Volt kijevi nagykövet: Nagy lökést adhatna a kapcsolatoknak egy Orbán–Zelenszkij-találkozó

Íjgyártó István, a nemrégiben leköszönt volt ukrajnai nagykövet a Magyar Nemzetnek adott interjújában a régóta várt Orbán Viktor–Volodimir Zelenszkij-találkozóról is szót ejtett. Úgy véli, több olyan kommunikációs csatorna is rendelkezésre áll, amely az utóbbi években segíthetett volna a felmerülő problémákon, például 1989 óta létezik egy kisebbségi vegyes bizottság, amely remek fóruma lehetett volna a vitatott törvények párbeszéd útján történő tisztázásának.

Ezt mindmáig nem sikerült összehívnunk, és mondhatom, nem a magyar fél hibájából. Hasonló módon a gazdasági vegyes bizottság közös ülését az ukrán fél az utolsó pillanatban mondta le

– árulta el a lapnak a diplomata, hozzátéve, számtalan olyan eszköz áll rendelkezésükre, amelyet nem merítettek ki, de előkészítenének egy legfelsőbb szintű találkozót is. Kifejtette, hogy egy Orbán–Zelenszkij-találkozó kétségtelenül nagy lökést adhatna a kapcsolatoknak.

Íjgyártó István nem tapasztalt magyarellenességet Ukrajnában

Íjgyártó István azt is kifejtette, hogy 2018-ban, amikor átvette a kijevi nagykövetség irányítását, a kisebbségi kérdés miatt keletkezett feszültség első hullámai már érezhetők voltak. Úgy véli, egy kisebbség életében három kiemelkedő kérdés van: az első az identitás megőrzése és annak továbbadása a következő generáció számára. Ennek legfontosabb eszköze a kisebbségi nyelven folyó oktatás.

A második szorosan összefügg az elsővel: hogy milyen a nyelv „használati értéke”. Ezalatt azt érti, hogy a kisebbség nyelvének van-e olyan ereje, mint a többség nyelvének. Beszélhetnek-e rajta, elhelyezhetik-e a felirataikat, használhatják-e a hivatalos érintkezéshez. A harmadik – és ez egy ország demokráciáját is értékeli –, hogy miképpen születnek a kisebbségről szóló döntések.

Íjgyártó István úgy látja, Ukrajnában ezt a három alapvető kérdést sértették meg súlyosan.

Az teljesen mindegy, hogy ezeket a törvényeket milyen szándékkal fogadták el, mert azok hosszabb távon a kárpátaljai magyarság sorsát határozzák meg. Következményük pedig hosszabb távon a kisebbség eltűnése. Magyarország ezt nyilvánvalóan nem hagyhatja

 – mondta.

Szerinte az ukrán állam egyfajta tulajdonosként tekint az állampolgáraira, beleértve a kisebbségeket is, és Ukrajna kísérletet sem tett a multikulturalizmus megteremtésére. Úgy véli, politikai céljuk a kisebbségek eltüntetése, nem pedig megőrzése. Hozzátette: teljesen abszurdum azzal vádolni a kárpátaljai magyarságot vagy Magyarországot, hogy elszakítanák a területet.

A volt nagykövet arról is szót ejtett, hogy sok helyen járt már Ukrajnában, de soha semmilyen magyarellenességet nem tapasztalt:

 A magyarellenes érzelmeket sajnos a propagandamédia táplálja.

Szerinte nem kizárt, hogy sok esetben a Magyarországgal és a magyarsággal szembeni feszültséget mesterségesen, bizonyos külföldi érdekek kiszolgálására gerjesztik. Ugyanakkor meggyőződése, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok nem olyan rosszak, mint amilyennek látszanak.