Szinte még el sem kezdte a kormányzást, de már gondban van Ódor Lajos

Május 15-e történelmi nap volt Szlovákiában, méghozzá két okból is. Egyrészt először fordult elő, hogy a politikai válság miatt az alapvetően csak reprezentatív funkciókat ellátó köztársasági elnök átvette a kezdeményezést, és a kétszer is megbukott Eduard Heger-kormány helyett egy általa összeállított kormányt nevezett ki, másrészt pedig északi szomszédunknak először lett magyar származású miniszterelnöke Ódor Lajos (Ľudovít Ódor) személyében.

Beiktatása után az Ódor-kabinet azonnal munkának is látott, hiszen tennivaló akad bőven, még akkor is, ha eleve csak a szeptember 30-i előrehozott választásokig kaptak megbízatást. Az infláció mellett foglalkozni kell a bennragadt uniós pénzek lehívásával, de emellett egy sor megoldandó feladat áll a hivatalnokkormány előtt, miközben a már választási kampányban égő szlovákiai pártok próbálják a napi politikai sárdobálásba belerángatni a Zuzana Caputová elnök által kinevezett szakértői kormányt.

Jelenleg leginkább az utóbbi miatt van nehéz helyzetben Ódor,

Ugyanis csak úgy végezhet teljes munkát a kormány, ha a parlament ezt megszavazza – ha pedig a képviselők többsége nem ad bizalmat, akkor hivatalosan lejár a megbízatása a kormány tagjainak, hogy aztán vagy új miniszterelnök és kormány kinevezésével próbálkozzon Caputová elnök, vagy pedig az Ódor-kormány ügyvivő kormányként, jóval kevesebb mandátummal lássa el a végrehajtó hatalmat.

A bűvös szám a 76

Ódor múlt héten ezért le is ült a parlamenti pártok vezetőivel, hogy kormányprogramja mellett a bizalmi szavazásról is tárgyaljon.

A kormányfő szóvivője, Péter Majer korábban bejelentette, hogy a szélsőjobboldali pártokon, a Marian Kotleba vezette ĽSNS-en (Mi Szlovákiánk Néppárt) és az abból kiváló Republikán kívül mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fog a miniszterelnök, így Ódor beszélgetett

• az egykori miniszterelnök, Eduard Heger új pártjával, a Demokratival (Demokrácia);
• az Ódort Soros-ügynököző Robert Fico vezette szociálpopulista Smer–SD-vel (Irány–Szociáldemokrácia);
• a korábban Smerből kiváló szociáldemokrata Hlas–SD-vel (Hang–Szociáldemokrácia);
• az elmúlt három év kormányzását lényegében ellehetetlenítő Igor Matovic vezette OĽANO-val (Egyszerű emberek és Független Személyiségek);
• a Matovicot szenvedélyesen gyűlölő Richard Sulík vezette libertariánus SaS-szel;
• a jobboldali-populista Sme Rodinával (Család vagyunk);
• a mindössze egy parlamenti képviselővel rendelkező liberális Progresszív Szlovákiával;
• illetve a lényegében már csak névileg létező Za ľudíval (Az emberekért).

A pártok közül korábban csak az egy szem képviselővel rendelkező Progresszív Szlovákia és a 20 fős frakcióval rendelkező SaS jelentette be, hogy támogatni fogja Ódor kormányát.

Az SaS vezetője, Richard Sulík azzal érvelt a kormány megszavazása mellett, hogy ha nem így tennének, akkor a parlament kontrollja lényegében megszűnne a végrehajtó hatalommal szemben, hiszen akkor az elnök döntene a kormány sorsáról. Ha pedig Caputová ismét kinevezi, csak ezúttal ügyvivő kormányfőnek Ódort, akkor a kormány eleve jóval szűkebb mandátummal rendelkezne. Sulík emiatt politikailag hülyeségnek tartja, ha valaki nem szavaz bizalmat a kormánynak.

E 21 képviselőhöz csatlakozhat Eduard Heger, a kétszer is megbukott egykori miniszterelnök és pártja, az OĽANO-szakadárokból álló, 16 képviselővel rendelkező Demokrati.

