A koszovói elnök arra kérte az EP-t, hogy álljon ki Koszovó mellett

Osmani beszédében hangsúlyozta, hogy számára „az egyre sokszínűbb társadalom építése elnöki kötelességeinek egyik prioritása, a koszovói alkotmány alapja”. Mint mondta, a koszovói függetlenség 2008-as kikiáltása óta az ország az átalakulás, a növekedés és jólét útjára lépett, és az a célja, hogy hamarosan az Európai Unió és a NATO tagja legyen.

Köztársaságunk a legerősebben EU-párti ország a régióban, a lakosság közel 95 százaléka arra vágyik, hogy csatlakozzon az uniós intézményekhez, ezt az ambíciót az alkotmányunkban is rögzítettük

– hangsúlyozta.

Véleménye szerint „az EU és az általa képviselt értékek pótolhatatlanok, de ezek az értékek a régióban, a tagság világos perspektívája könnyen csorbulhatnak.”

Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a Nyugat-Balkán demokratikus országai letérnek az integrációs útról, az komoly biztonsági fenyegetést jelent az egész európai kontinensre nézve, mivel a régiót kiszolgáltatottá teszi a rosszindulatú szereplőkkel és a fenyegetésekkel szemben.

Az elnök rámutatott, hogy a helyzet feszült az ország területén lakó szerbek és a lakosság többi része között, és arra kérte az EP-t, hogy álljon ki Koszovó mellett. Hangsúlyozta azt is, hogy országa Ukrajna mellett áll a háborúban, ezáltal hozzájárul Európa alapjainak erősítéséhez.

Emlékeztetett, hogy Koszovó volt a nyugat-balkáni térségben az első ország, amely alkalmazta az Oroszországgal szembeni szankciókat, és kész arra, hogy még többet tegyen az ukrán nép megsegítése érdekében.

Az ukrajnai háború miatt Európa hatalmas kihívásokkal szembesül, de nem kell hosszú filozófiai vagy politikai vita ahhoz, hogy tudjuk: a demokrácia és a szabadság felé nincs félút. Az európai egység eddig példátlan és talán történelmi jelentőségű volt. De egy lépéssel tovább kell mennünk, hogy biztosítsuk Ukrajna győzelmét és igazságos békéjét

– hangoztatta.

Zavargások, legmagasabb készültség

Mint írtuk , május végén a legmagasabb készültségi szintet rendelte el a szerb hadseregnél Alekszandar Vucsics, miután zavargások törtek ki Koszovóban és Metohijában. 

Az április 23-i, előrehozott koszovói választások az ország északi részén óriási felháborodást keltettek a helyi, javarészt szerbek lakta részeken.

A szerbek bojkottálták a választásokat, ezért Zvecsánnak albán polgármestere lett, amit a helyi szerbek nem akartak hagyni. Rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.