Brüsszelből oldanák meg a bolgárok a politikai válságukat

Április elején tartották 2021 áprilisa óta az ötödik választást Bulgáriában, miután a 2020 nyarán kirobbant politikai válság óta mindössze egyszer, akkor is csak rövid ideig, csupán hat hónapig sikerült a balkáni ország politikusainak rendes mandátummal felhatalmazott kormányt alakítaniuk.

Mint azt a választás utáni elemzésünkben megjegyeztük, a szavazatok megszámlálása után most sem látszott sok esély a kormányalakításra: az egymással szembefeszülő tömböknek ugyanis továbbra sincs annyi képviselőjük, hogy a másik fölé nőjenek, a koalíciós potenciál pedig elég minimális a 2020 nyarán korrupciós botrányba került – korábban maffiakapcsolatokkal is megvádolt – Bojko Boriszov és jobboldali pártjának, a GERB-nek, illetve a velük szemben létrejövő protestpártoknak se lenne meg a többség a 240 fős bolgár törvényhozásban.

Felhatalmazott kormány nélkül nem sokat tudnak tenni a gazdaság helyzete, az infláció és a megélhetési válság ellen, a bolgár választókat pedig már egyre jobban zavarja a politikai válság és a politikusok, az emberek úgy gondolják, hogy a politikusok egyszerűen semmiben sem tudnak megállapodni.

Áprilisban végül a legutóbbi, novemberi választáshoz hasonlóan ismét Boriszovék és a GERB és a vele szövetségben induló Demokratikus Erők Szövetsége (SZDSZ) nyerte, akik először a legnagyobb protestpárttal, a Boriszov-kormányok korrupciós ügyeit és az általuk helytelenül elköltött levákat feltáró Kiril Petkov és Aszen Vaszilev által alapított liberális-technokrata Folytatjuk a Változást! (PP) és a velük szövetségben induló Demokratikus Bulgária (DB) pártszövetséggel kezdtek puhatolózni egy lehetséges koalícióról, azonban Petkovék bejelentették: ők hajthatatlanok, és Boriszovot nem hajlandóak visszasegíteni a hatalomba.

Mint mondták, számukra a GERB által javasolt bármilyen jelölt elfogadhatatlan – annak ellenére, hogy Boriszov elsősorban a két EU-párti tömb kormánykoalícióját képzelné el.

Boriszov Petkovékkal, Petkovék bárki mással kormányoznának

A két tömbnek együtt meglenne a többség a 240 fős parlamentben: a GERB-nek 69 képviselője van a parlamentben, míg a PP–DB-pártszövetség összesen 64 mandátumot szerzett.

Ugyanakkor a két tömb a parlamenti házelnök megválasztásakor már egy kompromisszumos megoldásban együttműködött: megszavazták a GERB házelnökjelöltjét, azonban egy rotációs rendszerben csak három hónapig tölti be ezt a pozíciót, hogy majd aztán a PP–DB jelöltje váltsa őt.

A koalíciós puhatolózások ennek ellenére megrekedtek: miután a PP tudatta Boriszovval, hogy egy jelöltjét sem támogatnák, a két nagy tömb arról tárgyalt, hogy egy szakértői, technokrata kormány mögé állnak be mindketten – azonban ekkor Boriszovék álltak fel a tárgyalóasztaltól, mondván: a Petkovék által vázolt lehetséges kormányban túl sok a PP-politikus.

Ezért azt ajánlotta, az ő pártszövetségéből is kapjanak miniszteri posztot, majd már másnap megkezdte a nem hivatalos tárgyalásokat két másik párttal, a korábbi állampárt utódpártjával, a szocialista Bolgár Szocialista Párttal (BSP), illetve a leginkább török kisebbség védelmével foglalkozó Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS), ami a bolgár mélyállam egykori emblematikus figurájához, Ahmed Doganhoz is kötődik.

Aztán Boriszov előrántja a nyulat a varázslókalapból

Hogy a GERB, a BSP és a DPS között a tárgyalások miként állnak – amelyek egyébként jelenleg még nem hivatalos tárgyalások, hiszen a bolgár elnök, Ruman Radev még senkit sem kért fel kormányalakításra –, jelenleg nem igazán tudni: a BSP vezetője, Kornelia Ninova nem zárta ki az együttműködést. Elmondta, bárkivel szívesen leülnek tárgyalni, de egy konkrét kormány támogatásáról még meg kell kérdeznie pártját – ugyanakkor azt előre jelezte, egy színtiszta GERB-kormányt nem támogat, csak abban az esetben, amennyiben annak saját pártja, a GERB-bel korábbi örök riválisnak számító Bolgár Szocialista Párt is részese lesz.

