A német kormány megkönnyítené a nem megváltoztatását

A héten mutatta be a pártok színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett, Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány az új transztörvényjavaslatát, ami jogilag megkönnyítené a transzneműek számára a név- és nemváltoztatást. 

A hárompárti, szociáldemokrata SPD-ből, ökobaloldali Zöldekből és klasszikus liberális FDP-ből álló kormánykoalíció ezen ígéretét már a kormányra lépése előtt a kormányprogramban rögzítette, először pedig 2022 júniusában mutatta be a lehetséges javaslat főbb pontjait, ugyanakkor azt csak az utóbbi hetekben sikerült véglegesíteni.

Mi áll a törvényben?

A törvényjavaslat célja, hogy átírja a kisebb változásokon átmenő, de lényegében már 1980-ban elfogadott, kritikusai szerint már idejétmúlt transztörvényt (Transsexuellengesetz, TSG). A több mint negyvenéves törvény ugyanis nagy terhet ró azokra, akik jogilag meg szeretnék változtatni a nemüket:

Ráadásul az eljárás a különböző szakvélemények és bírósági eljárás miatt eleve hónapokig elhúzódhat, aminek a végén a kérvényezőnek akár 1600 eurót, jelenlegi árfolyamon nagyjából 600 ezer forintot is be kell fizetnie azért, hogy az igénylő keresztnevét és nemét átírják a hivatalos dokumentumokon és rendszerekben – miközben az esetek 99 százalékában a bíróság helyt ad a kérvényezőknek.

A német legfelsőbb bíróság ezért már régóta arra szólította fel a szövetségi kormányt, hogy egyszerűsítsen az eljáráson, illetve megváltozott világunk miatt modernizálja a törvényt, ugyanakkor a TSG-n eddig csak kisebb változtatások történtek.

2017-ben például a Merkel-kormány bevezetett egy harmadik nemet azok számára, akik nem érzik magukénak a születési nemüket vagy a másik nemet, de a nemváltoztatás továbbra is csak abban az esetben történhetett meg, ha a kérvényező születési nemét tekintve nem steril, illetve átesett a nemváltoztató műtéten. A Scholz-kabinet most többek között ezen előírásokat törölné el.

Megkönnyítenék a név- és nemváltást

Mint fentebb írtuk, a javaslat főbb pontjait már tavaly bemutatták, azonban a javaslatot kidolgozó családügyi miniszter, a zöld Lisa Paus, illetve az FDP-s igazságügyminiszter, Marco Buschmann csak idén márciusban nyújtotta be a kormány elé a törvénytervezetet, amit a szövetségi kormánynak idén májusban sikerült véglegesítenie törvényjavaslatként.

Még a tervezet sajtónak való márciusi bemutatása során az azt kézjegyével ellátó Paus úgy fogalmazott, az új törvénynek „végre figyelembe kell vennie az érintettek méltóságát”, és szerinte a transzneműek életét rendkívüli mód megkönnyítik a javaslattal. A mostani sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a javaslat egy újabb nagy lépés a transzneműek, az interszexuális és nem bináris emberek jogaiban, a velük szembeni diszkrimináció elleni harcban.

Míg Buschmann amiatt érvelt a több mint negyvenéves törvény megváltoztatásán, mert az a transzokat beteg emberként kezeli, ráadásul a bírósági eljárás közben olyan válaszokra kell válaszolniuk, ami megalázó – például a maszturbálási szokásaikról.

A javaslat szerint, ha azt a Bundestag ilyen formában megszavazza, a nem jogi megváltoztatását a bírósági eljárás helyett mindössze egy anyakönyvi hivatalhoz benyújtott kérvény kitöltésével el lehet indítani, ráadásul már azelőtt, hogy megkezdődött volna a nemváltoztató terápia vagy műtét.

