Az Országalma-művelet – a brit koronázás színes pillanatai és féltve őrzött titkai

Amikor Hitvalló Eduárd 1050-ben megépíttette a westminsteri apátságot, nem sejtette, hogy ez lesz az összes későbbi brit koronázás helyszíne. Utódja, Harold Godwinson vélhetően az apátságban koronáztatta meg magát, bár a tényt feljegyzések nem erősítik meg.

Alig két hónappal a hastingsi csatában Harold felett aratott győzelme után Hódító Vilmos volt az első uralkodó, aki 956 éve, 1066. december 25-én a Westminster-apátságot választotta koronázása helyszínéül.

Az eltelt csaknem egy évezred alatt a szigetországnak csupán három olyan uralkodója volt, akit nem koronáztak meg. V. Eduárdot a Towerbe zárták öccsével együtt. A hercegek eltűntek, miután feltehetően nagybátyjuk, III. Richárd megölette őket. Lady Jane Grey unokatestvérétől, VI. Eduárdtól örökölte a trónt. A Towerben készülődött a szertartásra, csakhogy Eduárd húga elraboltatta. Alig kilenc napig uralkodott, majd hazaárulásért kivégezték. VIII. Eduárdot sem koronázták meg, aki a Wallis Simpsonnal folytatott botrányos szerelmi viszonyát követően lemondott a trónról.

III. Károly király koronázásának terveit szigorúan őrzött titokként, Országalma-művelet fedőnéven tartják elzárva – írja a Sky News. A részletek elenyésző része egészen a koronázás napjáig féltve őrzött rejtély marad.

Szinte bizonyos, hogy ezúttal is felcsendül Händel Zadok, a pap című műve, amely 1727 óta, illetve Sir Hubert Parry I Was Glad című darabja, amely 1902 óta a szertartás elengedhetetlen tartozéka. Az előadott alkotások száma már II. Erzsébet királynő 1953-as koronázásakor is bővült. Most is új műveket rendeltek, amelyek egy modernebb és sokszínűbb Nagy-Britanniát tükrözhetnek. A koronázási kórus május 7-én a windsori kastélyban lép fel. Az amatőr énekesek sokszínű csapata az Egyesült Királyság minden részéből érkezik, és lesznek közöttük menekültek, ápolók, melegek, sőt siket, jelnyelvi kórustagok is.

Ki jelenik meg az erkélyen?

Az uralkodói esküvőkkel ellentétben a koronázás állami rendezvény, azaz költségeit a kormány állja az adófizetők pénzéből. II. Erzsébet királynő szertartása 1,57 millió fontba került, ami ma 46 millió fontnak felel meg.

Károly király azt ígérte, hogy az övé a megélhetési válság miatt szerényebb lesz. A királynő koronázásán, hetven éve több mint nyolcezer meghívott vett részt. Fia koronázásán már csak kétezer vendéget várnak. Ennyien férnek be az apátságba az épület átalakítása nélkül.

A 20. század kezdete, 1902 óta az ünnepség fénypontja, amikor az új uralkodó és a királyi család többi tagja megjelenik az erkélyen. II. Erzsébet hatszor bukkant fel a Buckingham-palota előtt türelmesen várakozó hatalmas tömeg előtt, majd este háromnegyed tízkor felkapcsolta „London fényeit” a Mall mentén.

A király a koronázás után fog integetni alattvalóinak az erkélyről. Valószínűleg csatlakozik hozzá a királyné, akit a koronázási ceremónia után Camilla királynőnek fognak hívni, továbbá a walesi herceg és hercegnő, illetve gyermekeik. A pontos névsor nem ismert.

Kiszámolták, hogy egy készülék előtt átlagban kilencen ücsörögtek. A közvetítést más európai országok is átvették – már ahol volt televízió (Magyarországon például csak a következő évben, 1954-ben kezdődött a kísérleti televíziózás). A tesztközvetítés sikere ihlette az Eurovízió létrejöttét, amely végül az Eurovíziós Dalfesztivál alapításához vezetett. II. Erzsébet beiktatási ceremóniáján egyébként 129 nemzet és terület képviseltette magát. A koronázási diadémot 1333 gyémánt ékesíti.

