Rishi Sunak válságból válságba lépked

Nincs könnyű helyzetben Rishi Sunak brit konzervatív kormányfő, ugyanis a miniszterelnököt hétről hétre érik olyan kritikák és válságok, amelyekkel nem tud mit kezdeni, noha még januárban bemutatta kormányfőként ötpontos céljait és egyben ígéretét. Az általa lefektetett tervek szerint:

• még ebben az évben megfelezik az infláció mértékét;
• jobban fizető munkák létrehozásával a gazdaságot növekedési pályára állítják;
• csökkentik az államadósságot;
• csökkentik az évek óta alulfinanszírozott brit egészségügyi rendszerben lévő várólistákat;
• illetve fellépnek a legális és illegális migrációval szemben.

E tervek közül az elmúlt időszakban kettő is hatalmas pofont kapott: a tavaly rekordmagas, 10 százalék feletti infláció egyáltalán nem olyan mértékben csökken, ahogy ígérték. A britek számára még mindig nagy terhet jelent a magas, 8,7 százalékos pénzromlás, miközben az élelmiszerárak esetén ez a szám már 18,3 százalék, míg a maginfláció – amibe az energia, élelmiszer, az alkohol- és dohánytermékek árát nem számítják be – még nőtt is.

Emiatt az Egyesült Királyság központi bankja, a Bank of England múlt héten növelte az alapkamatot, ami így most már 5 százalékponton áll – egymás után a tizenharmadik alkalommal tett így.

Növekvő jelzálogok, ideiglenes megoldások 

Az alapkamat emelkedésével a jelenlegi jelzálogok is automatikusan növekednének (az Evening Standard számításai szerint havonta átlagosan 30–47 fonttal, ami így az alapkamat-emelési ciklus kezdete óta 297–465 fontot jelenthet), ami a háztulajdonosokat az eleve emelkedő rezsiköltségek miatt újabb problémák elé állítja. Ennek érdekében a múlt héten Jeremy Hunt pénzügyminiszter találkozott különböző bankok és hitelezőcégek vezetésével, hogy pénteken be is jelentse a megoldást.

Mint Hunt fogalmazott, a kormány leginkább két csoport iránt aggódott: azok iránt, akik elveszíthetik lakásukat, illetve azok iránt, akiknek lejár a fix kamatuk, és emiatt több mint valószínű, hogy drasztikusan emelkednének a törlesztőrészletek. Így Hunt egy olyan, összesen három lépésből álló megoldásban állapodott meg a bankokkal, amely leginkább e két csoporton segíthetne.

Hunt bejelentette, az elkövetkezendő hat hónapban a jelzáloghitellel rendelkezők dönthetnek úgy, hogy ez idő alatt kizárólag a kamatot fizetik, méghozzá úgy, hogy ez a hitelképességi besorolásukat nem fogja módosítani. Emellett bejelentette, hogy ha valaki nem is tudná fizetni a jelzáloghitelét, az elkövetkezendő 12 hónapban nem veszítheti el a lakását. Emellett azt állította, hogy a bankok partnerek a megoldásban, ezért a bankok nyitottak a hitelszerződések olyan módosításában, amely minden félnek megfelel – mint ígérte, ez az adós hitelképességi besorolását szintén nem fogja befolyásolni.

Ugyanakkor nem mindenki gondolja úgy, hogy ez jó megoldás. A Munkáspárt továbbra is azért kritizálta a tory kormányt, amiért kormányzati segítséget továbbra sem ajánlottak, ráadásul mint arra a Politico brit politikával foglalkozó hírlevele megjegyzi, ezek a programok bejelentése nem hozott szakpolitikai változást, az ukrajnai háború kitörése óta lényegében ezekhez az eszközhöz nyúlnak a konzervatív kormányok.

A párt árnyék-pénzügyminisztere, Pat McFadden által közölt számok szerint az új alapkamat miatt bekövetkezett hitelemelkedéssel évente több mint kétezer fonttal, jelenlegi árfolyamon körülbelül 860 ezer forinttal kell többet fizetnie egy jelzálogosnak az Egyesült Királyságban, mint Franciaországban, míg Írország és Belgium esetén ez a szám ezer (430 ezer forint), Németország és Hollandia kapcsán pedig 800 font (344 ezer forint) évente.

Emellett a párt a kormányfőt is kritikával illette, amiért személyesen nem vett részt a tárgyalásokon, és mindössze annyit tett az ügyben, hogy a hétvégén BBC-nek adott interjújában nyugalomra intette a jelzálogosokat. Utóbbi kapcsán a Liberális Demokraták vezetője, Ed Davey úgy nyilatkozott,

az embereknek segítségre van szükségük, nem pedig egy miniszterelnökre, aki arra utasítja őket, hogy nyugodjanak meg.

