Az európaiak fele se tudja, hogy mikor lesz az európai parlamenti választás

Június 6-án adta ki legfrissebb kutatását az Európai Bizottság alá tartozó Eurobarométer, amikben a tagállamok állampolgárainak az EU-pártiságára, vagy például az ukrajnai háborúra adott uniós válasszal kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak.

Azonban, mivel egy év múlva, 2024. június 6–9. között tartják a következő EP-választásokat, a közvélemény-kutatásban rákérdeztek arra is a válaszadóknál, tudják-e, a melyik évben járulhatnak az urnákhoz, hogy az EP összetételéről döntsenek.

Mint az eredményekkel foglalkozó Politico cikke megjegyzi, a kutatás eredményeinek ismertetése során az európai tisztségviselők ennek is örültek, mivel ez még így is 13 százalékponttal magasabb eredmény, mint amit a 2019-es választás előtt egy évvel mértek, és 8 százalékponttal magasabb a legutóbbi, 2022 őszi kutatás óta.

A megkérdezettek 56 százaléka egyébként azt mondta, érdeklődik a választás iránt, míg a válaszadók 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogyha a választás jövő héten lenne, akkor azon részt venne. Az első szám a 2018-as eredményhez képest 6, míg a második 9 százalékponttal magasabb.

Az EP-választások általában kevésbé mozgatják meg az embereket, mint a tagállamokon belüli parlamenti vagy önkormányzati választások – például a legutóbbi, 2018-as választáson az összeurópai részvételi arány 50,66 százalék volt, ami így is 8 százalékponttal magasabb volt az azt megelőző, 2013-ashoz képest.

Az EP-választásokat leginkább a hollandok, az írek és a németek várják (a megkérdezettek 75, 66 és 65 százaléka inkább érdeklődik, mintsem nem érdeklődik iránta), míg leginkább a szlovákokat, a cseheket és a franciákat hagyja hidegen a közelgő EP-választások. De rajtuk kívül Cipruson, Görögországban, Szlovéniában és Bulgáriában is többségben vannak azok, akiket inkább nem érdekelnek az uniós választások.

Magyarországon az uniós átlagnál jobban teljesítve 57 százaléknyian várják valamennyire a választásokat, míg az átlag 56 százalék.

Vannak tagállamok, amik nem támogatnák Ukrajnát

Azonban nemcsak ezt a kérdést vizsgálták a legutóbbi kutatásban. A 27 tagállamban, összesen 26 376 mintavétellel elkészített reprezentatív kutatás szerint például

Míg Hollandiában az emberek 90 százaléka elégedett az uniós válasszal, amit az egyébként katonailag semleges, nem NATO-tag Írország, a nemrég a katonai szövetségbe felvett Finnország és az oda igyekvő Svédország követ 87–87–87 százalékponttal, addig a lista végén Szlovákia található a 45 százalékos elégedettségével, amit csak épphogy megelőz Bulgária 48 százalékos eredménye, miközben az EU-s átlag 69 százalék – Magyarország az alsó harmadban található a maga 59 százalékos eredményével.

Az uniós átlag szerint a megkérdezettek 32 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Unió a jó irányba megy, míg 47 százalékuk szerint ennek az ellenkezője történik.

Az EU-val kapcsolatosan a legboldogabbak Írországban: ott a megkérdezettek 49 százaléka elégedett az EU-val, míg csak 29 százalékuk gondolja úgy, hogy a nemzeteken felüli intézmény rossz irányba halad. Az írek ellentétei a franciák, akiknek mindössze 17 százaléka gondolja azt, hogy a dolgok jó irányba haladnak az EU-ban, míg 61 százalékuk elégedetlen. Magyarország itt az EU-s átlagnál kicsit jobban teljesít: a magyarok 37 százaléka szerint haladnak a dolgok jó irányba, 52 százalékuk szerint rossz irányba mennek az események, míg az uniós átlag előbbi kapcsán 32, utóbbi kapcsán 47.

A teljes kutatást itt lehet megnézni. 

(Borítókép: Michele Tantussi / Getty Images)