Mit hozhat az, hogy magyar miniszterelnöke lesz Szlovákiának?

Zuzana Čaputová államfő május 7-én megerősítette, hogy szakértői kormányt nevez ki, élén a magyar nemzetiségű Ódor Lajossal, a Szlovák Nemzeti Bank alelnökével. Az új kormányt a köztársasági elnök május 15-én fogja kinevezni. A lépés akkor jött, miután csatlakozott a felmentésüket kérő kormányzati tagokhoz Szlovákia bizalmi szavazáson megbukott kormányának vezetője, Eduard Heger.

Több miniszter is bejelentette távozását a szlovák kabinetből. Zuzana Čaputová köztársasági elnök előtt két opció áll az ország vezetésének újraszervezésére: vagy megtartja a jelenlegi kabinetet, vagy létrehoz egy szakértői kormányt. Utóbbi esetben lényegében a köztársasági elnök válogathatná össze a hivatalnokkormány tagjait, és az Eduard Heger vezette jelenlegi kabinet végleg kikerülne a képből.

Hogyan jutottunk idáig?

A 2020-as választások után nagy reményekkel indult Igor Matovic és az ő Egyszerű Emberek és Független Személyiségekre keresztelt pártja, azonban Matovic Robert Fico-ellenes koalíciója végül egy hatalmas bukás lett. Mint ismert, a 2020-as választásokon a protesztpártként indult, leginkább centrista-populistaként definiálható Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) szerezte a legtöbb szavazatot.

Kormányfőjelöltként Matovicnak alkotmányozói többséghez egy elég színes kormánykoalíciót kellett összeverbuválnia: az OĽaNO mellett a koalíció tagja lett a Boris Kollár vezette konzervatív-populista Sme rodina (Család vagyunk), a libertariánus, fiskális konzervatív Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az egykori államfő Andrej Kiska által alapított – majd a kormányra lépés után fél évvel magára hagyott – jobbközép-liberális Za ľudí (Az emberekért).

A pártok viszonylag hamar megegyeztek arról, hogy az OĽaNO-elnök Igor Matovic vezényletével közösen fogják kormányozni Szlovákiát, azonban ez

2021 elején Matovic saját kormányát megkerülve rendelt az orosz Szputnyik V-vakcinából, ami kormányválsághoz vezetett. Az SaS-es miniszterek kiléptek a kormányból, végül Matovic is lemondott miniszterelnöki posztjáról.

Az addig pénzügyminiszteri pozíciót betöltő Eduard Heger lett a kormányfő, az SaS-es miniszterek visszaléptek a kormányba, de még maga Matovic is visszatért pénzügyminiszterként. Az ukrajnai háború és az azt követő válság kezelése azonban káoszos volt, és a parlamenti többség végül a szeptember 30-i választás mellett döntött, aminek köszönhetően Heger ügyvivő miniszterelnökként még nyolc hónapig hatalomban maradhatott volna, ami példátlan a modern demokráciákban.

Az ügyvivő kormányból azonban egyre többen, köztük Rastislav Kácer is a felmentését kérte. A távozások után most vettek drasztikus fordulatot az események, miután

– ezt a miniszterelnök Pozsonyban jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján. Döntését azzal indokolta, hogy az államfő „nem fogadta el javaslatait, amelyek biztosabb megoldást jelentettek volna, mint egy szakértői kormány kinevezése”.

Kicsoda Ódor Lajos?

Ódor Lajos 1976-ban született Révkomáromban. A szlovákiai Pénzügypolitikai Intézet volt igazgatója, a Költségvetési Felelősség Tanácsának volt tagja. Több gazdasági témájú ismeretterjesztő könyv szerzője, 2018 óta a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke. A pozícióra az akkori kormánypárt, a Most-Híd jelölte.

Ódor a szlovákok és magyarok többsége számára ismeretlen, de gazdasági körökben az egyik legtehetségesebb tisztviselőnek és szakértőnek tartják. Közigazgatási munkája kezdetétől az elemzésre, az adatokra és a tényekre helyezte a hangsúlyt. Az ambíciója az volt, hogy érdemi vitát vigyen a kulcsfontosságú területekre, az oktatástól a nyugdíjrendszer fenntarthatóságán át a felzárkózás felé tett lépésekig.

A szakember kidolgozója az egykulcsos adónak, részt vett a nyugdíjreformban, az euró bevezetésében, a költségvetési szabályok megalkotásában. Ódor azt állítja, hogy egyik közgazdaságtani irányvonalnak sem híve.

Keynesiánus lennék, megrögzött hayekista, marxista vagy esetleg a luddita szekta tagja vagyok? Csalódást kell okoznom, ugyanis az én ideológiám a pragmatizmus, a modern módszereken és adatokon alapuló gazdaságpolitika, valamint az a meggyőződés, hogy a sikeres társadalomnak szüksége van művelt emberekre, észszerű szabályokra és minőségi intézményekre

– fogalmazott.

Ódor Lajos 2003 és 2005 között kezdett a közigazgatásban dolgozni, amikor Ivan Miklos akkori pénzügyminiszter tanácsadója volt, és egyúttal három évig irányította a Pénzügyminisztérium újonnan alapított Pénzügypolitikai Intézetét.

