Meghiúsulhat a szlovák jobbközép összefogása, aminek Robert Fico örül a legjobban

Eseménydús hetet tudhatnak maguk mögött a jobbközép szlovákiai pártok, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez idő alatt sikerült is sikereket felmutatni – ha a siker alatt azt értjük, hogy növeljék a bejutási esélyüket a szeptember 30-án esedékes előrehozott választáson.

Ugyanis a hétvégén több párt is leült tárgyalni egy lehetséges választási együttműködésről,

A hétvégén ugyanis a nemrégiben miniszterelnökként másodjára is megbukó Eduard Heger és új projektje, a Demokrati (Demokraták) több kisebb, jelenleg bejutási küszöb alá mért párttal tartott egyeztetéseket egy lehetséges közös indulásról. Ugyanakkor e találkozók semmilyen eredménnyel nem jártak, csak azzal, hogy egyre valószínűbb, hogy a választáson külön indulnak.

Az összefogás kényszere

Márpedig a tárgyalásoknak nem kicsi a tétje, ugyanis a jelenlegi állás szerint a szeptember 30-i választáson több jobbközép törpepárt is indulna, és ezek többnyire ugyanazt a szavazói csoportot próbálnák megszólítani. Ez természetesen azzal járna, hogy egymást gyengítve rosszabb eredményeket érnének el a választáson,

A jobbközép összefogás érdekében két párt is alakult: még februárban szökkent szárba a Vladimír Meciart 1998-ban legyőző – ezzel Meciar autoriter rendszerét megdöntő – exminiszterelnök, Mikulas Dzurinda új pártja, a Modrí – Európske Slovensko (Kékek – Európai Szlovákia). Dzurinda a politikába való visszatérését eleve azzal indokolta, hogy 1998-ban már sikerült a jobbközép pártokat összefogva legyőznie Meciart, és 2023-ban a szétforgácsolódott jobboldalt ismét egyesítve ezúttal Ficót tartaná távol a kormányrúdtól.

A másik párt pedig az immáron miniszterelnökként kétszer is megbukó Eduard Heger Demokratija, amelynek megalakulását a politikus még ügyvivő kormányfőként március elején jelentette be egy sajtótájékoztatón, ahol kiemelte, hogy célja a töredezett jobbközép összefogása – ugyanakkor az, hogy Heger időközben az ügyvivő miniszterelnöki posztját is elvesztette, nem túl jó ajánlólevél a többi párt számára.

Ennek ellenére vasárnap Eduard Heger meghívására összesen négy párt ült a tárgyalóasztalhoz: Heger Demokratiján kívül a szintén az összefogás megvalósítása érdekében létrehozott, Mikulas Dzurinda által vezetett Modrí, a Simon Zsolt által vezetett Magyar Fórum és a vele szövetségben induló kisebb pártok, valamint a nemrég a szlovákiai magyar pártok egyesülése miatt létrejött Szövetségből kilépett Híd-platform egy része, a Sólymos László által elnökölt Most–Híd 2023.

A négy pártelnök találkozója ugyanakkor elég rövidre sikeredett: a Napunk beszámolója szerint

mivel a pártok visszautasították az ajánlatát, ezért a Demokrati a választásokon önállóan indul – igaz, Facebookra írt bejegyzését azzal zárta, hogy amennyiben a pártok meggondolnák magukat az ajánlata kapcsán, az ajtó nyitva áll.

Heger Facebook-bejegyzése szerint az exkormányfő azt szerette volna, ha a négy párt között az elmúlt hónapokban mért támogatottságuk szerint arányosan osztották volna el a listahelyeket, ahogy a kampányköltségeket is – ez pedig a négy párt közül magasabb támogatottsággal mért Heger pártjának kedvezett volna leginkább.

Töredezett jobbközép, elvesző szavazatok

Márpedig a szavazatmaximalizálás a jobbközép pártoknak létfontosságú, ha Ficót távol szeretnék tartani a hatalomtól.

Ha a fentebbi tárgyaláson részt vett négy párt még együtt is indulna, a szlovák politikai paletta jobboldalán így is sokan sorakoznak: a legutóbbi választáson a Spoluval közösen induló, a pártszövetség miatt megemelt bejutási küszöbtől épphogy lemaradó, klasszikus liberális Progresszív Szlovákia, az Igor Matovic-féle jobbközép-populista OĽaNO, a libertariánus SaS, a kereszténydemokrata KDH, illetve a jobboldali, olykor szélsőséges nézeteket valló Sme rodina (Család vagyunk) – melléjük próbálnának felnőni a klasszikus jobbközép programot ígérő Hegerék a Demokratival, illetve Dzurindáék a Modríval.

Közülük már biztos, hogy a Progresszív Szlovákia egyedül indul, ahogy a parlamentbe visszaigyekvő kereszténydemokraták is. Emellett valószínű, hogy a bejutási küszöb fölé mért Sme rodinánál és az SaS-nél is az egyedül indulásban gondolkodnak, míg Matovic miatt az OĽaNO-val csak a legapróbb törpepártok lennének hajlandóak összeállni.

A legutóbbi, a Denník N kérésére az Ipsos által elkészített közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb támogatottsága jelenleg Fico szociálpopulista Smerjének van (16,9 százalékpont), amit szorosan követ Peter Pellegrini Smer-szakadárokból álló szociáldemokrata Hlasja (15,6 százalékpont), míg a harmadik helyen jelenleg a korábban Zuzana Caputovát államfőnek jelölő Progresszív Szlovákia áll (13,3 százalékpont). Őket pedig a szélsőjobboldali Republika követi a maga 9,1 százalékpontos támogatottságával.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a jobboldali pártok közül a korábbi kormánykoalíció tagjai, a Sme rodina (7,5 százalékpont), az OĽaNO (7 százalékpont) és az SaS (6,1 százalékpont) is kényelmesen bejutna, míg a 2020-ban a parlamentből kieső KDH a hibahatár közelében áll az 5,2 százalékpontos támogatottságával.

Így nekik nagyon nem is szükséges a közös lista, nem úgy, mint Hegeréknek: a kutatás szerint ha a Demokrati és a Modrí együtt indulna, akkor meglehet a bejutási küszöböt jelentő öt százalék – a Demokratit jelenleg 3,4-re, a Modrít 1,5 százalékra mérik, amihez még hozzájönnének a Most–Híd 2023 és a Magyar Fórum szavazói is –,

ami egyértelműen a választáson jobban szereplő pártoknak jelentene pluszmandátumot, így például Robert Ficónak.

Igaz, a jelenlegi mandátumbecslés szerint Fico csak abban az esetben tudna parlamenti többséget felmutatni, ha egykori bajtársai, a Smer-szakadárokból álló Hlas mellett a szélsőjobboldali Republikával is összeállna – a többi párt lényegében kizárta az együttműködést mind a Smerrel, mind a Hlasszal.

Tárgyalásra és alkudozásra pedig sok idő nincs: Boris Kollár, a parlament házelnöke bejelentette, hogy legkésőbb június 12-én fogja kihirdetni hivatalosan is a választás időpontját, a belügyminisztériumnál addig lehet kérvényezni egy párt nevének a megváltoztatását. Ha pedig addig nem sikerül tető alá hozni egy összefogást, akkor utána már sok tárgyalás nem várható, hiszen kevés párt hajlandó egy másik párt listáján úgy elindulni, hogy a választólapon az ő neve nem szerepel.

(Borítókép: Robert Fico 2017. május 31-én. Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images)