Így lett Prigozsinnál Putyin elnökből komplett seggfej

Június elején az orosz Vjorsztka független lap írt arról, hogy az orosz elnök egyre inkább félti az életét. Az Insider által szemlézett írás szerint Vlagyimir Putyin biztonságérzete megszűnt, ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy nem hajlandó elhagyni Oroszországot. A Vjorsztka magas rangú orosz tisztviselőként jellemzett forrása azt mondta, hogy „a Kreml kulisszái mögött” az az érzés uralkodik, hogy Putyin óvakodik bárhová is utazni, és hogy „nem érzi magát biztonságban”.

A cikk szerint a közelmúlt eseményei fokozták az orosz elnök paranoiáját. Ezek közé tartozik a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús bűncselekmények vádjával kiadott márciusi elfogatóparancs, valamint a Moszkva közelében végrehajtott rejtélyes dróntámadások sorozata. 

Putyin paranoiája

Philip Ingram, a brit katonai hírszerzés volt tisztje az Insidernek arról beszélt, hogy Putyin már régóta bonyolult biztonsági óvintézkedésekkel igyekszik bebiztosítani magát. Az orosz elnök paranoiája a koronavírus-járvány idején még inkább felerősödött, amikor egy elszigetelt buborékban élt. Mindössze néhány segítője vette csak körül, akik az „előítéleteinek megfelelően hamis információkkal táplálták”. A közelmúlt eseményei – mondta Ingram – „tovább erősítik paranoiáját, ezért továbbra is egyre erősebb biztonsági intézkedéseket fog hozni, hogy még jobban elszigetelje magát”. Elmondta, hogy ezek a biztonsági intézkedések magukban foglalják a testdublőrök használatát, illetve ételeinek előkóstolását annak érdekében, hogy ne tartalmazzanak mérget.

Ingram kijelentései egybecsengenek Gleb Karakulov, a Kreml egykori biztonságpolitikai tisztségviselőjének megjegyzéseivel, aki áprilisban az ukrajnai háború ellen tiltakozva elmenekült Oroszországból. Az RFERL által közölt, egy londoni orosz ellenzéki csoportnak adott nyilatkozatában Putyin növekvő elszigeteltségéről és paranoiájáról beszélt.

Prigozsin már jó ideje bosszantja Putyint

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezetője nem június 23-án fordult szembe az orosz elnökkel. Korábban többször is élesen bírálta többek között Vlagyimir Putyint. 

Május közepén a Washington Post ismertette az iratokat, amelyek a Pentagonból szivárogtak ki, s amelyekben az állt, hogy Prigozsin felajánlotta az ukránoknak, hogy ha visszavonják az erőiket Bahmutból, akkor azért cserébe átadja nekik az orosz hadsereg bizonyos egységeinek lokációját azért, hogy lecsaphassanak rájuk. A dokumentumok egyike szerint Prigozsin – akinek az orosz hadvezetéssel már hónapok óta konfliktusa van, mely az utóbbi időben még inkább elmérgesedett – még azt is elmondta az ukránoknak, hogy nem kapnak elég lőszert az orosz védelmi minisztériumtól. Az amerikai lap szerint Prigozsin az ajánlattal az ukrán katonai hírszerzést (HUR) kereste meg, amellyel – az amerikai hírszerzés dokumentuma szerint – az egész háború idején fenntartott egy titkos kommunikációs csatornát. A The Washington Postnak két ukrán tisztviselő is megerősítette, hogy a zsoldosvezér tényleg beszélt néhány alkalommal a HUR tisztviselőivel.

Amikor május végén dróntámadás érte az orosz fővárost, a Wagner-csoport vezére, Jevgenyij Prigozsin arra használta fel az incidenst, hogy nekimenjen az orosz hadvezetésnek: Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt is büdös disznónak nevezze, és azt mondta, hogy csak „a kövér s*ggükön ülnek az irodában”, valamint „drága krémekkel kenegetik” azt, ahelyett hogy megvédenék az orosz fővárost.

Emlékezetes Prigozsin videóüzenete is, amikor egy „boldog nagyapa” figurájáról beszélt, aki „azt hiszi magáról, hogy jó”, ezután pedig feltette a kérdést, mi lesz Oroszországgal akkor, ha a „nagyapáról” kiderül, hogy egy „komplett seggfej”. Beszédében arra is kitért, a „nagyapának abba kéne hagynia a Vörös téren való magamutogatást”, így a legtöbben ebből arra következtettek, hogy az orosz elnökre utalt Prigozsin. 

