Jön az újabb Moszkva-ellenes uniós szankciós csomag

Továbbra is kiemelten kezeli Ukrajna ügyét az Európai Unió és egyik intézménye, az Európai Parlament – bizonyítja ezt, hogy az ezúttal Strasbourgban tartott plenáris ülésen másfél órás vitát tartottak az orosz agressziónak kitett ország jövőjéről.

A vitán először az Európai Unió Tanácsában soros elnökséget ellátó Svédország képviseletében Jessika Roswall svéd uniós ügyekért felelős miniszter szólalt fel, aki elítélte a gát elleni támadást, majd kijelentette, mi az a három terület, ahol az Európai Uniónak továbbra is erős válaszokat kell adnia a háború kapcsán:

• töretlenül támogatni kell Ukrajnát;
• tovább kell dolgozni Oroszország nemzetközi elszigetelésén a szankciókon keresztül;
• ezenkívül fel kell lépni az orosz dezinformációval szemben az egész világon.

A soros elnökséget képviselő svéd miniszter ezenkívül felsorolta, hogy az EU eddig legalább 70 millió euróval támogatta Ukrajnát, továbbá már 15 ezer ukrán katonát képeztek ki, miközben további 30 ezer ukrán katona felkészítését tűzték ki célul.

Roswall szerint kulcsfontosságú, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és ezzel „megnyerje a békét”. A svéd politikus kijelentette, a béke csak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által lefektetett alapokon nyugodhat, azaz Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának kell annak alapjául szolgálnia.

Emellett ígéretet tett, hogy hamarosan elfogadhatják a tizenegyedik szankciós csomagot Oroszország ellen, majd kijelentette, hogy az Európai Unió felelős azért, hogy Ukrajna csatlakozhasson a nemzetek feletti intézményhez, így

Aggodalom Zaporizzsjáért

Utána az Európai Bizottság képviseletében a lett Valdis Dombrovskis emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök szólalt fel. A lett politikus beszédét leginkább arra hegyezte ki, hogy az EU eddig mivel támogatta Ukrajnát, illetve a mostani, gát elleni „orosz atrocitás” ellen mit lehet tenni.

Elmondta, nagyon aggódik, hogy a gát felrobbanása miként hat majd a zaporizzsijai atomerőmű működésére, emellett elítélte, hogy információi szerint az oroszok aknatámadással nehezítik a mentőalakulatok munkáját.

A lett bizottsági alelnök kijelentette, az EU hosszú távú támogatás mellett kötelezte el magát Ukrajna mellett. Az újjáépítés pedig már elkezdődhetne olyan területeken, ahol nincsenek aktív harcok, mivel fenn kell tartani a gazdasági tevékenységet – véli.

Kijelentette, hogy Ukrajnának további támogatásra van szüksége,

Ugyanakkor hozzátette, olyan újjáépítési tervre van szüksége, amelyet az ukránok is magukénak éreznek.

Balszéltől a jobbszélig teljes egyetértés Ukrajna támogatásában

A vitán ezután az EP képviselőcsoportjainak a vezérszónokai következtek, akik a képviselőcsoportjuk egységes véleményét közvetítették.

A jobbközép-konzervatív Európai Néppárt (EPP) litván alelnöke, Rasa Jukneviciene leginkább arról beszélt, hogy az EU-nak bátor lépésekre van szüksége, hogy a következő generációknak fenntartható békét alakítsanak ki, emellett kijelentette:

le kell állítani a terrorista Putyin-rendszert.

Kijelentette, az EPP támogatja Ukrajna EU-tagsága mellett a NATO katonai szervezethez való felvételét is. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, hogy azért, mert az ukrán hadsereg az elmúlt másfél évben bebizonyította, hasznosan tudna hozzájárulni a NATO tevékenységéhez, ráadásul ha Ukrajnát felvennék a NATO-ba, akkor hamarabb jöhetne el a háború vége – azt már nem tette hozzá, hogy a tagságra jelenleg nem túl sok az esély, hiszen a NATO-ba nem vesznek be olyan országokat, amelyek aktív konfliktusban állnak egy másik országgal, hiszen a katonai szervezet 5. cikkelye szerint ilyenkor minden NATO-tagállamnak az adott tagállam segítségére kéne sietni, ami egy közvetlen NATO–orosz konfliktus, tehát lényegében egy lehetséges harmadik világháború kezdete lenne.

Nem vitatkozott túl sokat az EPP alelnökének véleményével a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) portugál alelnöke, Pedro Marques.

Ő is kijelentette, fontos, hogy az EU ne csak „Ukrajna harcát”, hanem az újjáépítést is támogassa, amihez a Bizottsághoz hivatalos véleményét közlő Dombrovskishez hasonlóan a zárolt orosz pénzügyi eszközöket felhasználná. Vagy ahogy ő nevezte ezeket a pénzügyi eszközöket: „a Putyintól és társaitól elvett pénz”.

