Vendéglősből nagyratörő zsoldosvezér – portré az orosz elnök „séfjéről”, Jevgenyij Prigozsinról

Jevgenyij Prigozsin 1961. június 1-jén született Leningrádban (mai nevén Szentpétervárott). Édesanyja ápolónő, édesapja bányamérnök volt, utóbbit Prigozsin 9 éves korában vesztette el. Iskolai évei alatt profi síelő akart lenni, ám ez végül meghiúsult.

A 2022. február 24-én kirobbant ukrajnai háborúban fokozatosan vált egyre fontosabb szereplővé. Noha a Wagner katonai zsoldoscsoport alapítója, a gyakran csak „Putyin séfjeként” emlegetett vendéglátóst régóta az orosz elnök bizalmi emberei közé sorolják.

Színes háttértörténetének fontos állomása volt a vendéglátás, ugyanis több olyan étteremnek és vendéglátóipari cégnek volt a tulajdonosa – hot dogot is árult –, amely a Kreml számára nyújtott szolgáltatásokat.

Vlagyimir Putyinnal az 1990-es évek elején találkozott, amikor a későbbi orosz elnök visszatért az NDK-ból, ahol a korabeli szovjet felderítésnek dolgozott, majd onnan a szentpétervári önkormányzathoz került. Prigozsinnak az éttermek mellett kaszinói is voltak a városban.

Putyin később Moszkvába került Borisz Jelcin, Oroszország első választott elnöke mellé, aki 1991 és 1999 között állt az ország élén. Ide Prigozsin is vele tartott.

A törvénnyel is meggyűlt a baja: 18 évesen ugyanis lopásért két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, míg 1981-ben szervezett bűnözésben való részvétel és sikkasztás miatt 12 évre ítélték. Végül 1990-ben szabadult jó magaviselet miatt, kilenc év után.

Az ember, aki ott sem volt

2014. május 1-jén alapította meg a Wagner-csoport nevű félkatonai szervezetet, amelyet egyes szakértők katonai magánvállalkozásként, míg mások zsoldoshálózatként aposztrofáltak.

Megalapítása idején a csoport működése még illegálisnak minősült, mivel akkoriban Oroszországban nem lehetett katonai magánvállalkozásokat működtetni. Ezt később törvényileg megváltoztatták.

A csoport már 2014-ben is segítette a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság oroszbarát szeparatista erőit. Az ukrajnai háború mellett a szervezet tagjai ott voltak a szíriai és líbiai harcokban és más afrikai polgárháborúkban is.

Jevgenyij Prigozsin korábban évekig tagadta a Wagner-csoporttal való kapcsolatát, ám végül 2022 szeptemberében kijelentette: ő alapította a paramilitáris alakulatot 2014-ben, hogy ezzel segítse az orosz erőket a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusban.

A The Guardian az egyik korábbi cikkében Prigozsint közelről ismerő források alapján azt írta: akik ismerték a zsoldosvezért, azok könyörtelen cselszövőként írták le, aki behódolt a felette állóknak, és gyakran zsarnokként bánt az alatta lévőkkel, miközben igyekezett a csúcsra törni.

Szövetségesből felkelő?

2023. június 23-án este Jevgenyij Prigozsin azt állította, hogy az orosz hadsereg halálos rakétacsapást mért erőire. Emiatt megfogadta, hogy a végsőkig is hajlandó elmenni az orosz katonai vezetés megbuktatásáért.

A Wagner-zsoldoscsoport vezetője több hangfelvételt tett közzé Telegram-oldalán, az egyikben azt mondta: 

Meg kell állítani azt a gonoszságot, amelyet az ország katonai vezetése hordoz. Semmibe veszik a katonák életét. Elfelejtették az »igazságosság« szót, és mi vissza fogjuk ezt szerezni. Ezért azok, akik ma tönkretették a mi embereinket, és tönkretették az orosz katonák tízezreinek életét, meg lesznek büntetve.

Mindez az után történt, hogy a Kreml „fegyveres lázadás” szításával vádolta meg. Prigozsin a BBC cikke szerint elmondta, hogy emberei átlépték az ukrán határt Rosztov-na-Donu városánál, és el is foglalták az orosz védelmi minisztérium városi főhadiszállását.

Prigozsin azt is mondta a felvételen, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Rosztov-na-Donuba érkezett nemrég, de elmenekült előlük, amikor felelősségre akarták vonni a rakétacsapás miatt, és ezért nincs más választásuk, mint hogy leszámoljanak a belső ellenséggel.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Jevgenyij Prizsogin 2023. június 24-én. Fotó: Press Service Of Concord / Reuters)