2004-ben Mikulás Dzurinda második kormánya indította el az adóreformot, amely magában foglalta a természetes és jogi személyek adókulcsainak (ún. egykulcsos adónak) 19 százalékra történő egységesítését is. A reform vonzóbbá tette Szlovákiát a külföldi befektetők szemében, a szakember pedig ennek a törvénynek is a társszerzője volt.

Megszűnt néhány nem hatékony adó, valamint a sok kivétel, köztük az önrész, a különkulcs vagy a természetes személyek progresszív adózásának öt sávja. Az eredmény egy egyszerűsített, átlátható és hatékony adózási rendszer lett. Megszűnt például az osztalékadó, az ingatlanátruházási illeték és az ajándékozási illeték. A rendszer 2013-ig működött, amikor is Roberto Fico kormánya ezt eltörölte. Sok közgazdász szerint ez volt a szlovák gazdaság fekete napja.

Dzurinda második kormánya idején Ódor 2005-ben részt vett a második nyugdíjpillér bevezetésében is. A nyugdíjak mélyreható változásainak kiváltó oka elsősorban az akkori nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatatlansága volt.

A szakértői kormány leendő miniszterelnöke számára a második pillér máig szívügye maradt, az azt leromboló politikai beavatkozásokat Robert Fico részéről pedig személyes sértésnek veszi. A legkeményebb kritikát 2019-ben írta, amikor publikált egy nagy visszhangot kiváltó tanulmányt Pavlo Poval közgazdásszal.

Ebben a publikációban írta, hogy

ha nem befolyásolják a politikusok szakszerűtlen beavatkozásai, és jobban teljesítenek a megtakarítások kezelői, azaz a nyugdíjkezelő társaságok.

Mi a jelentősége egy magyar nemzetiségű kormányfő kinevezésének?

A Napunk cikke szerint Ódor Lajos kinevezésével Zuzana Čaputová megtört egy ősi szlovák nacionalista tabut. Amikor 2002-ben megalakult a második Dzurinda-kormány, annak második legerősebb pártja – 11,2 százalékos választási eredménnyel – a Bugár Béla vezette MKP volt. Az íratlan hagyomány szerint Bugár Bélának járt volna a házelnöki pozíció.

A szerző itt fölteszi a kérdést: miért nem tarthatta meg Bugár a házelnöki pozíciót, és mellette miért nem lehetett megalapítani a magyar egyetemet, amely javítani hivatott a magyar diplomások siralmas arányán Szlovákiában?

A házelnök a harmadik legfőbb közjogi méltóság, és akármennyire is a magyarok barátai voltak 2002-ben a szlovák kereszténydemokraták, túl nagy falat lett volna nekik ezt a pozíciót az MKP-nak adni. A cikk így fogalmaz:

Hozzáteszi, Ódor nem megválasztott, hanem kinevezett kormányfő, és az is csak rövid időre, Szlovákia viszont így is átesik egy fontos érettségi vizsgán.

Ódor ugyan nem kérkedik magyarságával (keresztnevét is szlovák formában, Ľudovítként használja a nyilvánosságban), nyilvánosan felvállalja azt, interjúiban vagy épp saját Facebook-oldalán is, emellett a Pozsonyi Magyar Szakkollégium Tanulmányi Tanácsának is tagja.

Arról is beszélt korábban, hogy gimnazistaként mérlegelte a budapesti továbbtanulást, és csak a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult meg rendesen szlovákul. Bár eleinte soha nem tapasztalt közvetlen diszkriminációt, vannak élményei arról, hogy csúnyán néznek rá a villamoson, amikor magyarul beszél. Tudománynépszerűsítő könyvei szlovákul jelennek meg, de rendszeresen részt vesz magyar nyelvű nyilvános beszélgetéseken.

Mi jöhet Ódor Lajos után?

Az előrehozott választásokat szeptemberben tartják majd Szlovákiában, és nagyon úgy néz ki, hogy a populista baloldal Robert Ficóval együtt visszatérhet a kormányzásba. A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a Fico-féle Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) már megelőzi Peter Pellegrini Hang-Szociáldemokrácia (Hlas-SD) pártját, ketten együtt viszont kiegészülve egy radikális jobboldali párttal már kormányt tudnának alakítani.

Čaputová egykori pártja, a jelenleg parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia tud még 10 százalék fölötti eredményt fölmutatni, azonban

A magyar párt, a Szövetség, a Focus mérése szerint nagyon messze van a mandátumszerzéstől, és bár elemzők korábban az Indexnek rámutattak, hogy a közvélemény-kutatások jellemzően alulmérik a nemzetiségi pártokat, ugyanakkor a közelmúltban egyetlen olyan mérést sem tettek közzé, amely alapján a Szövetség bejutna a szlovák parlamentbe.

Azt, hogy milyen a szlovákiai magyarok élete, korábban az Index háromrészes riportban mutatta be. Ebből az első rész azt járta körbe, hogy Kelet-Szlovákiát hogyan érinti Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja, a második a térségbe áramló kevés uniós támogatás okait vizsgálta, míg a harmadik egy olyan falu történetét mutatja be, amit a határ kettévágott.

(Borítókép: Ódor Lajos. Fotó: Wikimedia Commons)