Novák Katalin a koszovói helyzet eszkalálódásától tart

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci konzervatív lap interjút közölt csütörtökön Novák Katalin köztársasági elnökkel. Az államfő a koszovói válságról azt mondta, hogy természetesen elsősorban Ukrajnára figyelünk, de nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkánról, és fel kell gyorsítani a térségbeli országok EU-csatlakozását.

Ha Koszovóban történik valami, a helyzet gyorsan eszkalálódhat, ezért nagyon aggódunk, és reméljük, hogy a helyzet gyorsan lecsillapodik, és minden szereplő szem előtt tartja, mennyire törékeny a béke

– mondta a lapnak Novák Katalin, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában a bővítési fáradtság jelei mutatkoznak, de Ukrajna és Moldova tagjelölti státusza azt jelenti, hogy kellő politikai akarattal bármi lehetséges. „Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a nyugat-balkáni országoknak várniuk kell az új jelöltek felzárkózására, hogy egyszerre csatlakozhassanak. Ukrajna és Moldova előtt még nagyon hosszú út áll” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Szerbia esetében a jogállami elvek érvényesülése nem felel meg az EU-s követelményeknek, azt mondta, hogy a tagságnak vannak objektív feltételei, főleg a gazdaság területén, a jogállamiság viszont „sokkal szubjektívebb ügy”, és nagyobb figyelmet kell fordítani az értékekre, hiszen a szerbek az európai értékeknek és életmódnak megfelelően élnek, és kulturálisan nagyon közel állnak hozzánk.

Az európai értékek ukrajnai helyzetéről elmondta, hogy a kisebbségek, köztük a magyarok jogait sértő új törvények visszalépést jelentenek.

A kisebbségi jogok az európai közösség lényegéhez tartoznak, a jogszabályok ügye ezért nem pusztán kétoldalú probléma 

– mondta Novák Katalin, hozzátéve, hogy nem látszanak pozitív változások.

Kifejtette: mint minden nagy konfliktusra, az ukrajnai háborúra is érvényes, hogy a nagyhatalmak a háttérben tevékenykednek, de „Ukrajna szuverén ország, amelyet megtámadott a szomszédja, és polgárai védelmében mindent megtesz, ami csak emberileg lehetséges.

Ukrajna a saját erejéből védekezik, de sok ország támogatásával, ami természetesen befolyásolja a háború menetét” – fűzte hozzá.

Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg, azt viszont nem tudja senki megmondani, hogy miként lehet eljutni a tartós és igazságos békéhez

– mondta. Hozzátette, egyetért Ukrajna támogatásával, de attól tart, hogy a katonai támogatás még inkább felszítja a háború lángját. A támadó műveletekre szolgáló nehézfegyverek gyorsan eszkalációhoz vezethetnek, az viszont más, amikor a lakosság védelméről van szó.

Az Oroszország elleni szankciókról kifejtette, hogy az érzelmi indíttatású cselekvés nem gátolhatja a racionális értékelést, amely azt mutatja, hogy a szankcióknak van ugyan hatásuk,

de többet ártottak nekünk, mint Oroszországnak.

„Ha elismerjük, hogy a magas európai infláció az energiahordozókra kivetett szankciók következménye is, akkor alternatívákon kell gondolkodnunk“ – fogalmazott, hozzátéve: Magyarország mindig ellenezni fogja a gazdaság életképességét veszélyeztető intézkedéseket.

Szakítás Oroszországgal?

Az Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatokról kiemelte: támogatja, hogy a lehető legjobban függetlenítsük magunkat az orosz gáztól és olajtól, de ehhez idő kell. A paksi atomerőmű bővítéséről szólva hozzátette, hogy az áramellátáshoz atomenergiára is szükség van, a beruházásban pedig az orosz Roszatom mellett nyugati cégek, a Siemens és a Framatome/Westinghouse is részt vesz.

A jogállamiságra vonatkozó bírálatokról elmondta: jogos a kritika, ha törvényt sértünk, de gyakran csupán az országonként eltérő körülmények puszta értékeléséről van szó. „Itt azonban önkritikus is vagyok: talán néha nem magyarázzuk el elég pontosan külföldön, hogy mi a magyar álláspont és mi a társadalmi-kulturális kontextusa” – mondta a köztársasági elnök.

A jogállamisági mechanizmusról azt mondta, hogy a végrehajtás megkérdőjelezhető, gyakran nevetséges, hiszen az eredeti feltételek teljesítése után mindig új feltételeket szabnak, ami sérti Magyarország szuverenitását és azzal fenyeget, hogy elvész a magyarok EU iránti egyértelmű támogatása – írja az MTI.