Az orosz invázió óta nagy a tülekedés, de továbbra is norvég politikus áll a NATO élén

A volt norvég miniszterelnök 2014 óta tölti be ezt a tisztséget, és tavaly járt volna le a megbízatása, de az ukrajnai orosz invázió okozta zavarok miatt megtartotta a posztját – emlékeztet a Sky News.

A NATO-tagok a szervezet következő, július 11–12-i, vilniusi konferenciáján akarták bejelenteni utódját, de nem sikerült konszenzusra jutni.

Ez a negyedik alkalom, hogy Jens Stoltenberg megbízatását meghosszabbították, irányítása mellett a NATO számos, Oroszországgal határos országban megerősítette keleti szárnyának védelmét.

Nagy a vita az utód személyéről

A The Telegraph értesülésére hivatkozva korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök és kormánya állítólag megvétózná Ben Wallace brit védelmi miniszter NATO-vezérré való kinevezését.

A brit kiadvány információ szerint francia tisztviselők azt mondták a NATO munkatársainak, hogy olyan személyt szeretnének a szövetség élén látni, aki az EU egyik vezetője. Kérésük rímel arra a francia törekvésre, hogy a blokk katonai szempontból független legyen, és biztonsága kevésbé függjön Washingtontól.

A britek viszont ragaszkodnának a személyéhez, mivel Ben Wallace 20 év óta az első brit lehet, akit kineveznek a NATO főtitkárának. Sajtóhírek szerint Rishi Sunak miniszterelnök hivatalosan is támogatná a pályázatát.

Brit források szerint Nagy-Britannia nagy valószínűséggel megvétózná Von der Leyen kinevezését, arra hivatkozva, hogy nem tudott jelentős eredményeket elérni a német fegyveres erők vezetőjeként.

Hivatalos választás nincs, a 30 tagú nyugati szövetség zártkörűen, konszenzussal választja meg az új vezetőt. Az amerikaiak általában nem állítanak jelöltet, de a Fehér Háznak hagyományosan nagy beleszólása van abba, hogy ki kapja meg a posztot, emlékeztet a brit lap.