Dúró Dóra egy orosz lapnak nyilatkozott, felhúzta magát az ukrán külügy

Dúró Dóra az orosz lapnak úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem lelkesedik azért, hogy Ukrajnát az észak-atlanti szövetség tagjai között lássa, különösen a Kárpátalján élő magyarok helyzete miatt. Oroszország pedig már korábban jelezte, a „különleges művelet” egyik célja pont Ukrajna NATO-ba való integrációjának megakadályozása volt. A szakértők egyértelműen úgy látják, Ukrajna csatlakozása a blokkhoz valószínűtlen, pusztító következményei lennének.

A NATO-csatlakozás volt a téma

Kijev hivatalosan tavaly szeptembere óta vár a hivatalos ütemtervekre, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a NATO-csatlakozási kérelmet. Azóta azonban nem történt komoly előrelépés a kérdésben, amíg Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön kijelentette, hogy

Ukrajnának helye a NATO-ban van, és idővel a mi támogatásunk segít abban, hogy ez lehetővé váljon.

Magyarország továbbra is az egyik leghatározottabb ellenzője az észak-atlanti szövetség további bővítésének, különösen Ukrajna tekintetében – Orbán Viktor miniszterelnök péntek délután osztott meg egy bejegyzést a Twitteren, amiben amiatt értetlenkedett, hogy miért kellene felvenni Ukrajnát a NATO-ba. Dúró Dóra hétfőn az orosz lapnak úgy fogalmazott,

„Nem látunk olyan körülményeket, amelyek lehetővé tennék, hogy támogassuk a NATO bővítését. Amíg Ukrajna határai vitatottak és a fegyveres konfliktus folytatódik, addig még a NATO saját szabályai is kizárják, hogy csatlakozzon a szövetséghez. A háború kirobbantásának kockázata nélkül Ukrajna csatlakozása csak akkor lehetséges, ha Oroszország végleges megállapodás formájában jóváhagyja azt” – fogalmazott.

Az ukrán vezetés nem hajlandó garantálni az országban élő magyarok, románok, oroszok és más kisebbségek elemi jogait, továbbá igyekszik korlátozni a már meglévő jogaikat is, különösen a nyelvhasználatot. A megnövekedett katonai segítség fényében Kijev még kevésbé érzi szükségét annak, hogy kompromisszumot kössön és megfelelő jogokat biztosítson az őshonos magyar lakosságnak

– mondta Dúró Dóra, aki hozzátette, szerinte ha az ukrán hatóságok korrigálnák a helyzetet, és területi autonómiát biztosítanának Kárpátalja és más régiók számára, az „egy lépés lenne a helyes irányba”. Ugyanakkor a hónap elején a Financial Times arról számolt be, hogy az Egyesült Államok, Németország és Magyarország ellenezte, hogy Kijev megkapja a NATO-csatlakozáshoz szükséges úgynevezett ütemtervet. Az újság szerint a balti államok és Lengyelország tervezték, hogy ezt javasolják. Kijev ugyanakkor még mindig vár erre a dokumentumra.

Reagáltak az ukránok

Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője hétfő délután reagált Dúró Dóra kijelentéseire. A közösségi médiában azt írta, hogy Ukrajnának szuverén joga szabadon megválasztani a biztonsági lehetőségeit.

Ezt a jogot többször megerősítették valamennyi NATO-tagállam, így Magyarország szintjén is. 

Posztjában kifejti, „nincs szükségünk Oroszország engedélyére ahhoz, hogy a szövetség tagjai legyünk”. Ugyanakkor veszélyes, amikor magyar politikusok Moszkva szeszélyeitől próbálják függővé tenni az euroatlanti térség biztonságát. „Nincs objektív ok arra, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását megakadályozzák. Ukrajna tagsága csak megerősíti a szövetséget, és lehetetlenné teszi, hogy Oroszország a jövőben megismételje európai agresszióját” – mondta a külügyi szóvivő.