Nagy tisztogatást végzett Erdogan, több miniszterét is leváltotta

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton Cevdet Yilmazt nevezte ki a köztársaság alelnökévé – jelentette a helyi sajtó. Yilmaz korábban az elnök Igazság és Fejlődés Pártjának elnökhelyettese volt.

Erdogan az új kabinet valamennyi kulcsfontosságú miniszterét lecserélte, köztük a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium vezetőit.

A Nemzeti Hírszerző Szervezet vezetője, Hakan Fidan veszi át az új török kormányban a külügyminiszteri posztot, amelyet 2014 óta Mevlüt Cavusoglu töltött be – közölte Erdogan az új kabinet bejelentésekor.

A török fegyveres erők vezérkari főnöke, Yasar Güler a védelmi minisztérium élére került az új kabinetben. Güler 2018 júniusa óta töltötte be a vezérkari főnöki tisztséget. Az elmúlt öt évben az ország védelmi minisztériumának vezetője Hulusi Akar volt, aki ezt megelőzően a vezérkari főnök is volt.

Mehmet Simsek volt miniszterelnök-helyettes az új kormányban másodszor lett a török pénzügyminisztérium vezetője.

A török belügyminisztérium vezetői posztját Erdogan új kabinetjében Ali Yerlikaya isztambuli tartományi kormányzó foglalta el.

Letette hivatali esküjét

Mint arról korábban az Index hírt adott, Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök szombaton letette hivatali esküjét a török parlamentben. A 2014 óta hivatalban lévő Erdogan ezzel harmadik ötéves ciklusát kezdi meg a Török Köztársaság államfőjeként.

A beiktatást ünnepi vacsora követte. Ezen a helyi sajtó szerint 78 ország méltóságai vesznek részt. Este az elnök Ankarában jelentette be az új kabinetet.

A ceremónián Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

Kétfordulós küzdelem

A török elnökválasztás második fordulóját május 28-án tartották, a végleges eredményeket pedig június 1-jén hirdették ki. Ezeknek megfelelően Recep Tayyip Erdogan 2014 óta hivatalban lévő török államfő harmadik, újabb öt évre szóló köztársasági elnöki ciklusát kezdheti meg.

Erdogan 27 834 589 szavazattal a voksok 52,18 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki jelöltet, Kemal Kilicdaroglut 25 504 724-en választották, 47,82 százalékot biztosítva számára.

A második forduló részvételi aránya 85,72 százalékos volt. Az elnökválasztás második fordulója azért vált szükségessé, mert a május 14-i első fordulóban – amellyel párhuzamosan parlamenti választást is tartottak – egyik indulónak sem sikerült abszolút többséget szereznie.