A koraszülöttek ellátásának javítását szorgalmazza az ENSZ
A Genfben szerdán közzétett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Anyai, Újszülött- és Gyermekegészségügyi Partnerség (PMNCH) által közösen készített dokumentum szerint 2010 és 2020 között 152 millió koraszülött gyerek jött a világra. Az ENSZ azokat a gyerekeket tekinti koraszülöttnek, akik a várandósság 37. hete előtt születnek meg − közölte az MTI.
A jelentés szerint a koraszülöttek túlélési esélyeit meghatározza, hogy hol jönnek a világra. A magas jövedelmű országokban 10-ből kilenc koraszülött túléli a szülést, még akkor is, ha akár csak 28 hétig volt az anyaméhben, míg
AZ ALACSONY JÖVEDELMŰ ORSZÁGOKBAN CSAK TÍZBŐL EGY KORASZÜLÖTT MARAD ÉLETBEN.
A koraszülések kétharmadát Dél-Ázsiában és Afrikában jegyezték fel, és a csecsemőhalálozás kockázata is ezekben a térségekben a legmagasabb.
Az ENSZ kiemeli, hogy a koraszülöttek akár életre szóló egészségi problémákkal is küzdhetnek, még akkor is, ha életben maradnak, mert a fogyatékosság és fejlődési elmaradások esélye az ő esetükben magasabb, mint azoknál a gyerekeknél, akik 40 hét várandósság után születtek meg.
A koraszületések okát a jelentés a konfliktusokban, a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben látja. 2020-ban a 13,2 millió koraszülésből hatmillió a légszennyezettség miatt történt – mutat rá a dokumentum. Nagyobb a kockázat abban az esetben is, ha az anya tinédzserkorú lány.
A szervezetek arra szólították fel a világ kormányait, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a koraszülések veszélyére, és fordítsanak több pénzt a várandós anyák ellátására. A jelentést szerző három szervezet azt is szorgalmazza, hogy minden nőnek legyen hozzáférése szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz, ha kell, családtervezési eszközökhöz és megfelelő ellátáshoz a várandósság és a szülés idején.