Nem csoda, hogy Prigozsin kirohanásai nyomán egyre több szakértő vélte úgy, hogy államcsíny készül Vlagyimir Putyin ellen. Igor Girkin, az orosz titkosszolgálat (FSZB) egykori tisztje, aki napjainkban hadibloggerként követi és kommentálja a háborút, például azt állította, hogy szerinte egy puccs készül Vlagyimir Putyin ellen. Úgy fogalmazott, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője „gyakorlatilag hadat üzent” az orosz államnak, és azt is hozzátette: biztos benne, hogy Prigozsin nem egyedül cselekszik.

Prigozsin kelepcében

Az Index is beszámolt a The Wall Street Journal nyomán nemrégiben arról, hogy a két legbefolyásosabb orosz hadúr rivalizálása egyre durvábbá válik. Az amerikai lap szerint összeugrasztásuk a Kreml trükkje is lehet arra, hogy gyengítsék a reguláris hadseregre nehezedő nyomást.

A Wagner alapítója, Jevgenyij Prigozsin és Ramzan Kadirov csecsen vezető közötti rivalizálás nem új keletű. Prigozsin megbecsültsége rohamosan emelkedett, amikor csapatai elfoglalták Bahmut városát Moszkva számára. Közben Prigozsin hónapokon át azzal vádolta az orosz védelmi minisztériumot, hogy nem látta el csapatait megfelelő lőszerrel. Amikor a Wagner-csapatok kivonultak Bahmutból, hogy helyükre Kadirov erői lépjenek, Prigozsin azt mondta, hogy a csecsen erők nem lennének képesek elfoglalni az egész donyecki régiót. 

A megjegyzések nagy vihart váltottak ki Kadirov hívei körében, beleértve régi szövetségesét, Adam Delimhanovot, aki megfenyegette Prigozsint, és kihívta, hogy személyesen rendezzék nézeteltéréseiket.

Persze, Jevgenyij, ezt nem érted, és nem is kell értened. Bármikor jelentkezhetsz, és megnevezheted a helyet, ahol találkozhatunk, hogy elmagyarázzam, amit nem értesz

− mondta Delimhanov a Telegramra feltöltött videóban.

Kadirov csapatainak bevetése – amelyek hivatalosan a nemzeti gárda részét képezik, de közvetlenül Putyinnak jelentenek – komolyan csorbította Prigozsin pozícióját. Mind a harctéren, mind szélesebb körben az orosz társadalomban, ahol a nyilvános és gyakran káromkodással teli szónoklatai miatt – amelyekkel az általa korruptnak és kevésbé hatékonynak tartott orosz hadsereg ellen lép fel – nagy népszerűségre tett szert.

Az Institute for the Study of War meg is jegyezte: Kadirov erőinek alkalmazása a Wagner-csapatok felváltására a Kreml trükkje is lehet a két hadúr közötti rivalizálás fokozására. Kadirov, aki 2007-ben lett Csecsenföld vezetője, teljes mértékben Putyin támogatásától függ. A nyilvános viszály lehetőséget ad neki, hogy visszaszerezze helyét az elnök hűséges közkatonájaként − amely kifejezést rendszeresen használja is magára. (Bár Kadirov és számos szövetségese Moszkva ellen harcolt a független Csecsenföldért a Szovjetunió bukása után, apjával együtt oldalt váltottak egy későbbi konfliktusban, amelyet Moszkva megnyert. Oroszország ezután a Kadirov családot helyezte a zömében muszlimok által lakott régió élére.)

Orosz ellenzéki vezetők már régóta beszélnek arról, hogy Prigozsin kettős játékot játszik, mert jelentősen elfogyott körülötte a levegő. Legutóbbi interjújában az orosz elittel szemben fogalmazott meg éles kritikákat a Putyin séfjének becézett oligarcha. Szakértők szerint kijelentései mögött az állhat, hogy a Kreml-közeli hatalmi harcokban alulmaradt. 

A Wagner-csoport vezére tulajdonképpen már régóta készült a Putyin utáni életre − lehetőleg Oroszország következő államfőjeként. 

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. november 23-án. Fotó: Contributor / Getty Images)