Ennek ellenére Boriszovék már prezentálták is a miniszterelnök-jelöltjüket, akit Radev május 15-én fog felkérni kormányalakításra:

Ezzel Boriszov meg akarja kötni Petkovék kezét: Gabrielnek ugyanis elég impozáns önéletrajza van, mivel Ursula von der Leyen mellett még az előző EB-elnök, Jean-Claude Juncker alatt is biztosi pozíciót töltött be – akkor a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos volt 2017 és 2019 között –, mielőtt pedig átigazolt volna az Európai Bizottságba, egy másik uniós intézményben, az Európai Parlamentben volt képviselő, ahol képviselőcsoportjának, az Európai Néppártnak még az alelnöke is volt.

Gabriel emiatt egy olyan önéletrajzzal rendelkezik, amely még Petkovéknak is támogatható lenne – egyedül az zavarja őket, hogy a biztost az a Bojko Boriszov és a GERB jelöli, akik ellenében és a velük felmerülő korrupciós botrányok miatt szálltak be a politikába.

Ugyanakkor ha Petkovék nem lennének hajlandóak megszavazni egy Gabriel-kormányt, akkor Boriszov a következő választáson nyíltan mutogathat Petkovékra és a Folytatjuk a Változást!-ra: lám, én előálltam egy kompromisszumos, felkészült, technokrata jelölttel, ám Petkovék számára a politikai harcok fontosabbak, mint hogy Bulgáriának ismét normális, választott kormánya legyen 2022 júniusa óta először.

A választók ugyanis úgy láthatják, hogy a probléma valójában nem a GERB-bel, hanem a korrupcióellenes protestpártokkal lehet.

Ketyeg az óra, lesz-e kormány Bulgáriában?

A történethez hozzátartozik, hogy a PP-nél már csak azért sem kívánnak támogatni egy GERB-kormányt, mert az általuk feltárt korrupciógyanús esetek mellett az Egyesült Államok is problémásnak látja a párt bizonyos politikusait: a jelenleg a demokrata Joe Biden vezette ország február 10-én szankcionált több korábbi GERB-es minisztert az ún. Magnyickij-törvény alapján.

Emellett Petkovék szerint a februárban szankcionált személyek összeköthetőek a szocialistákkal és a török kisebbség ügyével foglalkozó DPS-sel is,

Ugyanakkor Gabriel hivatalos bejelentése nem csak egy másik potenciális koalícióspartnert bőszített fel: a szocialisták vezetője, Kornelia Ninova elmondta, „újabb hiba” volt a GERB-től, hogy még a koalíciós tárgyalások előtt megnevezték a jelöltjüket, mivel szerinte először egy közös kormányzás alapjairól kellene megállapodni, nem pedig a jelöltről. Így jelenleg nem tudni, hogy a szocialisták miként állnak majd Gabrielhez és a jövő hétfőn kezdődő hivatalos koalíciós tárgyalásokhoz – vagy hogy egyáltalán azon részt vesznek-e.

Azonban a DPS vezetője, Musztafa Karadaji üdvözölte Gabriel jelöltségét. A pártelnök szerint Boriszovéktól ez volt a helyes lépés, de azért a támogató üzenet mellett oda is szúrt a GERB-nek:

Ha a [GERB] így reagált volna a korábbi parlamentekben, talán még egy stabil kormányt is tudtak volna alakítani

– fogalmazott, majd hozzátette, először megvárják, hogy Gabriel bemutassa szakpolitikai terveit, majd aztán döntenek, hogy a leginkább török kisebbség ügyével foglalkozó párt kormányra lép-e Boriszovékkal, akikkel korábban még sosem irányították közösen az országot.

Ha végül a 36 mandátumot szerzett DPS, illetve a 23 mandátumot szerzett szocialisták összeállnának a GERB-bel, akkor a többséghez szükséges 121 mandátum meglenne – egy elég szűk, de 128 fős többséget tudnának így felmutatni.

Ugyanakkor az, hogy egy ilyen kormány, az egymással a történelem folyamán folyton rivalizáló szocialisták és a GERB, illetve a GERB-kormányokkal szemben mindig ellenzéki pozíciót felvállaló DPS hogyan tudna együtt kormányozni, jó kérdés.

Miután Rudev elnök május 15-én hivatalosan is fel fogja kérni kormányalakításra Gabrielt, rövid időn belül erre is választ kapunk.

(Borítókép: Maria Gabriel 2017. szeptember 26-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)