Orbán Viktor diktátor vagy erőskezű politikus? – tette fel a kérdést az orosz média

A szerző az írás első felében Orbán Viktor életútját tárja fel az olvasók előtt, majd tényként közli, hogy a magyar kormányfő ma a világ egyik legismertebb politikusa, akit sokan tisztelnek, páran még talán csodálnak is, míg megint más befolyásos politikusok nem múló ellenszenvvel viseltetnek iránta.

Ivan Lebedev megemlíti, hogy Magyarországtól nyugatra sok vezető „autoriter vezetőnek”, „jobboldali populistának” és „Vlagyimir Putyin orosz elnök trójai falovának” tartja őt. Felidézi, hogy Paul Lendvai magyar származású osztrák újságíró könyvében Magyarország új, erős emberének nevezte Orbán Viktort, amit Lebedev szerint fordíthatunk „új magyar diktátornak”, vagy ha úgy tetszik, „erős személyiségnek”.

„Tetszik vagy sem, Orbán Viktor világszínvonalú politikus”

Lebedev szerint Orbán Viktort a legismertebb és legbefolyásosabb politikusok személyesen szokták fogadni, példaként említette Putyint (a moszkvai vizit még az ukrajnai háború kitörése előtt volt), Emmanuel Macron francia elnököt és a katari emírt. Ellenpólusként Joe Biden amerikai elnököt hozta fel, aki nem hívta meg Magyarországot arra a nemzetközi demokrácia-csúcstalálkozóra, amit március végén tartottak meg.

Tölgyessy Péter, aki 1998 és 2006 között a Fidesz-frakció tagja volt, a következőt mondta a magyar kormányfőről: „Akár tetszik a magyar baloldalnak, akár nem, Orbán elkezdett szerepet játszani a világpolitikában. Tetszik vagy sem, Orbán világszínvonalú politikus” – idézte az orosz nyelvű írás a volt SZDSZ-es és fideszes országgyűlési képviselőt.

Lebedev ezután arról írt, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány folyamatos véleményütköztetésben áll az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Amikor a nyugati vezetők a demokratikus elvektől való eltérést és a korrupciót róják fel az Orbán-kabinetnek, akkor Magyarország a saját számonkéréseit mutatja be nekik, szuverenitásának megsértésével és belügyekbe való beavatkozással vádolva őket – helyezi képbe az olvasókat a szerző.

Lebedev arra is rámutatott, hogy az ukrajnai helyzet miatt Magyarország sokszor kerül diplomáciai konfliktusba a jelenlegi amerikai kormányzattal, valamint az EU vezetőivel. Ismert, hogy Magyarország nem hajlandó fegyvereket szállítani Kijevnek, és az uniós szankcióspolitikát sem támogatja. Ennek oka, hogy Budapest számára jelenleg pótolhatatlan az Oroszországból érkező gáz.

„Tisztelői szerint Orbán Viktor mindig jól átlátja az aktuális politikai helyzeteket, és ügyesen tudott reagálni a közhangulat változásaira. Más, őt közelről ismerők úgy vélik, hogy azt mondja, amit gondol, és meggyőződése szerint cselekszik. Szerintük valóban attól tart, hogy a Nyugaton kialakult »liberális diktatúra« veszélyezteti a magyar nemzet identitását és létét” – írja Lebedev.

A szerző úgy véli, Orbán Viktor a 2000-es években arra a következtetésre jutott, hogy meg kell védenie a hagyományos keresztény értékeket a hazájában, máskülönben bajba juthat Magyarország. Orbán Viktor véleménye szerint a modern liberalizmus valójában egy imperialista ideológia, amelynek sok közös vonása van a kommunizmussal – olvasható a cikkben.

A mesterséges intelligencia is megszólalt Orbán Viktorról

Nemrég a Hungary Today című angol nyelvű magyar újság kérte meg az OpenAI által kifejlesztett ChatGPT mesterséges intelligencia chatbotot, hogy válaszoljon több Magyarországgal összefüggő kérdésre, többek között erre:

Orbán Viktor egy demokrata?

A válasz a következő volt:

A mesterséges intelligencia nyelvi modelljeként nem tudok véleményt alkotni. Egyes kritikusok azzal vádolják Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy aláássa a demokratikus intézményeket Magyarországon, ellenőrzi a médiát és korlátozza az igazságszolgáltatás függetlenségét, miközben központosítja a hatalmat. Orbán és támogatói azonban azt állítják, hogy olyan reformokat hajtanak végre, amelyek erősítik a demokráciát Magyarországon és a nemzeti érdekeket szolgálják. Orbán politikai pártja, a Fidesz több demokratikus választást is megnyert.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)