18 év felett bárki kezdeményezheti, 14 felett szülői engedéllyel – ha a szülők nem egyeznek bele, akkor a bíróságon dönthetnek erről –, 14 évesen és azalatt pedig kizárólag a szülők kérvényezhetik gyerekeik nemének a jogi megváltoztatását.

Emellett mivel lényegében csak az anyakönyvi hivatalban és más állami szerveknél tárolt adatokban történik változás, ezért az nem végleges: ha valaki ismét megváltoztatná a nevét és jogilag a nemét, az megteheti máskor is. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ezután bárki egy nap alatt változtathatja ilyenre vagy olyanra a nemét: ha a név- és nemváltozás megtörtént, akkor csak három hónap után lehet ismét az anyakönyvi hivatalhoz fordulni ebben az ügyben, és csak a legutóbbi változás után egy évvel lehetne azt ismét megváltoztatni.

Ráadásul a kérvényezőnek most már azt sem kell bizonyítania, hogy egy ideje a kívánt neme szerint él, és a jogi nemváltozás sem azután lesz hivatalos, hogy a bíróság megállapítja, a kérvénye után is fennállt a helyzet – ez szintén könnyíti az eljárást és csökkenti a kérvényezők bürokratikus terheit.

A nemátalakító műtét továbbra is csak a 18. életév betöltése után, a hormonterápia pedig 16 éves korban kezdődhetne meg.

A konzervatívok és a szélsőjobb is kritizálja

A javaslatot ugyanakkor más parlamenti pártok nem támogatják. Azt a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) Bundestagbeli frakcióhelyettese, Beatrix von Storch úgy kommentálta, ez egy

arcon csapása azoknak a nőknek, akiknek olyan férfiakkal kell szembenézniük, akik magukat nőként határozzák meg.

Míg a posztmerkeli uniópártok, a kereszténydemokrata-jobbközép CDU és a kizárólag Bajorországban működő CSU ugyan úgy fogalmaztak, hogy nyitottak az ügy megvitatására, de szerintük a közlekedésilámpa-koalíció javaslata túl extrém – ők azt szeretnék, ha a nem jogi megváltoztatására csak azután kerülhetne sor, ha a kérvényező két tanácsadáson is részt vett, míg a gyerekeknél továbbra is a korábbi, akár 1600 eurós költséggel járó bírósági eljárást tartanák elfogadhatónak.

A javaslat kritikusai emellett attól tartanak, hogy lehetnek olyan biológiai férfiak, akik rossz szándék miatt változtatnák nőre a nemüket, hogy így bejuthassanak a női öltözőkbe és illemhelyekre, vagy elítéltként női börtönökbe kerülhessenek – egyébként Skóciában részben utóbbi miatt kényszerült lemondani Nicola Sturgeon.

A Süddetusche Zeitung elemzésében arról ír, a javaslat szerint erre nem is kerülhetne sor: a nem jogi megváltoztatása nem ad jogot arra, hogy ezek megtörténhessenek, ugyanakkor a magánkézben lévő létesítmények – például a kizárólag nők számára létrehozott szaunák vagy edzőtermek – saját maguk dönthetnek arról, hogyan kezelik a jogilag női neművé válókat.

A német társadalom megosztott az ügyben

A kérdésről legutóbb még a tervezet tavalyi bemutatásakor készített közvélemény-kutatást a YouGov a die Welt kérésére. A kutatócég eredményei alapján azt látni, a németek eléggé megosztottak a kérdésben. A reprezentatív kutatás szerint

A megkérdezettek 46 százaléka támogatta, míg 41 százaléka ellenezte a jelenleg is hatályban lévő, az 1981-es törvényben lefektetett törvény megváltoztatását.

A törvényjavaslatot még a német szövetségi törvényhozásnak, a Bundestagnak is el kell fogadnia, ha pedig ez megtörténik, akkor emelkedik törvényi erőre, ha azt a német elnök is aláírja.

(Borítókép:  Thiago Prudancio / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)