A liberális Renew kapcsán Petras Austrevicius litván EP-képviselő szólalt fel. Ő a jelenlegi támogatás mellett Ukrajna euroatlanti integrációjának fontossága mellett érvelt. Mint fogalmazott, az nem kompenzáció az ukránok részére, hiszen szerinte Ukrajna hasznos segítséget tudna nyújtani a nyugati világnak.

Kollégáihoz hasonló érveket hozott fel a Zöldektől a német Viola von Cramon-Taubadel, aki már az elején aláhúzta véleményét, miszerint Oroszország eddig is terrorállam volt, és az is marad – példaként a bucsai mészárlást, Mariupol ostromát és más városok teljes elpusztítását sorolta fel –, viszont szerinte a gát felrobbantása mindent felülmúl, az újabb mélypontja a „gyilkos zsarnoknak”.

Szerinte Putyin az orosz imperializmus miatt támadta meg Ukrajnát, mert úgy vannak vele, hogy ha Ukrajna nem lehet az övék, akkor senkié se legyen.

Viszont Jukneviciene kijelentését továbbgondolva ő már nem a Putyin-rezsim megállítása, hanem annak összeomlásának fontosságáról beszélt, és kiemelte: el kell számoltatni a felelősöket, míg Ukrajnát nemcsak támogatni, hanem majd felvirágoztatni is uniós feladat – utóbbi esetben Ukrajna EU- és a NATO-csatlakozásán segítene.

A leginkább lengyel PiS által dominált szoft euszkeptikus, konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Anna Fotyga is hasonló húrokat pengetett beszédében. A lengyel kormánypárti EP-képviselő szerint a mostani eset is megmutatja, hogy milyen gonosz az orosz agresszió.

Elmondta, nagyon szépen hangzik az a lista, ami azt mutatja, hogy az Európai Bizottság eddig milyen támogatásokat nyújtott Ukrajnának, de szerinte

sokkal többet kell tennünk, hogy segíthessünk Ukrajnának a háború megnyerésében.

Szerinte a gát felrobbantása egy új módszer az orosz hadseregtől, ezért fokozni kell az ukránoknak nyújtott támogatást.

Az első, a vitába új elemet is beemelő felszólaló észt Jaak Madison, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportjának a szónoka volt. Elején aláhúzta, támogatni kell Ukrajnát – mint mondta, „ez kétségtelen” –, de szerinte a szankciók ehhez nem hatékony eszközök. Beszédében végig azt bizonygatta, hogy

Ezenkívül ő is a több támogatás fontosságát hangsúlyozta, viszont Ukrajna újjáépítéséhez először meg kell nyerni a háborút, habár szerinte csak pénzzel nem lehet azt megnyerni, de arra nem tért ki, hogy akkor milyen segítséget látna szükségesnek.

Ezenkívül beszéde végén kijelentette, hogy szerinte a jövő évi párizsi olimpián szerinte nem szabad orosz sportolóknak részt venniük, hiszen Oroszország a sportot mindig is propagandaeszköznek használta, így szerinte az orosz sport és katonai tevékenység nem választható szét.

A képviselőcsoportok közül utoljára a radbalos Baloldal (GUE/NGL) német EP-képviselője, Helmut Scholz szólalt fel, aki Madisonhoz hasonlóan szintén behozott pár új elemet. Az épp pártszakadás előtt álló német Linke politikusa a háború pusztításáról beszélt, és hogy milyen fontos, hogy foglalkozzanak Ukrajna újjáépítésével.

Ezenkívül kifejtette, fontos, hogy úgy építsék újra Ukrajnát, hogy az ukránok odahaza tudjanak boldogulni. Emellett kifejtette, hogy az országnak fontos gazdasági, jogi és társadalmi reformokon kell átesnie, mielőtt csatlakozhatna az Európai Unióhoz – konkrét példaként a korrupciót és az oligarchákat említette.

Pár szélsőbalos és a szélsőjobbos képviselő Oroszország helyett Amerikával foglalkozott

A vitán felszólaló EP-képviselők végig hasonló érveket hoztak fel a vitában, mindössze a függetlenek között helyet foglaló szélsőjobboldali képviselők, illetve a szélsőbalos Baloldal egy-egy képviselői hoztak fel kritikákat az EU Ukrajna-politikája kapcsán.

A szlovák szélsőjobboldali Miro Radacovsky leginkább arról értekezett, hogy miközben Ukrajnában háború zajlik, „az angolszászok nyaralnak”, „az amerikaiak filmeket forgatnak”.

