Fény derült az FBI indokolatlan hírszerzési megfigyelésére

Az amerikai hírszerző szervek felett felügyeletet gyakorló Külföldi Hírszerzést Megfigyelő Bíróság  megállapításai még 2022 áprilisában születtek, de azt – bizonyos elemek kitakarásával – csak most tette elérhetővé az amerikai hírszerzés igazgatója.

Ezt a jogot a külföldi hírszerzési tevékenység megfigyelését szabályozó törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act) teszi lehetővé. A jogszabály általánosságban felhatalmazást ad arra az amerikai hírszerzésnek, hogy külföldön tartózkodó nem amerikai állampolgárokra vonatkozóan célzott megfigyelést folytasson. Az FBI a törvény egyik rendelkezése, a 702-es szakasz alapján hozzáférhet a külföldi hírszerzés megfigyelése során gyűjtött adatbázisokhoz, amennyiben nyomozása külföldi hírszerzést érint, illetve bűncselekmény gyanúja merül fel.

A megállapítások szerint a jogkörön túlnyúló, indokolatlan adatgyűjtés a többi között érintette a 2020. májusában kitört Black Lives Matter-tüntetések és a 2021. január 6-i Capitolium-zavargások résztvevőit. A jelentésben szó van egy kongresszusi jelölt választási kampányának támogatóihoz kötődő információgyűjtésről is. Ez utóbbi 19 ezer emberre vonatkozott, amit az FBI külföldi befolyásra vonatkozó gyanúval indokolt, ám szükségtelen volt az adatbázis átvizsgálását személyek ilyen széles körére kiterjeszteni – állapította meg a felügyeleti bíróság.

Reagált az FBI

Az FBI közleményben reagált a bírósági megállapításokra, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes munkatársai indokolatlanul széles körben állapították meg az adatgyűjtésben érintettek körét, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy már intézkedtek az eljárásrend módosításáról.

Ennek nyomán az adatok szerint 2021 után az FBI által indított adatlekérdezések száma több mint 90 százalékkal csökkent, 2022-ben már csak 204 ezer lekérdezés történt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 millióval.

A FBI külföldi adatgyűjtésre vonatkozó különleges felhatalmazása idén december végén lejár, és az csak a kongresszus hozzájárulásával hosszabbítható meg. A jogkör túllépéséről szóló bírósági vélemény megnehezítheti a nyomozó hatóságot a felhatalmazás megújítására vonatkozó törekvésében. A kongresszus tagjai ugyanakkor a titkos bírósági dokumentumot már tavaly áprilisban, annak kiadásakor teljes egészében megkapták.

Szintén a Szövetségi Nyomozó Iroda tevékenységét kifogásolta egy, a hét elején megjelent jelentés. John Durham korábbi különleges ügyész az FBI nyomozásának körülményeit vizsgálta, amelyet 2016-ban Donald Trump és az orosz szervek közötti kapcsolatról szóló gyanúval indított. A Durham-jelentés megállapítása szerint a hatóságnak nem volt a kezében olyan meggyőző bizonyíték, ami indokolta volna hivatalos nyomozás megindítását az elnökjelölt ellen a választási kampány idején.