Amerikai elemzés: Európa bizalmatlanabb az Egyesült Államokkal szemben

„Joe Biden a héten megerősítette, hogy indul a következő választáson, Amerika európai szövetségesei pedig pontosan tudták, hogy ez mit jelent a transzatlanti kapcsolatok jövőjére nézve” – kezdi a véleménycikkét a CNN. 

Ugyanakkor a lap szerint Európában sokan megkönnyebbültek Biden 2020-as győzelme után, mert személyében „hagyományos, demokratikus vezető érkezett a Fehér Házba”.

Más lenne Amerika érdeke?

A publicisztikában azt is felidézték, hogy Donald Trump többször is kritizálta európai szövetségeseit, a cikkben emiatt meg is jegyzik, hogy az európaiak még nem léptek túl teljesen a Trump-éveken.

Hiszen amikor európai diplomatákkal és tisztviselőkkel beszélgetnek, gyakran felmerül a „bizalom” kérdésköre. S itt az amerikai szövetséges szándékaiba vetett bizalmat kell érteni, nem csak a demokráciába vetett bizalmat.

Január 6-án (a választások alatt) néztük az ország megosztottságát, és azon tűnődünk, bízhatunk-e abban, hogy Amerikában nem fog megerősödni protekcionista, »Amerika az első« program

– mondta egy magas rangú európai diplomata a CNN-nek, majd hozzátette: „egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy túlzottan függjünk egy olyan szövetségestől, akiben nem bízhatunk, hogy stabil lesz”. A lap egyértelműen a volt republikánus elnökre építi fel a töréspontot az Egyesült Államok és Európa között.

Más Európa érdeke

A CNN szerint ez a bizalomhiány és részben az Egyesült Államokkal szembeni általános gyanakvás áll az Európában „stratégiai autonómia” napirendnek nevezett törekvés hátterében, amely lényegében arra irányul, hogy az Európai Unió független külpolitikát alakítson ki, és kevésbé függjön Washingtontól. Ennek kulcsfontosságú része, hogy Európa szoros gazdasági kapcsolatokat tartson fenn Kínával.

Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben megfogalmazta a stratégiai autonómiára vonatkozó elképzelését, ám a CNN szerint ebben voltak ellentmondások, főleg abban a tekintetben, hogy mit tenne Európa, ha Kína megszállná Tajvant.

A lap kifejti: az igazság az, hogy a modern Amerikával kapcsolatos európai aggodalmak még az EU legnagyobb Kína-szkeptikusait is arra késztették, hogy elfogadják:

Ez nem jelenti azt, hogy minden uniós ország örül ennek az új valóságnak. Néhányan ugyanis kockázatokat látnak a kínai piacokban. Ám a véleménycikk szerint még a legnagyobb atlantista elemzők szerint is csökkenteni és nem megszüntetni kell a kínai kapcsolatokat. Az értekezést úgy zárják, az európai tisztviselők sokkal boldogabbak lesznek, ha Biden megnyeri a második ciklusát, mint ha akár Ron DeSantis, akár Trump lenne a következő amerikai elnök.

Kisebb törés az amerikai–magyar kapcsolatokban is

Míg a magyarok 40 százaléka szorosabbra fűzné, 26 százaléka szinten tartaná a magyar–amerikai kapcsolatokat, ez viszont nem azt jelenti, hogy a magyar kormánynak felhőtlen a kapcsolata a jelenlegi amerikai adminisztrációval. 

Orbán Viktor miniszterelnök április közepén adott rádióinterjújában hangsúlyozta: Magyarország igyekszik együttműködni Washingtonnal, amely az ország barátja és szövetségese. Megjegyezte azt is: mind a két ország keresztény. Azt is hozzátette: nem emlékszik, hogy amerikai cégek adtak volna annyit munkát a magyaroknak korábban, mint most.

Amerika azonban most nem egységes, megosztottabb lett az ország, ha demokrata elnök van, akkor a kapcsolataink nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebbek

– jelentette ki a miniszterelnök, azt is megemlítve, hogy Magyarország azzal az amerikai kormánnyal működik együtt, amelyet az amerikai polgárok választanak.