Volt CIA-igazgató: Putyin azt hiszi, túl tud járni Európa eszén

David Petraeus volt CIA-igazgató szerint az orosz téli offenzíva kudarcot vallott, eközben az ukrán erők tavaszi, kora nyári offenzívára készülnek, amelyben fontos szerepet játszanak majd a nyugati fegyverek. Arra számít, hogy az évet az ukrán hadsereg sikerekkel zárja majd. Mint mondta, az ukrán erőket Németországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában képezték ki, ezért abban bizakodik, hogy Ukrajna eléri céljait.

Az ukrán ellentámadás céljaira kitérve elmondta, hogy annak kettős célja lesz:

1. elvágják az orosz kommunikációs vonalat a Krímhez Ukrajna délkeleti részén, valamint
2. meggyengítik vagy összeomlasztják az orosz erőket Dél-Ukrajna széles területén, miközben felszabadítják a tavaly elfoglalt területeket.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint az ukránok az oroszok mészárszékévé tették a várost. Az interjú készítője felvetette a lehetőségét annak, hogy mindvégig az ukrán terv része volt, hogy úgynevezett szűkkeresztmetszet-taktikát alkalmazzanak, és az oroszok elpazarolják az embereiket. Ezt ugyan a volt CIA-igazgató nem tudta megerősíteni, de szerinte Volodimir Zelenszkij felismerte, hogy Oroszországnak nem szabad olyasmit adni, amit győzelemként vagy az orosz erők által kitűzött célok eléréseként lehetne tálalni.

David Petraeus 2009-ben

Fotó: Mark Wilson / Getty Images Hungary

Az ukrán erőknek azonban – mint mondta – nincs jól képzett és felszerelt egységük, ezért abba a problémába ütköztek, hogy nincs alternatívájuk, amikor az oroszok újabb és újabb támadási hullámot indítanak. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jövőbeni offenzívához képzett egységeket vetnek majd be, melyek már most kiképzésen vannak, és koherensebb szervezettséggel rendelkeznek, mint az oroszok – vélekedett. Hozzátette, hogy az oroszoknak nincs igazi szervezettségük, és a túlélés esélye az orosz katonák számára hasonlít az első világháborúra. Az ukránok védelmi oldalán viszont olyan képességekkel állnak szemben, amelyek sokkal jobbak, mint az első világháború lövészárokharcaiban tapasztalt félelmetes ellenállás – tette hozzá.

A Szabad Európának adott interjújában Petraeus elmondta, hogy Moszkva több hibát is elkövetett a háborúban, ezek közül külön említette, hogy:

• alábecsülték az ukrán képességeket,
• túlbecsülték az orosz képességeket,
• nem megfelelően tervezték meg a hadjáratot, nem voltak megfelelően felkészülve,
• hiányoztak a modern kommunikációs rendszerek, és nem volt titkosított rendszerük.

Az orosz hadsereggel kapcsolatban elmondta, hogy nem egy „tanuló szervezet”, ugyanis amíg más országokban a tanulás kultúráját alakítják ki a haderőben, az oroszok nem ismerték fel hiányosságaikat, és nem fejlesztették ki a szükséges képességeket. Az ukránok azonban fejlődnek és tanulnak, és valószínűleg sikerrel fognak járni a kombinált fegyveres műveletek megvalósításában – vélekedett. Szerinte eközben az oroszok továbbra is a múltban ragadtak, és nem értik meg, hogy új megközelítésre van szükség a győzelemhez.

A volt CIA-igazgató szerint bár Ukrajna elért néhány győzelmet, az oroszok még mindig ellenőrzik a területük közel 20 százalékát. Az ukránoknak és segítőiknek folyamatos elszántságra van szükségük, mivel ez egy jó és rossz közötti küzdelem.

Az egyik oldalon egy diktatórikus, kleptokrata rezsim áll, amely megtagadja szomszédja jogát a létezésre, és provokáció nélkül és különösen brutális módon támad (…) háborús bűnöket követ el, ahelyett hogy megelőzné és kezelné, amikor elkerülhetetlenül bekövetkeznek. A másik oldalon egy olyan ország áll, amelynek demokratikusan választott kormánya és szabad piacgazdasága van, legyen bármennyire is tökéletlen

– mondta Petraeus.

Arról, hogy mi lehet a legreálisabb forgatókönyv a végjátékra, elmondta, hogy szerinte egy Marshall-szerű, hatalmas tartalommal bíró újjáépítési terv nyugati biztosítása és NATO- vagy USA-vezetésű, biztonsági garanciát tartalmazó tárgyalásos megoldás lesz, amikor Oroszország rájön, hogy a háború nem fenntartható sem a harctéren, sem otthon. Vagy egy bizonyos ponton befagyasztott konfliktusra kerülhet sor, ideális esetben úgy, hogy Ukrajna felszabadítja az összes területét, beleértve a Krímet is, de hivatalos megoldás vagy hivatalos tárgyalás nélkül.

Az Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos aggályok miatt elmulasztottuk a megfelelő biztonsági garanciák nyújtását – vélekedett. Szerinte „érzékenyek voltunk Moszkva aggodalmaira Ukrajna NATO-aspirációi kapcsán, vagy arra, hogy legyen valamilyen biztonsági együttműködés, amelynek van értelme, és ez nyilvánvalóan nem alakult jól Ukrajna számára. Tehát a Kreml jövőbeli megfontolásaival kapcsolatos aggodalmakat teljesen figyelmen kívül kell hagyni – zárta gondolatait a volt CIA-igazgató.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, vasárnapi percről percre frissülő cikkünket itt találja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!