A rezidensek sztrájkja miatt több pénzt kérnek az idősebb brit orvosok

2023.06.07. 16:38
A brit orvosok azt mondják, hogy ha nem kapják meg az emelést, akkor fel sem veszik a munkát. Eközben a tárgyalások a rezidensek és a kormány között megrekedtek.

Április után június 14-én újabb munkabeszüntetésre készülnek a brit rezidensek Nagy-Britanniában, így próbálják nyomás alá helyezni a Rishi Sunak vezette brit kormányt, hogy emeljék a fizetésüket – számol be róla többek között a brit Independent.

Ezúttal 72 órás sztrájkra készülnek, ugyanakkor ez már nem az első alkalom lesz, hogy a rezidensek beszüntetik a munkát és utcára vonulnak: áprilisban is így tettek, ugyanakkor a kormány még továbbra sem hajlandó úgy emelni a bérüket, ahogy az nekik tetszene.

A rezidens orvosok bére Nagy-Britanniában ugyanis az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent: a jelenlegi fizetésük reálértéke a 2008-as bér kétharmada, ezért 35 százalékos fizetésemelést kérnek, amit a kormány nem akar megadni. Sőt azzal vádolják a rezidenseket képviselő szakszervezetet, hogy egyáltalán nem nyitottak a tárgyalások során a kompromisszumra. 

Miközben tehát a tárgyalások megrekedtek, a tüntetések tovább folytatódnak. Sőt úgy tűnik, hogy a mostani az eddigieknél is nagyobb hatású munkabeszüntetés lehet,

MIVEL IDŐSEBB ORVOSKOLLÉGÁIK CSAK ABBAN AZ ESETBEN VÁLLALJÁK A REZIDENSEK HELYÉRE VALÓ BEUGRÁST, HA MAGASABB TÚLÓRAPÓTLÉKOT KAPNAK CSERÉBE.

A brit Independent arról számolt be, már legalább 800 londoni orvos jelezte, hogy csak abban az esetben fogják felvenni a pluszmunkát, ha az átlagnál nagyobb kompenzációt kapnak a túlóráért – ez a londoni orvosok 8,7 százalékát jelenti.

Régóta meglévő problémák

Annak ellenére, hogy a rezidensek legfőbb követelése a 35 százalékos béremelés, a brit egészségügyben más dolgok miatt is sztrájkoltak az elmúlt egy évben: a rezidenseken kívül már tüntettek a nővérek, akik a bérük mellett a túlórákat és az egészségügyi rendszer alulfinanszírozását kritizálták, de beszüntették már a munkát a mentősök és az orvosok is.

Az egészségügyi dolgozókat ugyanis nemcsak reálbérük csökkenése zavarja, hanem az időközben romló munkakörülmények is. Annak ellenére hogy a brit költségvetés évről évre több pénzt költ az NHS-re, a legnagyobb brit orvosi szakszervezet, a BMA (British Medical Association) számításai szerint

JELENLEG KÖZEL 60 MILLIÁRD FONT HIÁNYZIK A RENDSZERBŐL.

Mint az ezt hosszasan bemutató közleményükben kifejtik, a lakosságnövekedés, a növekvő élettartam és az azzal járó komplexebb kezelések növelése miatt eleve többet kell költeni az egészségügyre, azonban az átlagos évi növekedést a költségvetés nem követte.

Ráadásul a brit egészségügyi rendszer így az EU-s átlagot sem éri el, az ellátás minősége az alulfinanszírozás miatt évek óta romlik. Míg az EU-tagállamok esetében ezer lakosra átlagosan 4,6 betegágy jut, addig az Egyesült Királyságban ez már csak 2,4. Ráadásul a BMA szerint

A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IDEJÉN a 2015-HÖZ KÉPEST 1348 ORVOSSAL KEVESEBBEN DOLGOZTAK, ÍGY A JÁRVÁNY EXTRA TERHEKET RÓTT AZ ORVOSOKRA.

Mindez annak ellenére van így, hogy az akkor még Boris Johnson vezette brit kormány 2020 és 2022 között majdnem százmilliárd fonttal növelte a költségvetést a járványra való tekintettel.

Johnsonék akkor azt állították, az egészségügy problémáit és leterheltségét a járvány okozta, ugyanakkor a Guardiannak 2022 júniusában nyilatkozó orvos szerint ez nem igaz: már a koronavírus-járvány előtt is volt olyan műtét, amelyre a várakozási idő több mint egy év volt, de vannak olyanok, ahol a járvány miatt már két év.