Csak egy háború menthetné meg az észak-koreaiakat attól, hogy Kim Dzsongun halálra éheztesse őket

Észak-koreaiak a BBC által titokban készített interjúkban mondták el, hogy egész családok halnak éhen Kim Dzsongun uralma alatt, mivel a diktátor az ország ellátása helyett az atomfegyverekre összpontosít.

Az Észak-Koreában rekedt civilek elmondásuk szerint végignézték, ahogy a betegségek miatt munkaképtelen anyák éhen halnak, mielőtt gyermekeik ugyanerre a sorsra jutnak. Azt mondják, hogy Kim a koronavírus-járványt arra használta fel, hogy újra nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a civilek felett − keményen fellép azok ellen, akiket rajtakapnak, hogy élelmiszert csempésznek Észak-Koreába, és azt a piacokon árulják, vagy bárki ellen, aki a határ közelébe megy. Azokat, akiket a határ közelében elfognak, államilag szervezett kivégzéseken agyonlövik.

Az észak-koreaiak azt mondják, annyira elkeseredettek − sokan látják, hogy szomszédaik és gyermekeik éhen halnak −, hogy csak az országuk megszállása vethetne véget a kínjaiknak − írja a Daily Mail. 

Csak egy háború vethet véget ennek. Csak így szabadulhatunk meg ettől a vezetéstől

− mondta egyikük a BBC-nek. 

Sokan inkább megölik magukat, mint hogy éhen haljanak

Csan Ho (a csatorna a megszólalók neveit természetesen megváltoztatta) – aki egy észak-koreai, határ menti faluban élő építőmunkás – azt mondja, hogy látta, ahogy a körülötte élő emberek, köztük egy anya és két kisgyermeke éhen halnak. Elmondása szerint egy másik anya a falujában annyira megbetegedett, hogy képtelen volt dolgozni, és a gyermekei hiába próbáltak az utcán koldulva elég pénzt keresni, hogy élelmet vehessenek. Mindhárman heteken belül éhen haltak.

Chan Ho azt mondja, hogy az egyik katonát, akit ismer, leszerelték a hadseregből, mert alultáplált volt. A hadseregből való kilépését követő egy héten belül éhen halt.

Ji Jeon, egy anya, aki a fővárosban, Phenjanban él, arról számolt be, hogy ő és családja folyamatosan küzd a várost sújtó éhínséggel. Elmondása szerint korábban gyümölcsöt és zöldséget csempészett ki az élelmiszerboltból, ahol dolgozott, és a férjével együtt árulta a piacon. A járvány óta azonban a kormány most szigorításokat vezetett be, ami azt jelenti, hogy egy kulcsfontosságú bevételi forrásuk eltűnt.

A tény, hogy a kormány a járvány kezdete óta lezárta a határt az élelmiszerimport elől, azt jelenti, hogy ezrek halnak éhen.

Azt hittem, hogy álmomban halok meg, és reggel nem ébredek fel

− mondja Ji Jeon. „Ez katasztrófa. A határról nem érkezik utánpótlás, az emberek nem tudják, hogyan éljenek meg”.

Amikor Ji a főváros utcáin sétál, azt mondja, hogy gyakran megnézi a földön fekvő koldusokat, akikről kiderül, hogy éhen haltak. A helyzet annyira kétségbeejtővé vált, hogy vannak, akik inkább megölik magukat, hogy elkerüljék a lassú éhhalált.

Mjong Szuk, aki gyógyszert csempészett Észak-Koreába, mielőtt elfogták, azt mondja, hogy a járvány lehetővé tette a kormány számára, hogy lecsapjon a csempészekre, és megakadályozza az emberek menekülését az országból.

Egy másik megszólaló szerint a jelenlegi helyzet nehezebb, mint az 1990-es évekbeli éhínség, amikor a feltételezések szerint emberek milliói haltak meg. A különbség most az, hogy a kormányerők mindenkit kivégeznek, aki csak egy „rossz lépést” tesz. Elmondása szerint egy ismerőse tanúja volt több olyan ember állami kivégzésének, akik megpróbáltak elmenekülni.

Ha a szabályok szerint élek, valószínűleg éhen halok, de ha csak megpróbálok túlélni, attól tartok, hogy letartóztatnak, árulónak bélyegeznek és megölnek. Itt ragadtunk, és várjuk a halált

− mondja.

Teljesen le vannak zárva a határok

A BBC által megkérdezett három észak-koreai elárulta, a járvány csúcspontján a civilek hetekig nem léphettek ki az otthonukból. Sokan csak azért maradtak életben, mert éjszaka ki tudtak osonni élelemért.

A szakértők úgy vélik, hogy a koronavírus halálos áldozatainak száma elérheti a 45 ezret is, ami jóval több, mint a 74 halálos áldozat hivatalos száma. Az éhínség által sújtott országban rekedteket dühíti, hogy Kim Dzsongun ahelyett, hogy feltöltené az élelmiszerpiacokat, és csökkentené az inflációt, az állam pénzét nukleáris fegyverarzenáljára költi. 

Azt mondják, egy háború azt jelentené, hogy az emberek hátat fordítanának Kimnek és cimboráinak. Szakértők úgy vélik, hogy Észak-Koreában a helyzet „nagyon komoly”, és rosszabb, mint az 1990-es évek végi éhínség óta volt. 

Egyelőre semmi jele annak, hogy a borzalmak enyhülnének, mivel a piacok − ahol a legtöbb észak-koreai élelmiszert vásárol − szinte üresek, miközben a rizs és a kukorica ára továbbra is magas.

Az ország határai − amelyek kulcsfontosságúak, mivel Észak-Korea az importra támaszkodik − továbbra is zárva vannak, ami azt jelenti, hogy a kormány továbbra is elzárja az ellátást az éhező civilek elől.

(Borítókép: Kim Dzsongun 2023. január 1-jén. Fotó: North Korea's Korean Central News Agency / Reuters)