A koronázást hagyományosan az éppen hivatalban lévő Earl Marshal szervezi. A tisztséget 1386 óta Norfolk hercege látja el, az idén történetesen Edward Fitzalan-Howard.

A vándorló végzet köve

A szertartás legszentebb pillanatait a földi halandók nem láthatják. Amikor az uralkodót megkenik a krisztusolajjal, a hagyományok szerint magába száll, elmélyül vállalt feladatain és saját felelősségén. Ezeket a perceket a legnagyobb tisztelet övezi. II. Erzsébet királynő koronázásának előkészületei során derült ki, hogy az apját felkent szent olaj egy második világháborús bombatámadás során megsemmisült. Ráadásul a patikus sem élt, aki a különleges elegyet készítette, ezért egy újat kevertek, de természetesen az ősi recept alapján.

A koronázások között számos kegytárgynak lába kélt, vagy egyszerűen beolvasztották. Magát a kenőkanalat, egy egyszerű, a 12. századból származó aranyozott ezüstkanalat 1649-ben vásárolta meg I. Károly ruhatárának gondnoka. Kynnersl úr az interregnum és az azt követő polgárháború alatt is gondosan vigyázott a kanálra egészen II. Károly koronázásáig. Azóta is a szertartás egyik legfontosabb kelléke.

A Szent Eduárd nevét viselő koronázási trónba építették be, a tulajdonjogi viták azonban nem csitultak el. Skót diákok 1950 karácsonyán ellopták, és csak három hónappal később került elő, 500 mérfölddel odébb, az arbroathi apátság oltárán. Csaknem fél évszázaddal később, 1996-ban a követ hivatalosan is visszaszolgáltatták Skóciának azzal a kikötéssel, hogy a Scone-kő minden koronázás alkalmával rövid időre visszatér a Westminster-apátságba.

Nem minden koronázás ment zökkenőmentesen, Viktória királynő beiktatását azonban „az utolsó elrontott koronázás” jelzőjével illették. A canterburyi érsek alig tudta a királynő ujjára húzni a szűkre szabott, az Anglia jegygyűrűjének nevezett koronázási gyűrűt, az idős Lord Rolle legurult a lépcsőn, egy püspök pedig nem a megfelelő pillanatban jelentette be a szertartás végét.

A ballépésnek nem volt sok szemtanúja, II. Erzsébet koronázási ceremóniájáról viszont már 92 ország több mint kétezer kiküldött riportere és félezer fotósa tudósított. A Washington Times-Heraldot Jacqueline Bouvier képviselte, aki később John Kennedy feleségeként first lady lett az Egyesült Államokban.

Az uralkodói jelképek

A ceremónia magasztos pillanata, amikor a korona felkerül a fejre. A Szent Eduárd nevét viselő korona színaranyból készül, így nem könnyű. Tömege csaknem két és egynegyed kiló.

A koronázás során két, ékkövekkel kirakott jogart használnak: az uralkodói jogart kereszttel és az uralkodói jogart galambbal. Az utóbbi „a méltányosság és irgalmasság rúdjaként” az uralkodó spirituális szerepét jelképezi. Az uralkodói jogar a kereszttel viszont a leginkább az 530 karátos Cullinan I. gyémántról híresült el, amellyel 1910-ben egészítették ki az egyébként II. Károly korából származó jogart.

Fontos ereklye a szintén 1661-ből származó országalma. Az aranyból készült, a Földet jelképező gömböt gyémántokból, smaragdokból, rubinokból, zafírokból és gyöngyökből kialakított kereszt övezi, a csúcsán egy nagy ametiszttel. A keresztény világot és azt a hitet jelképezi, hogy az uralkodó hatalma Istentől származik.

A koronázási jelképek felbecsülhetetlen értékűek, ezért biztosítás sem köthető rájuk. Egyetlen lopási kísérletet jegyeztek fel: 1671-ben Thomas Blood és több, hozzá hasonló útonálló betört a Towerbe, ahol legyőzték az ékszerek őreit, a rájuk bízott értékeket pedig magukhoz vették. Blood az országalmát a nadrágjába rejtette. A martalócokat azonban végül fülön csípték.

II. Károly állítólag annyira jót derült Blood merészségén, hogy végül megkegyelmezett neki.

(Borítókép: EPA / ANDY RAIN )