Hiába a megállapodás, a republikánusok egy része visszafogná Ukrajna támogatását

Annak ellenére, hogy Joe Biden demokrata elnök és Kevin McCarthy republikánus házelnök tárgyalóinak sikerült megállapodniuk az amerikai adósságplafon ügyében, amit aztán a republikánus többségű Képviselőház, majd a demokraták által uralt Szenátus is elfogadott, úgy tűnik, bizonyos szövetségi programoknál a tervezettnél így is nagyobb kiadáscsökkentésekkel kell számolnia az adminisztrációnak, mint amiben megegyezett a két párt.

Mint azt részletesen bemutattuk, alapvetően az adósságplafonról való döntést kitolták, miközben nagyon sok szövetségi program kiadását drasztikusan csökkentették. Mindössze egy terület maradt változatlan Bidenék 2024-es költségvetési tervei kapcsán, ez pedig a katonai és védelmi kiadások büdzséje, ami még lényegében nőtt is.

Ugyanakkor ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a katonai kiadások is egyszerűen átmennek a törvényhozáson: a mérvadó Politico amerikai szerkesztősége ugyanis egy olyan dokumentumhoz jutott,

Így pedig hiába Bidenék jövő évi költségvetési terve: ha a republikánus többségű Előirányzati Bizottság arra nem ad zöld utat, az nagyban befolyásolhatja az amerikai védelmi kiadások, így adott esetben az Ukrajnának szánt támogatások sorsát is.

Nem látják indokoltnak a költségek egy részét

Az amerikai lap birtokába került jelentéstervezet szerint a republikánus Kay Granger vezette bizottság összesen 4 milliárd dolláros csökkentést követelne a Pentagon által benyújtott költségvetési tervezetből, méghozzá leginkább a rakétabeszerzések kapcsán.

Annak ellenére, hogy az adósságplafonról szóló megállapodás szerint a védelmi kiadásokat nem csökkentik a pártok, a számokat kizárólag szakpolitikailag vizsgáló bizottság szerint néhol túlzóak a védelmi minisztérium tervezett költségvetési tételei, ráadásul úgy látják, hogy nem minden esetben tüntetik fel pontosan az adott felszerelések egységenkénti beszerzési árát.

Például a jelentéstervezet levágná a Pentagon 1,9 milliárd dolláros költségvetési igényét a tömeges rakétavásárlások támogatására (összesen 2,5 milliárdot vonnának el a rakétabeszerzésektől) – a republikánus többségű bizottság szerint a Pentagon többek között nem tudta kellően számokkal alátámasztani, hogy ha nagyobb mennyiségben vásárolnának be a rakétákból, akkor úgy valóban alacsonyabb lenne a beszerzési ár.

Ezenkívül nem engedélyezi a több évre szóló beszerzési szerződést a Raytheon Technologies által gyártott SM–6 föld-levegő légvédelmi rakéták beszerzésére, mivel szerintük a Pentagon nem fejtette ki, pontosan mennyibe kerülne, és mekkora az a mennyiség, amit le tudna szállítani a cég az amerikai haditengerészet által használt fegyverből.

és például kétlik, hogy a jövőben új konfliktusok robbanhatnának ki a bolygónkon, így például a demokraták egyik félelmét, a Tajvant érintő kínai fenyegetésre szánt felkészülést sem támogatnák. A jelentéstervezet megjegyzi, hogy egyetértenek az állandó készültséggel, és hogy gyorsítani kell a termelést, de úgy látják: a Pentagon nem tudta megérvelni eléggé, miért szükségesek a többéves szerződések bizonyos esetekben.

Ennek ellenére bizonyos szerződéseknek zöld utat adott, például a haditengerészet által használt rakétáknak, ahogy bizonyos légvédelmi rakéták beszerzését is támogatja. 

A Politico értesüléseire egyébként a Pentagon érdemben nem reagált, szóvivőjük mindössze röviden úgy fogalmazott a lap birtokába került jelentéstervezetről, hogy jogalkotási folyamatot nem kommentálnak.

Politikai csaták várhatóak

Ugyanakkor a republikánus többségű bizottság jelentéstervezetével a demokraták nem értenek egyet. A demokraták szerint komoly fenyegetést jelent Kína a Tajvani-szorosban, ezért a potenciális kínai fenyegetésre már most fel kell készülnie az országnak;

Így nemcsak a bizottságon belül várhatóak éles viták a végleges jelentésről – bár a bizottság republikánus tagjai többségben vannak, ezért demokrata szavazatok nélkül is el tudják a tervezetet így fogadtatni –, de a Képviselőházban is komoly szóváltások jöhetnek, ha a jelentés végül ilyen formában kerül a törvényhozás alsóháza elé, ahol csak szűk többségük van a republikánusoknak.

Ugyanis sok képviselő bal- és jobboldalon egyaránt tart Kína geopolitikai térnyerésétől, míg Ukrajna támogatásában a demokraták teljes vállszélességel kiállnak a Biden-adminisztráció mögött, így a demokrata többségű Szenátusban biztosan nem fogadnák el a Pentagonnak szánt költségvetést ilyen formában. Emellett a republikánus szenátorok többsége, illetve a moderált republikánus képviselők is fontosnak tartják Ukrajna támogatását. Ha azonban végül a Kongresszus ilyen formában fogadná el a költségvetést – bár erre nem túl sok az esély a demokrata többségű Szenátus miatt –, akkor Joe Biden élhetne elnöki vétójával, amit csak kétharmados többséggel lehetne felülírni.

Ugyanakkor ettől még a Pentagon és az annak a költségvetését támogató republikánus moderáltak sem lélegezhetnek fel.

A párton belüli szélsőjobboldali Freedom Caucus pár ismertebb politikusa, például Matt Gaetz vagy Marjorie Taylor-Greene eleve javaslatokkal próbálnák ellehetetleníteni Ukrajna támogatását – a neve miatt csak MTG-nek becézett georgiai képviselőnő például korábban kijelentette, Ukrajna nem az Egyesült Államok 51. állama, emiatt ő nem adna pénzt az általa csak Bidenék „Oroszországgal vívott proxyháborújának” nevezett ukrajnai háborúra, míg Matt Gaetz 11 társával nyújtott be egy határozatot, amiben a fegyver- és pénzügyi támogatások azonnali leállítását követelte.

Ugyan jelenleg még nincsenek sokan az amerikai politika jobboldali felén, akik Gaetzcel vagy Taylor-Greene-nel értenének egyet, de mivel Kevin McCarthynak csak nagyon nehezen, a Freedom Caucusnak tett nagyvonalú ígéreteivel sikerült házelnökké választatnia magát, ezért a házelnök elég keskeny mezsgyén mozog annak ellenére, hogy ő korábban nyomatékosította, hogy Ukrajnát teljes mellszélességgel támogatja.

(Borítókép: Index)