A Vatikán és Magyarország kapcsolata nem mindig volt ilyen harmonikus

GettyImages-51796672
2023.04.27. 06:05
Az elbeszélések szerint II. Szilveszter volt az a pápa, aki több mint ezer évvel ezelőtt független keresztény királyságnak ismerte el Magyarországot, érsekséget alapított nálunk és a Szent Koronát is ő küldte Szent István királynak.

Az ezt követő ezer évben azonban nem volt mindig harmonikus a Magyar Királyság és a Vatikán viszonya. Ennek számos oka volt. Akadtak egyházi és világi jogköröket illető nézeteltérések, de például a kései Árpád-korban gyakran közvetlen pápai intézkedések születtek a magyar királysággal, vagy a trónnal kapcsolatban, amit a magyar uralkodók nem vettek jónéven. 

Az Anjouk idején az okozott gondot, hogy a királyok egyre gyakrabban a főpapi javadalmak adományozásának jogát kezdték maguknak tulajdonítani, ez pedig a Vatikánnak nem tetszett. Nagy Lajos például többször nyíltan szembefordult a pápával püspöki kinevezések kérdésében.

A mohácsi csata előtt már állandó pápai nuncius működött az országban. Ő az, akit kineveznek a különböző országokba, hogy ott egyfelől a Vatikánnal, másfelől a helyi katolikus egyházzal is tartsa a kapcsolatot. Amikor felszabadult Buda és kiűzték a törököket az országból, a királyi székhely külföldre került, ezért utána a bécsi pápai nuncius volt az, aki tartotta a kapcsolatot a Vatikán és a magyar katolikus egyház között.

A diplomáciai kapcsolatok felvétele

Az I. világháborút követően – 1918-ban – a Károlyi-kormány alatt történtek az első puhatolózások. A hivatalos kapcsolatokat azonban a Horthy idején létesítették, amikor 1920 júliusában gróf Somssich József, Magyarország első vatikáni követe átadta megbízólevelét XV. Benedek pápának. A két világháború között Magyarország önálló pápai képviseletet kapott. 

1930 és 1945 között Angelo Rotta volt a pápai nuncius nálunk. A vészkorszak idején, 1944–45-ben, személyes szerepvállalása sokkal aktívabb volt más országok vatikáni képviseleteinél. Rotta és munkatársai igyekeztek a lehető legtöbb üldözöttet és magyarországi zsidót megmenteni. Mintegy húszezer vatikáni menlevelet osztatott ki a veszélyeztetettek között, később külföldi diplomatákkal úgynevezett védett házakat alakítottak ki. Saját házában 200 embert bújtatott.

1945 áprilisában, közvetlenül a háború befejezése után, szovjet nyomásra a magyar hatóságok kiutasították az országból. A háború alatt végzett embermentő tevékenységéért a Világ Igaza címet adományozta neki az izraeli Jad Vasem Intézet 1997-ben.

Rákosiék alatt befagytak a kapcsolatok

Rotta kiutasításával gyakorlatilag húsz évre befagytak a Szentszék és Magyarország kapcsolatai. Az ötvenes években a magyar titkosszolgálat folyamatosan megfigyelte a magyar katolikus vezetőket. Enyhülés csak a hatvanas években, a II. Vatikáni Zsinattal kezdődött, amikor engedélyezték, hogy a szocialista országokból, köztük Magyarországról is, néhány püspök Rómába utazzon. Diplomáciai kapcsolatfelvétel nem, csak államközi történt, amikor 1964-ben Magyarország és a Vatikán részleges megállapodást kötött egymással. Ennek keretében döntöttek azután a püspöki kinevezésekről, a papság állami eskütételéről és a Pápai Magyar Intézet a magyar állam részére történő visszavételéről. A kapcsolatfelvételben nagyon sokan bíztak azután, hogy 1977-ben a kommunista blokk vezetői közül elsőként Kádár János pártfőtitkárt fogadta VI. Pál pápa. Azonban több mint egy évtizednek kellett eltelni, hogy 1988. augusztus 20-án az új érsek, Paskai László, az akkori államfővel együtt jelentette be, hogy magyarországi látogatásra hívták meg II. János Pált. A Szentszék novemberben jelezte, hogy elfogadja a budapesti meghívást. 1989 márciusában a pápa magánkihallgatáson fogadta Pozsgay Imre államminisztert, aki ezután bejelentette, hogy II. János Pál magyarországi útja 1991 szeptemberében lehetséges.

Színfalak mögötti diplomácia

Diplomáciai kapcsolatfelvétel még mindig nem történt meg, de a pápalátogatás kapcsán nagyon komoly háttéregyeztetés folyt a Németh-kormány és a vatikáni diplomácia között. 1989 júliusában II. János Pál hivatalosan is bejelenti magyarországi látogatását. Végül 1990. február 9-én írták alá Budapesten a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást. A dokumentum – egyebek mellett – tartalmazta, hogy kölcsönösen felveszik egymással az 1945. április 4-én megszakadt diplomáciai kapcsolatokat, valamint a Szentszéket nuncius, Magyarországot pedig nagykövet fogja képviselni.

A pápa március végén nevezte ki Angelo Acerbi címzetes érseket pápai nunciussá. A megalakult Antall-kormány pedig 1990 júniusában Keresztes Sándort, a Kereszténydemokrata Néppárt tiszteletbeli elnökét nevezte ki hazánk vatikáni nagykövetének.

(Borítókép: II. János Pál pápa 2004-ben. Fotó: Franco Origlia / Getty Images)