Gyimesi érkezése a szlovákiai magyarok összefogásának a végét jelentheti

Május 13-án ülésezett a szlovákiai magyar pártokat összefogó Szövetségen belüli Magyar Konzervatív Platform legfőbb döntéshozó szerve, az MKP Országos Tanácsa, ahol a hónapok óta tartó huzavona után végre pont került az ügy végére: Gyimesi György, az Igor Matovic-féle OĽaNO korábbi parlamenti képviselője is felkerül a párt listájára az utolsó, 150. helyen.

Gyimesi György a döntés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hazaért, és végre a sajátjai között van, emellett a békejobbját nyújtva úgy szólt a szövetségen belüli másik két platformhoz, az összefogáshoz, illetve az ő listára kerülését részben személyes okokból nem támogató Most–Hídhoz, hogy velük is szövetkezni szeretne, mivel „nekünk ezen a listán a helyünk”.

Emellett azt állította, az OĽaNO pártelnöke, Igor Matovic felkérte arra, hogy a párton belül hozzon létre egy magyar platformot. Ő ezt annak ellenére elutasította, hogy teljesen szabad kezet kapott volna a kampányban, mivel úgy látja, a szlovákiai magyarok érdeke az, hogy ő is a Szövetséget erősítse.

Ugyanúgy bizakodó hangnemben nyilatkozott a sajtónak Forró Krisztián, a Szövetség pártelnöke. Az egyébként MKP-s politikus örömének adott hangot, amiért „Gyimesi György is belátta, hogy együtt tudunk csak sikeresek lenni, és együtt csapatot tudunk alkotni a közösségünk érdekében” – mondta, majd hozzátette:

Ez egy jó lista, ez egy nyitott lista, nem kirekesztő, hanem befogadó.

A Gyimesi érkezéséről tárgyaló MKP-platform vezetője, Berényi József szerint Gyimesi érkezésével olyanok is a Szövetségre fognak szavazni, akik egyébként másra szavaztak volna – ugyanerről beszélt a most érkező politikus is, aki elsősorban azon dél-szlovákiai szlovákokat szólítaná meg, akik magyarokkal élnek együtt, illetve olyanokat, akik nem akarnak szavazni a Robert Fico-féle baloldali-populista Smerre vagy a Marian Kotleba neonáci pártjából, a Mi Szlovákiánkból kilépő és Republika néven új pártot alapító szélsőjobboldali formációra.

A Most–Híd bírál, az MKP szerint nincs beleszólása

Ugyanakkor hiába Gyimesi és az MKP-sok pozitív reakciója, a Szövetség másik két platformja, a Rigó Konrád vezette Most–Híd, illetve a Mózes Szabolcs fémjelezte Összefogás már nem így látja.

A liberális platform szerint ugyanis Gyimesi egy megosztó politikus, akivel a platformelnök Rigó többször is összeszólalkozott: a korábbi OĽaNO-s parlamenti képviselő például magyarárulónak titulálta Rigót, de emellett volt olyan nyilatkozata is, amikor beteg embernek nevezte – utóbbi miatt Rigó jogi eljárást is indított Gyimesivel szemben.

Az MKP döntésére a Most–Híd úgy reagált, hogy Berényiék a vulgáris bulvárt választották, mivel szerintük Gyimesi meghonosította a szlovákiai magyar közbeszédben azt, amit Igor Matovic hektikus nyilatkozataival egész Szlovákiában.

Emellett a platformot azért is bírálták, mert az MKP úgy tárgyalt, majd döntött Gyimesi listára helyezéséről, hogy tudták: azt a Most–Híd ellenzi.

Nem emlékszem olyanra, hogy egy párt elnöke a saját szövetségesei és pártbeli kollégái helyett egy idegent válasszon, aki megosztja az egyesült pártot és szavazót

– fogalmazta meg kritikáját Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, a Most–Híd korábbi elnöke a Napunknak. Emellett Sólymos kijelentette: a párt végének a kezdete akkor jött el, amikor az MKP a hidasok háta mögött egy asztalhoz ült Gyimesivel.

Ugyanakkor az MKP-nél elég harciasan készültek a Most–Hídtől érkező kritikákra: Berényi József, az MKP-platform elnöke még Gyimesi bejelentésekor kijelentette, az MKP „szuverén joga”, hogy kit jelöl, és felszólította a többi platformot, hogy tartsa be azt a korábbi elvet, hogy egymás jelöltjeibe nem szólnak bele.

Míg a Szövetség elnöke, az egyébként szintén MKP-s Forró Krisztián azt nyilatkozta: az elkövetkezendő napok mutatják meg, ki az, aki komolyan gondolja a toleranciát és az egységet, és ki az, aki megosztja azt.

Akár pártszakadás is jöhet

Ahhoz, hogy Gyimesi György a Szövetség listájának utolsó helyére felkerüljön, még a három platformnak meg kell egyeznie – erre a Napunk információi szerint hétfőn, a három platform közötti egyeztetésre szolgáló grémiumon kerülhet sor.

Ha ezen a tanácskozáson a platformoknak nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor a Most–Híd szerint Gyimesi csak a párt alapszabályának megszegésével kerülhet fel a listára,

A Híd-platform ugyanis még korábban elfogadott egy határozatot, hogy milyen feltételek mellett támogatják a listát. Ebben a határozatban szerepel, hogy elhatárolódnak a szerintük „szélsőséges és szélsőségesen populista politikai pártoktól és politikusoktól” – ők pedig Gyimesit is egy ilyen politikusnak tartják.

Hogy a kilépéssel kapcsolatos fenyegetését beváltja-e a Most–Híd, jelenleg nem tudni, ugyanakkor a harmadik platform, az Összefogás sem túl bizakodó a helyzetet tekintve. Mózes Szabolcs, a platform vezetője a TASR szlovák hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ha egy platform távozna a pártból, az lényegében a Szövetség megszűnését jelentené. A Gyimesi bejelentése előtt adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, reméli, nem fordul elő olyan helyzet, ami távozásra sarkallná az egyik platformot – márpedig a Most–Híd kijelentette: vagy ők, vagy Gyimesi kerülhet fel a listára.

Nem lehetetlen, de nehéz feladat lesz a parlamentbe jutás

Mint korábban részletesen bemutattuk, a szlovákiai magyar pártok nincsenek túl jó helyzetben: a legutóbbi, 2020-as választásokon két szlovákiai magyar pártszövetség is elindult, ami a szlovákiai magyarok szavazatainak megosztásával járt, így végül Szlovákia történelme során először fordult elő, hogy egy magyar párt sem jutott be a Szlovák Nemzeti Tanácsba.

A feladat pedig most is nehéz: a Szövetség még korábban tárgyalásokat folytatott egy másik szlovákiai magyar párttal, a Simon Zsolt vezette Magyar Fórummal, azonban azok a tárgyalások megrekedtek, és Simon bejelentette: a két szlovákiai magyar párt külön indul az idén szeptemberben esedékes előrehozott választásokon.

Így a Most–Híd-platform lehetséges távozása nélkül is nehéz feladatra vállalkoztak a szlovákiai magyar politikusok, ám ha a platform beváltja az ígéretét, és valóban kilép, akkor nagyon könnyen megvalósulhat ugyanaz a forgatókönyv, ami 2020-ban: a szlovákiai magyarok végül képviselet nélkül maradnának a parlamentben.