Az Európai Parlament megszavazta, hogy Magyarország alkalmatlan a soros elnökségre

GettyImages-1258307170
2023.06.01. 13:00
A Magyarország elleni állásfoglalásra 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel, és 33-an tartózkodtak.

Az állásfoglalás megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát, hogy 2024-ben betöltse az unió soros elnöki tisztét. Emellett 24 pontban sorolja azokat a kifogásokat, amelyekkel a testület szerint hazánk megsérti a jogállamiságot és az alapvető jogokat, illetve utal velünk szemben az uniós források befagyasztására. Bár az állásfoglaláshoz érkeztek a szélsőjobbról módosítók, azokat végül leszavazták. 

Az állásfoglalás elfogadása nem jár jogi következményekkel, de politikai üzenetet azért hordoz az ügy. Az Európai parlament hét frakciójából öt terjesztette be a javaslatot. Ők együtt egyébként a testület többségét alkotó Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) volt.

A szövegben az áll, hogy ha a Tanács nem talál megoldást a soros elnökség kérdésében, akkor a Parlament megteszi a megfelelő lépéseket, bár az nagy kérdés, hogy mit tud tenni az ügyben. A szavazás után Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az EP egykori liberális frakciójának vezetője azzal jelentkezett Twitter-oldalán, hogy törvényszegőknek nincs helye az uniós vezetők asztalánál, legfőképpen pedig nem kell, hogy az asztalfőn elnököljön.

Óriási vita előzte meg a szavazást

Az európai zöldek nevében beszélt még a vita előtti sajtótájékoztatón a francia Gwendolin Delbos-Corfield, aki a magyar jogállamiságról készített korábban jelentést. Ő, valamint árnyék-jelentéstevő társai többek között azt hangoztatták, hogy a Tanácsnak el kellene halasztania a magyar elnökséget. 

Mint mondták, a helyzet az utóbbi időben sem javult, az újabb törvények közül elsősorban a tanárok státuszát megváltoztatni készülő tervezetet kritizálta. A politikus kifejtette: Magyarország a putyini úton jár, a határain belül is ellenségeket keres, de ugyanezt hangoztatta az Egységes Európai baloldal nevében hozzászóló svéd Malin Björk is, amikor azt mondta: 

az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, amely nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.

A vitaindító beszédében Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa felhívta a figyelmet, hogy több milliárd eurónyi forrást zároltak Magyarország elől, kiemelve, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványok addig nem kaphatnak forrást, amíg összeférhetetlenség áll fenn. A Tanács decemberi döntése óta a Bizottság folyamatosan kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, és szinte minden érintett témakörben nagyon konkrét módon vitatták meg a függőben lévő kérdéseket.  

Több olyan EP-képviselő is volt, aki a magyar kormány védelmében emelt szót, például Jadwiga Wisniewska, az ECR-ben helyet foglaló, a lengyel PiS EP-képviselője beszédét arra hegyezte ki, hogy szerinte az Európai Bizottság túlmegy a saját kompetenciáján, ezért módosító indítványt nyújtanak be, amivel a szerinte „politikailag motivált támadásokat és a pénzügyi zsarolásokat” fognák vissza.

A plenáris vitában a magyar képviselők közül felszólalt Gyöngyösi Márton (Jobbik – Konzervatívok, független), Hidvéghi Balázs (Fidesz, független), Donáth Anna (Momentum, Renew), Molnár Csaba (DK, Szocialisták és Demokraták), valamint Hölvényi György (KDNP, Európai Néppárt). 

Varga Judit is megszólalt a kormány nevében

Az igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzésben azt írta még a vita előtt, hogy

tisztázzuk: az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével, és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nemkívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.

Az igazságügyi miniszter jelezte: „de van egy olyan prioritásunk is, amitől az Európai Parlament igazán tarthat: szeretnénk megerősíteni az uniós intézmények fölötti jogállamisági vizsgálat rendszerét. A szerződések jogállami kitételei ugyanis az unióra és annak intézményeire is vonatkoznak.”

Megjöttek az első hazai visszhangok is

Ismét megszólalt az igazságügyi miniszter, aki közösségi oldalán arra reagált, hogy esetleg mégsem Magyarország lesz jövőre az unió soros elnöke.

Rossz hír az EP háborúpárti baloldali többségének, hogy a mai napon teljesen feleslegesen szavaztak a hazánkat elítélő javaslatról, ugyanis javában zajlik már az előkészítő munka, a jövő héten már a Tanács vezető munkatársait fogadjuk, akik az ülések elnökléséről fognak képzést tartani a magyar állami vezetők részére, felkészítve őket a 2024 második félévi uniós elnökségünkre.

Orbán Viktor politikai igazgatója, Orbán Balázs pedig megerősítette, hogy a  zsarolás ellenére sem fogunk beállni a háborúpárti politika mögé, és semmilyen módon nem fogunk hozzájárulni a háború folytatásához!

Posztjában azt írta:

Az Európai Parlament hiába szeretné elvenni Magyarországtól a 2024-es soros EU-elnökséget, itt a saját jogaik falába ütköznek, mert egyszerűen nem tartozik az EP hatáskörébe, hogy erről döntsön!"

(Borítókép: Sophie in 't Veld, Thijs Reuten, Gwendoline Delbos-Corfield, Isabel Wiseler-Santos Lima és Malin Anna Bjork 2023. május 31-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)



  • Tippek
  • Biztosítás