Törökország elárulta, milyen feltételhez köti a svéd NATO-kérelem elfogadását

Törökország nem közelítheti meg pozitívan Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, amíg Stockholmban „terroristák” tüntetnek, és Törökország az álláspontját szerdán Ankarában a svéd tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseken még egyszer világossá fogja tenni – idézte Recep Tayyip Erdogan szavait a Reuters.

A török elnök erről azt követően beszélt, hogy Svédország és Finnország képviselőivel találkozott Ankarában, ahol a svéd csatlakozási kérelem Törökország általi hátráltatásáról tárgyaltak.

Oscar Stenstrom, Svédország főtárgyalója elmondta, hogy a török tisztviselőkkel folytatott megbeszélések jól sikerültek, és hogy az Ankara ellenvetéseinek leküzdését célzó megbeszélések még folytatódnak, bár új időpontot egyelőre nem tűztek ki.

Törökország azonban még nem áll készen arra, hogy döntést hozzon, és úgy gondolja, hogy további válaszokra van szükségük

– tette hozzá a főtárgyaló.

A török elnökség közleményében azt írta: a találkozón megvitatták, hogy Svédország milyen szintű előrelépést tett a tavaly Madridban elfogadott háromoldalú megállapodás keretében.

A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát Svédország NATO-tagságának „várható konkrét lépéseivel” kapcsolatban – áll a közleményben.

Törökország márciusban ratifikálta Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, de továbbra is ellenzi Svédország csatlakozását, mint ahogy azt Magyarország is teszi.

Magyarország sem támogatta még

A magyar Országgyűlés március végén fogadta el a Finnország NATO-csatlakozási kérelmét ratifikáló javaslatot. A kérdés – Svédország NATO-tagságával együtt – március elején került napirendre a parlamentben, akkor vitáztak róla a képviselők. Hende Csaba vezetésével a közelmúltban négyfős kormánypárti delegáció járt Finnországban és Svédországban, a konfliktusos kérdések rendezése érdekében.

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a tavaszi ülésszakot megelőző kihelyezett frakcióülés után arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ratifikációra buzdította a képviselőket, de vita alakult ki, mert „ezeknek az országoknak a politikusai durván, alaptalanul, közönségesen sértegették Magyarországot”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy májusi Kormányinfón is megerősítette, hogy a kormánypárt kihelyezett frakcióülésén érdemi vita volt Svédország NATO-csatlakozásáról, ezért nem került még mindig az Országgyűlés elé a kérdés. 

Gulyás nem tartja elképzelhetőnek, hogy Magyarország végül ne támogassa a svéd NATO-tagságot. A miniszter újra arról beszélt, hogy el kell oszlatni a kétségeket és bizalmat kell építeni. A pontos dátummal kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni.

Arról, hogy Svédország és Finnország csatlakozása mit tenne hozzá a NATO-hoz, ebben a cikkben írtunk részletesebben.