A Munkáspárt által közölt számokra a kormány úgy reagált, hogy a Sunak-kormány így is sokat tett a jelzáloghitelesekért: a most letárgyalt eredményekkel megszüntették a veszélyt, hogy a családok az elkövetkezendő egy évben elveszítsék otthonaikat, ahogy a hitelbesorolásuk is jobb szinten marad.

Ugyanakkor a konzervatív kormány továbbra is elsősorban az inflációt szeretné letörni. A Times kormányzati forrásokból úgy értesült, Hunt a héten különböző hatóságokkal találkozik annak érdekében, hogy arra kérje azokat, akadályozzák meg a fogyasztói árak további növekedését, hogy ezzel is visszafogják az inflációt. A minisztériumából egy név nélküli forrás a lapnak azt mondta: míg a nagykereskedelmi költségek már elkezdtek csökkeni, addig az a fogyasztói árakon ez jelenleg még nem látszik meg.

És mi lesz az egészségüggyel?

Ugyanakkor probléma még így is akad bőven az unióból való kilépést gazdaságilag is megszenvedő országban. Az egyik legégetőbb probléma a brit egészségügyi rendszer, az NHS alulfinanszírozottsága – mint korábban részletesen bemutattuk, emiatt már több ízben is tüntettek nővérek, ápolók, de a rezidensek is.

Ezzel kapcsolatosan továbbra is tárgyalnak a kormánnyal, ugyanakkor a rezidensek által követelt 35 százalékos bérnövekedéstől még távol vannak. A legfrissebb sajtóhírek szerint a kormány hatszázalékos fizetésemelést ajánl, emellé évente ezer fontot (429 ezer forintot), ha elállnak a jövő hónapban tervezett ötnapos munkabeszüntetéstől, de a szakszervezet szerint ez továbbra is elfogadhatatlan.

Ugyanakkor a rezidensek nemcsak a fizetésük mértékével elégedetlenek, hanem a munkakörülményeikkel is: a legnagyobb brit orvosi szakszervezet, a BMA (British Medical Association) számításai szerint

Mint az ezt hosszasan bemutató közleményükben kifejtik, a lakosságnövekedés, a növekvő élettartam és az azzal járó komplexebb kezelések növelése miatt eleve többet kell költeni az egészségügyre, azonban az átlagos évi növekedést a költségvetés nem követte.

Ráadásul a brit egészségügyi rendszer így az EU-s átlagot sem éri el, az ellátás minősége az alulfinanszírozás miatt évek óta romlik: míg az EU-tagállamok esetében ezer lakosra átlagosan 4,6 betegágy jut, addig az Egyesült Királyságban ez már csak 2,4. Ráadásul a BMA szerint a koronavírus-járvány idején 2015-höz képest 1348 orvossal kevesebben dolgoztak, így a járvány extra terheket rótt az orvosokra.

Mindez annak ellenére van így, hogy az akkor még Boris Johnson vezette brit kormány 2020 és 2022 között majdnem százmilliárd fonttal növelte a költségvetést a járványra való tekintettel.

Mindezen problémákra Sunakék a tervüket a héten – vélhetően szerdán vagy csütörtökön – fogják bemutatni, hogyan oldanák meg az NHS problémáit. Ugyanakkor a hétfőn Notthinghamben egy mobil tüdőszűrőt átadó Sunak a helyszínen úgy nyilatkozott, hogy

Ehhez hozzátette, kormánya nem fog hitelt felvenni, mivel annak szerinte inflációnövelő hatása lenne.

Egyre jobban fogy az idő

Nincs túl jó helyzetben Sunak és a Konzervatív Párt, ha a következő, legkésőbb 2025 januárjában tartott parlamenti választáson tisztesen szeretnének helytállni.

A legfrissebb, június 23-án publikált Ipsos-közvélemény-kutatás szerint

Emellett a britek rendkívül elégedetlenek a kormánnyal: a kutatás szerint a britek 80 százaléka elégedetlen a Sunak-kormány teljesítményét illetően, és az egyik leginkább érintett csoport, a jelzáloghiteleseknél ez az arány már 87 százalék, miközben összegészében csak a szavazók 12 százaléka, a jelzáloghitelesek mindössze 9 százaléka elégedett a kormányzással.

Ráadásul július 20-án nagy megmérettetésre készül Sunak, mivel ekkorra írták ki azon a három helyen az előrehozott választásokat, amiért Boris Johnson és két hű társa lemondott parlamenti mandátumáról – mint korábban kielemeztük, jelenleg akár három toryvereség is kinéz a korábban konzervatív bástyáknak számító körzetekben, ami nemcsak miniszterelnöki, hanem pártelnöki pozíciójában is megrengetheti a kormányrudat 2022 októberében megöröklő Sunakot.

(Borítókép: Rishi Sunak. Fotó: Ben Stansall / Pool / Getty Images)