A rendszerváltás óta gyakoribbak a pápalátogatások Magyarországon

Az éppen tíz éve megválasztott Ferenc pápa beiktatási szertartása óta – Ausztrália kivételével – az összes földrészen járt. Pápaként nem utazott szülőhazájába, Argentínába, Magyarországra azonban másodszor érkezik, ezúttal három napra. Kétszer utazott a kommunista Kubába is, 2015-ben, majd a következő évben, 2016-ban.

Minden idők legnagyobb miséjét a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában pontifikálta szintén 2015-ben – a becslések szerint 6-7 millió hívő előtt.

Tavalyelőtti, 2021 szeptemberében tett budapesti látogatása után úgy érezte, több időt akar tölteni a magyarokkal – hangoztatta Matteo Bruni szentszéki szóvivő, amikor ismertette az idei magyarországi programot.

Az első éppen csaknem ezer éve. IX. Leó pápa békeküldetésének tartotta, hogy közvetítsen I. András magyar király és III. Henrik német–római császár között, akikkel 1052-ben Pozsony vára alatt találkozott. Egy hosszú, sok évszázados szünet után a részben magyar vonatkozású pápai vizit VI. Piusz pápa 1782-es bécsi látogatása volt.

Szent II. János Pál pápa 1983. szeptember 13-án mariazelli zarándokútján imádkozott Mindszenty József bíboros sírjánál, majd csaknem öt évvel később, 1988. június 24-én a burgenlandi Darázsfalun, Trausdorf an der Wulkában ötvenezer magyarországi zarándok fohászkodott a pápai misén, ahol az utóbb szentté avatott pápa magyarul is szólt a hívekhez.

Szent II. János Pál pápa személyesen közvetlenül az 1989–90-es rendszerváltás után, 1991 augusztusában kereste fel Magyarországot először.

Én is Európának ebből a térségéből származom, amely most egy új korszak küszöbén áll, és reméli, hogy hozzá tud járulni egy békés közösség kialakításához, amelynek nemzetei szolidárisak egymással. Magyarország fiai és leányai! Aki szól hozzátok, honfitársatoknak tekinti magát, részt vesz a ti sorsotokban

– jelentette ki közvetlenül leszállása után a Ferihegyi repülőtéren, 1991. augusztus 16-án.

A látogatás öt napja alatt Esztergomban, Szombathelyen, Pécsett és augusztus 20-án a budapesti Hősök terén mutatott be szentmisét, Máriapócson pedig görögkatolikus liturgián vett részt. Külön is találkozott a magyar püspökökkel, papokkal és szerzetesekkel. A Népstadionban fiatalok hatalmas tömegéhez beszélt, a Szent István-bazilikában betegekkel és idősekkel találkozott. Ellátogatott a Debreceni Református Nagytemplomba, találkozott a zsidó hitközségek vezetőivel is. Beszédet intézett a tudomány és a művészetek képviselőihez, és találkozott az állami vezetőkkel és a diplomatákkal is. A látogatás jelmondata az „Életünk Krisztus” volt – idézte fel az idei pápai látogatás alkalmi portálja, a Ferenc2023.

Második látogatásának mottója a „Reményünk Krisztus” volt. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát kezdeményezésére, Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására Szent II. János Pál pápa 1996. szeptember 6. és 7. között, a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezése alkalmából újra ellátogatott Magyarországra.

A leggyakrabban egyébként épp ő utazott. A „zarándokként” is becézett Szent II. János Pál pápa 104 országban járt, csaknem 1,2 millió kilométert tett meg, gyakorlatilag szinte harmincszor kerülte meg a Földet.

Ferenc pápa magyar kötődései

Ferenc pápa romániai apostoli látogatása során 2019. május 31-én mutatott be szentmisét a csíksomlyói nyeregben, a Szűzanya szobra alatt. Százezer magyar, román, cigány, székely, erdélyi, csángó és magyarországi zarándok előtt misézett. Ő volt az első katolikus egyházfő, aki a Vatikán története során Erdélybe látogatott. A Kárpát-medence legjelentősebb kegyhelyén, a város és a ferences bazilika fölötti hegynyeregben, a pünkösdi zarándoklatok szokásos helyszínén szemerkélő esőben álló hívek előtt pontifikálta a szentmisét Ferenc pápa – tudósított az Index.

Az egyházfő személyesen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapjára érkezett egy alig néhány órás villámlátogatásra Budapestre, mégis történelmi pillanatnak számított, hisz Ferenc pápa először látogatott Magyarországra, hogy bemutassa az eucharisztikus kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist.

Az idei látogatása során tovább időzik Magyarországon, ahol rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a lehetséges útvonalakon, és a Szentszék Apostoli Nunciatúrájának, magyarán 12. kerületi nagykövetségének környékén, ahol lapértesülések szerint az éjszakákat tölti.

Magyarországon jártak, utóbb pápa lett belőlük

Az 1938-as 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a pápa legátusaként Budapesten járt Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár, akit a rákövetkező évben XII. Piusz néven választottak az Anyaszentegyház fejévé, valamint Giovanni Battista Montini érsek, államtitkár-helyettes, aki 1963-ban foglalta el Szent Péter katedráját, és a VI. Pál nevet vette fel.

Achille Ratti, aki később pápaként a XI. Piusz nevet viselte, az 1800-as évek végén a milánói Ambrosiana Könyvtár munkatársaként járt hazánkban. Angelo Giuseppe Roncallinak, a későbbi XXIII. János pápának két magyarországi útját örökítették meg a történészek.

Karol Józef Wojtyła még diákkorában Máriapócsra zarándokolt, később pedig krakkói érsekként és bíborosként a Magyarországon dolgozó lengyel vendégmunkásokat üdvözölte.

(Borítókép: Ferenc pápa 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)