Ugyan nem jelentette ki, de erősen utalt rá, hogy szerinte Amerikának az érdeke a háború és szerinte az angolszászok álma, hogy Oroszországot legyőzzék, Ukrajnát saját érdekszférájához csatolják, így szerinte a háborút azonnal le kell állítani, és béketárgyalások kellenek.

Ezzel hasonló nézeteket vallott a szintén szlovák Milan Uhrík. A szélsőjobboldali Republika függetlenek között helyet foglaló EP-képviselője kijelentette, hogy Amerika érdekei mozgatják a háborút, emellett kifejtette, szerinte túl sok szó esik Ukrajnáról az EU-ban.

Mindenhol erről beszélünk, kinyitom a ruhásszekrényemet, és Zelenszkij ugrik ki belőle

– fogalmazott egyperces felszólalásának egy pontján; szerinte az Európai Uniót nyugodtan lehetne nevezni Ukrajna Uniójának, mivel szerinte az EU a saját állampolgárainak jóléte helyett Ukrajnával foglalkozik.

Özlem Demirel, a német die Linke radbalos politikusa is Amerikát kritizálta: szerinte a háború egyre brutálisabb lesz, ezért minél hamarabb békére van szükség, az EU pedig nem várhatja el saját állampolgáraitól, hogy a háború érdekében húzzák szorosabbra a nadrágszíjat.

Kiemelte, eddig hiába volt több diplomáciai kezdeményezés a háború lezárására – Brazíliát, Afrikát és Kínát említette –, az nem vitt előre semmit, a fegyvertámogatásokkal pedig csak tovább húzódik a háború – véli.

Az Északi Áramlat 2 felrobbantásával párhuzamba állítva arról beszélt, szerinte ott is rögtön az oroszokat vádolták meg, aztán kiderült, hogy lehet, nem is ők a felelősök. Ezenkívül az EU-t azzal vádolta meg, hogy „egy euroatlanti elképzelt közösség bátor katonái”, akik Washington érdekeit szolgálják, és szerinte az Egyesült Államok csak addig viseli el az Európai Unió tevékenységét, amíg az az ő érdekük szerint valósul meg.

A konszenzus: Ukrajna további támogatása, nyugati integrációjának segítése

Ugyanakkor a vitán az általános érvek nem ezek voltak:

A vitán egyedüli magyar EP-képviselőként felszólaló jobbikos Gyöngyösi Márton például arról beszélt, hogy ne csak katonailag, hanem lelkileg se hagyja magára az ukránokat az Európai Unió, mivel szerinte nemcsak az elpusztított infrastruktúrát, hanem a szétrombolt életeket és lelkeket is újjá kell majd építeni.

Az EU-nak pedig segítenie kell az ukránokat, hogy a háború okozta traumákat fel tudják dolgozni, hogy „utána egy demokratikus, európai társadalmat tudjanak építeni”.

Újdonságot még Witold Jan Waszczykowski, az ECR-ben helyet foglaló lengyel PiS-es EP-képviselő hozott a vitába, aki odaszúrva az Európai Bizottságnak és EP-beli kollégáinak, arról értekezett, szerinte az EU-nak nem kéne akadályozni azon országok segítségnyújtását, akik teljes mellszélességgel kiállnak Ukrajna mellett – erősen utalva a lengyel kormány és az Európai Bizottság közötti vitákról az uniós kifizetések kapcsán, illetve a héten tartandó lengyel jogállamisági vitáról az EP-ben.

Ezenkívül a bolgár Alexander Yordanov, a GERB-bel közös listán induló jobbközép Demokratikus Erők Szövetségének EP-képviselője mondott erőset, aki kijelentette: Ukrajna újjáépítéséhez az országot először derusszifikálni kell, csakúgy, mint a második világháború után Németország esetén a nácikat kellett elzavarni.

A derusszifikációt leginkább az Ukrajnában is jelen lévő orosz cégek és oligarchák elleni fellépésként értékelte.

A vita végén a Bizottság részéről ismét felszólalt Dombrovskis, aki elismételte a vita elején elmondottakat, miszerint átfogó, hosszú távú békére lesz szükség, aminek alapja a területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása.

Míg a Tanácstól Roswall arról beszélt, a mai vita is megmutatta, hogy milyen egységes az Európai Unió (a közel 30 felszólalóból mindössze négy képviselő nem értett egyet az EU Ukrajna-politikájával), és szerinte a nemzetek felett álló intézmény ezért tudott eddig is hatékonyan segíteni az ostromlott Ukrajnának, majd kifejtette, az EU továbbra is támogatni fogja az orosz agressziót elszenvedő országot.

A vitával az EP-ben csütörtökön fognak majd szavazni összesen hat állásfoglalási határozatról.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, keddi, percről percre frissülő cikkünket itt találja.