Miért borult ki Ukrajna a kárpátaljai hadifoglyok szabadon bocsátása után?

A hazai sajtóban elsőként számoltunk be arról, hogy 11, orosz fogságba esett, ukrán oldalon harcoló kárpátaljai magyar katonát szállítottak Magyarországra. A történtek pedig azóta kifejezetten nagy port kavartak a nemzetközi politikában, Magyarországon és Ukrajnában egyaránt. 

„Őszentsége Kirill moszkvai és egész oroszországi pátriárka áldásával, az orosz ortodox egyház közvetítésével, az egyházak közötti együttműködés keretében, a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállították” – írta közleményében az Orosz Ortodox Egyház. A hírt nem sokkal később az együttműködésért felelős kormánytag, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megerősítette a nyilvánosság számára. 

Semjén Zsolt felelt a programért

A foglyok szabadon bocsátása program koordinációját Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával is. Tehát az akció egyházi keretek közt zajlott le.

A történtekről Semjén Zsolt röviden annyit mondott, hogy a foglyok szabadon bocsátása az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország felé. 

Ez emberi és hazafias kötelességem

– mondta az egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes.

A genfi egyezmény a kulcs

Az Index kérdésére Lattmann Tamás nemzetközi jogász a genfi egyezményrendszert emlegette a kárpátaljai magyar katonák ügyében. Az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy úgymond „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.

Esetünkben – mondta a nemzetközi jogász – Magyarország és az akkori Szovjetunió aláírta. Abban az időben ugyan Ukrajna még nem létezett önálló államként, de a Szovjetunió 1991-es széthullása után létrejött ukrán állam jogutódként viselkedik, és a korábban aláírt nemzetközi szerződésekben vállaltakat magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja.

Lattmann hangsúlyozta,

a hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogva tartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni.

Más szakértők a genfi konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól. Viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogva tartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a genfi konvencióban foglaltak alapján.

Mint az Indexnek elmondta, államok megállapodhatnak egymással hadifoglyok semleges országba szállításáról, de nem ismerjük – ha volt ilyen – ennek az államközi megállapodásnak a részleteit. Azt sem tudni, már ahogyan írta közleményében a kezdeményező Orosz Ortodox Egyház, hogy vajon kapott-e állami felhatalmazást. Ha igen, és csak nem került eddig nyilvánosságra, akkor minden rendben. Ha nem kapott, akkor az már bajosabb, mert egy ilyen helyzetben az egyház csak közvetítő szerepben léphet fel. 

Tóth Norbert kérdésünkre arról is beszélt, hogy a hadifoglyoknak két kategóriájuk van. Az elsőbe azok tartoznak, akik megsebesültek, betegek, gyógyulásuk egy éven túl biztos csak. Ha ebbe a kategóriába tartozik az az állítólag 11, az ukránok oldalán harcolt és fogságba esett kárpátaljai, akkor esetükben államközi megállapodás sem kell, mert

A második kategóriába tartoznak az „able bodied” hadifoglyok, vagyis azok a katonák, akik épek, szabadulásuk esetén a harctérre bármikor visszarendelhetők. Esetleges semleges, harmadik országba szállításuk esetén szükség van államközi megállapodásra.

Az viszont már vita tárgya, hogy ilyen esetben a foglyul ejtő államnak, vagyis Oroszországnak, kell-e kérni a hadifoglyok saját államától, vagyis Ukrajnától hozzájárulást az akcióhoz. Egyesek azt mondják, nem szükséges ilyen esetben hozzájárulást kérni, Kijev viszont azzal érvel, hogy igenis szükséges ilyen esetben is értesíteni Ukrajnát 

– mondta a nemzetközi jogász. 

Az ukránok durva vádakkal reagáltak

A hír kirobbanása után kiderült, hogy Ukrajnának nem voltak arról információi, hogy hol tartózkodnak az Oroszországból Magyarországra szállított, kárpátaljai magyar hadifoglyok. Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés szóvivője azt mondta, hogy Ukrajna semmit nem tud a katonák sorsáról, de folytatja a részletek kiderítését, mert szeretné, hogyha biztonságban lennének. Az ukrán sajtóban olyan állítások jelentek meg, amely szerint Magyarország Ukrajna elleni provokációra akarja felhasználni a magyar származású hadifoglyokat.

Az ukrán hírszerzés szerint ezen a sajtótájékoztatón az átadott katonáknak az orosz ortodox egyházat kell majd dicsérniük, Ukrajnát pedig kritizálniuk. Az ukrán hírszerzők azt is közölték az RBC-vel, hogy egész konkrétan mik hangozhatnak el a sajtótájékoztatón:

A sajtótájékoztatón a foglyoknak el kell mondaniuk, hogy miként mozgósították őket erőszakkal, milyen rossz körülmények közt harcoltak, hogy milyen jó a magyar kormány és az orosz ortodox egyház. Az, hogy a nyilvánosság előtt kritizálják Ukrajnát, és hálát mondjanak az orosz ortodox egyháznak, feltétele volt annak, hogy elszállítsák őket Oroszországból.

Az ukrán hírszerzés közölte: nem tudják, hogy jelenleg (Magyarországon belül) pontosan hol vannak ezek az emberek, és semmilyen kapcsolatban nem állnak velük. Annyit azonban tudni vélnek, hogy fegyveres őrizet alatt állnak még mindig, hogy nem mozoghatnak teljesen szabadon, és nem térhetnének vissza Ukrajnába még akkor sem, ha akarnak.

Az ukrán hírszerzők úgy vélik, hogy az oroszok célja az akcióval az volt, hogy javítsák Oroszország és az orosz ortodox egyház megítélését, valamint kijátsszák – ahogy ők mondják – „a magyar kártyát”, és elmérgesítsék a Kárpátalja miatt kialakult ukrán–magyar konfliktust.

Az oroszok előnyt akarnak kovácsolni az ügyből?

Bohdan Jaremenko ukrán parlamenti képviselő, a külügyi bizottság vezetője is pengeéles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben. Az ukrán politikus a kárpátaljai hadifoglyok szabadon bocsátására reagálva azt írta: az ügy rávilágít a magyar–orosz kapcsolatok különlegességére, miközben Magyarország megszűnt az EU és a NATO politikájának részese lenni.

„Az oroszok azonban úgy döntöttek, hogy további jó pontokat szereznek ebben a történetben, és megerősítik legújabb ukrajnai gyarmatosítási politikájuk eszközét, az orosz ortodox egyház pozícióját nemcsak Ukrajnában, hanem számos uniós országban is, ahol reverendás orosz külügyi hírszerzők tevékenykednek. Budapesten is jelen vannak, és néha nagy sikert aratnak, mint idén áprilisban, amikor Ferenc pápa és Hilarion találkoztak Budapesten” – írta az ukrán politikus, majd azt is hozzátette:

„Oroszország aljasságához nem férhet kétség, de a magyarok még rosszabbul festenek ebben az ügyben” – írta a politikus, aki szerint azzal, hogy Magyarország nem adta a kárpátaljai hadifoglyokat Ukrajnának, túszul ejtette őket. 

(Borítókép: Ukrán hadifoglyok 2023. május 25-én. Fotó: Press service of the Internal Affairs of Ukraine / Handout / Reuters)