A puskaporos hordó, amely készen áll a szétrobbanásra, amint Moszkva kiadja a parancsot

Amennyiben Moldova teljesíti a szükséges követelményeket, az év vége előtt meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – határozott az Európai Parlament április derekán. A képviselők Moldova tagságát „geostratégiai befektetésnek” nevezik, amely erős és egységes uniót eredményezne.

A kisinyovi Nyugat-barát kormány a tavaly kezdett invázió óta többször is azzal vádolta a Kremlt és a belső oroszbarát erőket, hogy aktívan törekszenek az ország destabilizálására. Ennek legújabb példája több helyi weboldal, sőt a Deutsche Welle román nyelvű portálja, amelyen Google-hirdetésekbe álcázva szólították fel híveiket, hogy május 7-én a fővárosban gyülekezzenek a „tolvaj kormány megbuktatását célzó” tüntetésekre.

A felhívást az oroszbarát ellenzéki Sor párt terjesztette azok után, hogy a 15 évre ítélt vezetőjétől, Ilan Shortól a minap nagyjából 1,36 milliárd lej (26 milliárd forint) értékű vagyont – ingatlant, járműveket – koboztak el a hatóságok. A szökésben lévő, vélhetően Izraelben bujkáló oligarchát nagy értékű csalásban és pénzmosásban találták bűnösnek. Shor volt a 2014-es, egymilliárd dolláros moldovai bankcsalási botrány főszereplője, amikor a pénzt előbb brit és hongkongi fedőcégekbe utaltatta át, majd mosottként Lettországban álnéven vezetett számlákra helyeztette át.

A moldovai és izraeli állampolgársággal is rendelkező Shor 2019 júniusában menekült el az országból – pontosan ugyanakkor, mint Vladimir Plahotniuc. Az oligarcha egykor Moldova leggazdagabb embere volt, az általa vezetett Demokrata Párt pedig kiterjedt korrupciós hálózatával felügyelte az állam nagy részét. Tavaly kerültek elő azok a felvételek, amelyeken Plahotniuc saját irodájában egy fekete, feltehetően pénzzel teli táskát próbál átadni Igor Dodon volt államfőnek, akit korrupció gyanújával vettek őrizetbe.

Mindketten szerepelnek az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciós listáján. Brüsszel is szankciókat fontolgat a szökésben lévő oligarchák ellen, annál is inkább, mert vizsgálják a Moldova destabilizálására irányuló esetleges orosz kísérletekkel való kapcsolatukat. Moldova nyugatbarát elnöke, Maia Sandu és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij többször is figyelmeztetett, hogy Ukrajna után Moldova lehet Oroszország következő célpontja. Moszkva eddig minden kisinyovi lépésre a csatlakozás fenyegetésével reagált, és hazugsággal vádolta a moldovai kormányt.

A kitiltott tatár vezető

Egy orosz diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánítottak a moldovai fővárosban, és felszólították, hagyja el az országot. A diplomáciai incidens minden jel szerint összefügg Rusztam Minnihanov látogatási próbálkozásával. A Tatár Köztársaság elnöke által vezetett orosz küldöttség egy rendezvényen tervezett részt venni a moldovai autonóm Gagauzia régióban, ahol 30-án választanak kormányzót.

A régió kormányzója jelenleg Irina Vlah. A feltehetően támogatására érkező tatár vezetőt, a Raiszt, Rusztam Minnihanovot azonban nem engedték be az országba. A moldovai határőrök megtiltották neki és küldöttségének, hogy a kisinyovi repülőtéren elhagyja magángépét. A tatárföldi államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkes támogatója, családjával együtt nyugati szankciókkal sújtották.

A moldovai hatóságok az ukrajnai háború kezdete óta alaposan megszigorították a határellenőrzést. Tavaly kilencezer látogatótól tagadták meg a belépést. „Az Orosz Föderáció destabilizálni szándékozza a Moldovai Köztársaságot. Éberek vagyunk, és tudjuk, mit kell tennünk az ország biztonsága érdekében” – érvelt Rosian Vasiloi, a moldovai határrendészet parancsnoka.

Gagauzia – ahonnan beszivárognak az oroszok

A csöppnyi autonóm Gagauziát puskaporos hordónak tartják, amely készen áll Moldova szétrobbantására – amint a Kreml kiadja a parancsot. Itt kezdődött az 1990-es évek elején a Moldovai Köztársaságot kettészakító szakadár mozgalom.

Moldova és Románia egyesülésének meghiúsítása érdekében 1990. augusztus 17-én, az akkori Szovjetunióhoz tartozó Komratban törvénytelenül kikiáltották a Gagauziai Autonóm Köztársaságot. Nyomban összecsapások robbantak ki. A konfliktus egészen 1994-ig tartott, amikor a kisinyovi parlament különleges státusszal ruházta fel a térséget, és három hivatalos nyelvet, a gagauzt, a románt és az oroszt ismerte el.

A Dnyeszteren túli területtől, Transznisztriától eltérően nem szeparatista régió. Saját kormányzója van, parlamenttel és végrehajtó hatalommal. A helyi adóbevételeket és illetékeket nem utalja át a központi kormánynak, mégis – minden más régióhoz hasonlóan – pénzt kap Kisinyovtól.

Már a cári időkben, majd később a Szovjetunióban tömegesen oroszosították őket. A Szovjetunió felbomlása után Moszkva a propaganda és a hozzá hű politikusok segítségével változatlanul befolyást gyakorol a térségben.

Az EU, Románia és az Egyesült Államok Moldovának nyújtott, hatalmas pénzügyi támogatása ellenére a gagauziai polgárok túlnyomó többsége, 98 százaléka rendületlenül oroszbarát pártokra adja le szavazatát. A legutóbbi, 2014-es népszámlálás szerint nagyjából 135 ezren élnek itt. Az április 30-án esedékes választásokon induló nyolc kormányzójelölt tulajdonképpen nem egymással verseng, hanem a kisinyovi Európa-párti kormánnyal szembeni ellenségeskedést szítja kampányában.

Egy évtizede Gagauzia exportjának csaknem száz százaléka a Független Államok Közösségébe, a volt szovjet tagállamokba irányult. Ma ez 55 százalékra zsugorodott, a többit az uniós piacon értékesítik.

(Borítókép:  Daniel MIHAILESCU / AFP)