Meglepő fordulat: a nyugati államok elítélték Koszovót

Európa legnagyobb gazdaságai és az Egyesült Államok a Szerbiával való konfliktus eszkalálása miatt bírálták Koszovót, miután a pristinai kormány erőszakhoz folyamodott, hogy biztosítsa az önkormányzati épületekhez való hozzáférést a balkáni ország északi részén, a szerb határ közelében − írja a Politico.

A rendőrség pénteken Zvecan városában könnygázt vetett be, hogy feloszlassa a szerb etnikumúak tömegét, akik megpróbálták megakadályozni, hogy az újonnan megválasztott albán polgármester belépjen hivatali épületébe. Az erőszak azonnali visszahatást váltott ki Szerbia részéről, amelynek elnöke, Aleksandr Vucic teljes harckészültségbe helyezte hadseregét, és felszólította a katonai egységeket, hogy vonuljanak közelebb a koszovói határhoz.

Washington a hétvégén elítélte Pristinát az erőszak alkalmazása, és a Szerbiával való kapcsolat újbóli elmérgesedése miatt. A két ország közötti feszültség az 1990-es évek végi brutális balkáni háború óta tart, miután Koszovó el akart szakadni Szerbiától. Koszovó 2008-ban biztosította függetlenségét, de az ország északi régióiban élő szerbek közül sokan még mindig Belgrádot tekintik fővárosuknak, ami megnehezíti a két szomszédos ország közötti kapcsolatokat.

Az Egyesült Államok határozottan elítéli a koszovói kormány azon intézkedését, hogy erőszakkal jutott be az észak-koszovói önkormányzati épületekbe, amelyet az Egyesült Államok és Koszovó európai partnereinek tanácsa ellenére tett

− áll Antony Blinken amerikai külügyminiszter közleményében.

„Ezek a lépések élesen és szükségtelenül fokozták a feszültséget, aláásva a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának elősegítésére tett erőfeszítéseinket, és következményei lesznek a Koszovóval fenntartott kétoldalú kapcsolatainkra” − folytatta a közleményt a miniszter. „Felszólítunk minden felet, hogy tartózkodjon minden további olyan lépéstől, amely a feszültséget szítja, és a konfliktust elősegíti”.

Az Egyesült Államok egy Franciaországgal, Olaszországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal közös nyilatkozatot is kiadott, amelyben elmarasztalták a koszovói hatóságok lépéseit. Aggodalmukat fejezték ki Szerbia azon döntése miatt is, hogy „megemelte fegyveres erőinek készültségi szintjét a koszovói határon, és minden felet maximális önmérsékletre szólítanak fel, elkerülve a gyújtogató retorikát”.

A szavazás eredménye ellen tiltakoztak

A zvecani tüntetők egy áprilisi szavazás eredménye ellen tiltakoztak, amelyet a koszovói szerb többség bojkottált négy, a szerb határ menti északi településen, mert figyelmen kívül hagyták a nagyobb autonómiára vonatkozó kéréseiket.

A helyi szerbek nem hajlandók együttműködni a négy új polgármesterrel, akik albán pártok tagjai. A koszovói rendőrség azzal vádolta a szerb etnikumúakat, hogy köveket dobáltak, és megtámadták négy járművüket, és a Reuters szerint lövéseket is hallottak.

A NATO sürgette a két fél közötti tárgyalásokat a probléma rendezése érdekében.

Sürgetjük a koszovói intézményeket az azonnali deeszkalációra, és felszólítjuk az összes felet, hogy párbeszéd útján oldják meg a helyzetet

− írta tweetjében Oana Lungescu, a védelmi szövetség szóvivője. A NATO koszovói erői „továbbra is éberek maradnak és gondoskodnak a biztonságos és védett környezetről” − tette hozzá.

(Borítókép: Koszovói rendőrök könnygázzal oszlatják fel a szerb nemzetiségű tüntetőket 2023. május 26-án. Fotó: Stringer / AFP)