Heger még május legvégén nyilatkozta Ódorral való találkozása után, hogy a kormányprogram eleget tett minden feltételnek, amit pártjával támasztottak – leginkább az uniós források lehívása kapcsán –, így ők nyitottak a kormány megszavazására, bár hozzátette: olyan minisztereknek nem fognak bizalmat szavazni, akiket később le szeretnének váltani, így még továbbra is kérdéses, miként fog szavazni a jobbközép-liberális pártokat – eddig sikertelenül – egybeterelni kívánó párt.

De ha még Hegerék meg is szavaznák a kormányt, a 36 potenciális igen szavazattal a többséghez szükséges 76 szavazattól még így is elég távol áll a kormány.

Vannak, akik nem, vannak, akik feltételekkel adnának bizalmat Ódornak

A többi párt még nem tudja, hogyan fog szavazni, ugyanakkor mindannyian benyújtották a számlát, hogy a kormány mivel tudja lekenyerezni őket a szavazatukért cserébe. Igor Matovic például továbbra is azt szeretné, hogy 500 euróban részesüljenek azok az emberek, akik a szeptember 30-i szavazáson részt vesznek, illetve hogy maradjon a 200 eurós gyerektámogatás – ezek nélkül az OĽANO nem fogja megszavazni a kormányt. Mivel Matovic 500 eurós ötletét rajta kívül mindenki ellenzi, így valószínűtlen, hogy a párt képviselői megszavazzák az Ódor-kabinetet.

A negyedik legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező Sme rodina elnöke, Boris Kollár arról beszélt, ők csak abban az esetben szavaznak bizalmat Ódornak, ha jó kormányprogramot tesznek le az asztalra, így lényegében továbbra sem tudni, hogy a házelnöki posztot betöltő populista politikus 15 képviselőtársával együtt miként fog voksolni.

Előbbi mindenféle együttműködést kizárt, utóbbi pedig azt mondta, ügyek mentén tudja majd támogatni a kormányt, példaként a beragadt uniós támogatásokat említve. A két baloldali párt összesen 38 mandátummal rendelkezik.

Mi jöhet ezután?

A Szlovák Nemzeti Tanácsnak legkésőbb június 13-án kell szavaznia a kormányról, így még lehet esélye Ódornak, hogy parlamenti többséget épít maga mögé – a pártvezetőkkel tartott tárgyalásairól eleve azt nyilatkozta, azok konstruktívnak bizonyultak.

Egyébként maga a kormányfő is úgy látja, hogy ennek eleve nincs túl nagy reális esélye.

Amennyiben a parlamentben nem lesz 76 képviselő, aki bizalmat szavazzon nekik, akkor megszűnik a felkérésük, és Caputová vagy egy teljesen új kormánnyal próbálkozhat, vagy pedig ügyvivő kormányfőnek kéri fel Ódort, aki kabinetével ügyvivő kormányként csökkentett mandátummal vezethetné el Szlovákiát a szeptember 30-i választások utáni kormányalakulásig.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Ódor limitált mandátummal tervez. Az Új Szónak adott interjújában például kifejtette, Szlovákia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az ő vezetésével. Mint fogalmazott, ha Oroszország elfoglalná Ukrajnát, és Szlovákia közvetlen szomszédságba kerülne az agresszorral, akkor „nem a GDP két százalékát fogjuk majd védelemre fordítani, ahogy azt jelenleg kell, hanem talán akár négyet, ötöt” – már csak ezért is gondolja úgy, hogy Szlovákiának mindenképp segítenie kell Ukrajnán.

Ezenkívül az interjúban arra is kitért, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel eddig nem találkozott, de erre a következő EU-csúcson vagy a V4-találkozón lehetősége lesz. Azonban az interjúban egy kicsit oda is szólt magyar kollégájának, amikor például arról beszélt, hogy ha valaki hosszú ideig szembemegy a NATO konzekvens, általános álláspontjával, „akkor egy idő után a többiek megkérdőjelezik, hogy az érintett állam miért tagja a szövetségnek”.

(Borítókép: Ódor Lajos 2023. május 15-én. Fotó: Christian Bruna / EPA /MTI)