Diplomáciai botrány lett a honvédség új vezetőjének szavaiból

Böröndi Gábor altábornagy, a honvédség nemrég kinevezett új vezérkari főnöke az M1 adásában, kedd reggel az ukrajnai háborúról beszélve azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.

A kijelentést már kedden is sokan értetlenkedve fogadták, egyesek pedig odáig mentek, hogy történelemhamisítással vádolták meg Böröndit. Sebastian Keciek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete is azok közt van, akik értetlenül állnak e kijelentés előtt. A diplomata ezért egy nyílt levelet írt a magyar vezérkari főnöknek.

Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját »lokális háborúnak« nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal

– kezdte írását a nagykövet. Ezt követően arra is rátért, miért is tartja sértőnek hazájára nézve a kijelentéseket, valamint miért minősül ez történelemhamisításnak.

Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről

– folytatta a levelet Sebastian Keciek.

A nagykövet szerint a jelenben „Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára”. Ugyanis véleménye szerint ez a tartós béke záloga Európában. Csak így teremthetünk tartós békét Európában.

A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni

– fogalmazott a levélben a lengyel nagykövet.

A Nemzeti alaptanterv szerint is helytelen, amit a vezérkari főnök mondott 

Böröndi Gábor kijelentése a Nemzeti alaptanterv szerint sem helyes, ugyanis abban az áll: a Nyugat engedményekkel próbálta a náci Németország harci étvágyát csökkenteni. Illetve azt is tudni lehet, hogy Németország a kezdetektől világháborúra készült.

A nyugati hatalmak nem léptek fel erélyesen Németországgal szemben. A brit és a francia politikusok úgy gondolták, hogy területi engedményekkel kielégíthetik Hitler étvágyát. Abban bíztak, hogy a náci állam valóban csak a németek lakta területeket akarja egyesíteni

– olvasható a hetedikes történelemkönyvben. A NAT-tankönyv szerint azonban nem sokkal később világossá is vált, hogy Németország, mire készült.

A Németország által szorgalmazott »területrendezés« (valójában agresszió) következő célpontja Lengyelország volt. Ebből világossá vált, hogy Hitler nem csupán németek lakta területeket akar bekebelezni birodalmába, hanem egész Európát fenyegető háborúra készül

– olvasható a könyvben.

(Borítókép: Böröndi Gábor 2018. január 15-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)