrajnai fegyverszállítások leállítását követelő tüntetők Berlinben 2023. február 25-én, egy nappal az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulója után.  Fotó: Craig Stennettt / Getty Images)