Az EU magyarázatot követel a kormánytól a Magyarországra szállított hadifoglyok ügyében

Ezt Peter Stano uniós szóvivő jelentette ki a Delfi nevű kiadványnak adott kommentárjában, vette észre az European Pravda.

A szóvivő az ukrán külügyminisztérium azon kijelentésére reagált, miszerint Oroszország 11 ukrán hadifoglyot adott át Magyarországnak, de a magyar fél nem engedi, hogy ukrán diplomaták meglátogassák őket.

Mint ismert, az Orosz Ortodox Egyház közleménye szerint – amelyet elsőként a magyar sajtóban az Index közölt –, valamint a magyar kormány közlése alapján 11 orosz fogságba esett kárpátaljai magyar katonát adott át Moszkva Magyarországnak. Azóta az ügyre több ízben is reagált a kijevi vezetés, emellett pedig több politikai és katonai szakértő is.

Válaszokra vár az EB

Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa például arról számolt be a sajtónak, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni a magyar ombudsmannal a hadifoglyok ügyében. „A magyar fél nem vette fel a kapcsolatot a hivatalunkkal. Személyesen kezdeményeztem a kommunikációt a magyar ombudsmannal. Még egy külön utat is szerveztünk neki Ukrajnába. Mindhiába” – mondta Dmitro Lubinec.

Ami Magyarországot illeti, az ottani hatóságoknak magyarázatot kellene adniuk a részletekre és a részvételükre az Oroszország által hadifogolyként fogva tartott ukrán állampolgárok szabadon bocsátásában. Ezen felül tisztázni kell, hogy Magyarország miként szeretne kommunikálni az ukrán hatóságokkal ebben a kérdésben

– hangsúlyozta Peter Stano.

Megjegyezte továbbá, hogy Oroszországnak be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogból eredő kötelezettségeit, és a genfi egyezményekkel összhangban minden körülmények között biztosítania kell a hadifoglyokkal való emberséges bánásmódot, és nem szabad életveszélybe sodornia őket.

Felszólítást kapott a kormány

Hétfőn Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy biztosítsanak hozzáférést azokhoz az ukrán hadifoglyokhoz, akiket az Orosz Ortodox Egyház adott át Magyarországnak másfél hete.

Mint írta, az illetékes ukrán kormányzati szervek azóta is azon dolgoznak, hogy „hazatérhessen az a 11 hadifogoly, akik Oroszországból Magyarországra kerültek az ukrán kormányzat vagy nemzetközi emberi jogi szervezetek tudta nélkül”.

Az ukrán diplomaták többször is megpróbálták felvenni a közvetlen kapcsolatot az ukrán állampolgárokkal, sikertelenül. Ebből, valamint a rokonaiktól kapott információkból arra tudunk következtetni, hogy a magyar kormánytól kapott biztosítékok, miszerint ők szabadok lennének Magyarországon, nem igazak

– írta Nikolenko a közleményben.

Gulyás Gergely is reagált

A foglyok szabadon bocsátásának koordinációját Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával is. Tehát az akció egyházi keretek közt zajlott le.

A hadifoglyok ügye előkerült a hétfői Kormányinfón is, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel együtt.

A miniszter az eseményen több, a hadifoglyokat érintő kérdésre is válaszolt. Gulyás Gergely kifejtette: jogi értelemben ők már nem hadifoglyok, és azt állította, tényszerűen tájékoztatták az ukrán hatóságokat arról, hogy a nemzetközi jognak és gyakorlatnak megfelelően Magyarországra érkeztek a katonák.

A miniszter ezen kívül azt is állította, hogy a katonák szabad akaratukból vannak Magyarországon, nem ellenőrzik őket, és el is hagyhatják az országot, ha akarják. Azt is elmondta, hogy a 11 katona közt nem mindenki magyar állampolgár, ők menekültstátuszt kaptak.

Az Index kérdésére korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ügyben a genfi egyezményrendszerre hivatkozott. Mint mondta, az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy úgymond „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.

A nemzetközi jogász úgy fogalmazott: 

A hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogva tartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni.

Más szakértők a genfi konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól. Viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogva tartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a genfi konvencióban foglaltak alapján.

Az ügyben ismételten megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amint választ kapunk, frissítjük a cikkünket.