Luxusutazás lett a mekkai zarándoklat

„A foglalások száma az idén alaposan visszaesett. Sokak számára túl drága” – idézte a BBC az egyik egyiptomi utazásszervező cég alkalmazottját. Névtelenséget kért attól tartva, hogy az ország gazdasági helyzetére utaló megállapítása nemtetszést vált ki.

A legnépesebb arab országban a legolcsóbb, a kormány által támogatott zarándoklat 6000 dollárba, több mint kétmillió forintba, a tavalyi árak duplájába kerül. A drágulásra az egyiptomi font erőteljes leértékelődése a magyarázat, amely tavaly március óta több mint 50 százalékot veszített az értékéből az amerikai dollárhoz képest. A megélhetési költségek az egekbe szöktek, az éves maginfláció pedig májusban elérte a 40 százalékot.

A lakosság csaknem egyharmada a kormány által meghatározott szegénységi küszöb alatt élt már a járvány előtt is. Arányuk vélhetően csak emelkedett a Világbank becslése szerint.

Egy nyugdíjas egyiptomi köztisztviselő öt éven át spórolt, hogy el tudjon menni a haddzsra. Amikor azonban meglátta az árlistát, ledöbbent.

A megtakarításom nem elég az útra

– panaszolta a neve elhallgatását kérő özvegy, öt gyermek anyja. Pedig a haddzs volt az „álma”, amelytől azt remélte, hogy „megtisztítja a lelket”.

A nő már négyszer járt Mekkában néhány kisebb rituálén, amelyekre az év bármely szakában sor keríthető. Ezúttal a rendszer egy kiskapuját használta ki, hogy ne mulassza el a zarándoklatot.

„A haddzsvízum helyett három hónapos turistavízumot kaptam, és egy hónappal a haddzs kezdete előtt érkeztem Mekkába” – mesélte. Azt mondta, ez volt az „egyetlen lehetősége” az utazásra.

Mekkai zarándoklata négyötödével olcsóbb volt, mint az egyiptomi kormány által támogatott haddzscsomag.

Csökkenő állami támogatás

A haddzs az iszlám öt pillérének egyike. A muszlimok életük során legalább egyszer kötelesek elutazni Mekkába – ha fizikailag képesek erre, anyagilag pedig megengedhetik maguknak.

A zarándoklat az iszlám dul didzsa holdhónap nyolcadik napján, az idén a Gergely-naptár szerint június 26-án kezdődött, és öt-hat napig tartott. A haddzs általában 1,5-2 millió zarándokot vonz. A világjárvány óta az idén először a szaúdi hatóságok teljes kapacitást engedélyeztek. Tavaly például csak az állami lutri nyertesei zarándokolhattak Mekkába, méghozzá méregdrágán.

A legnagyobb kvóta Indonéziát, a világ legnépesebb, 270 millió lakosú muszlim országát illeti meg, ahonnan az idén 221 ezer hívő kapott lehetőséget a haddzsra.

Jakarta azonban hatvanról ötven százalékra csökkentette a zarándoklat dotálását. Az indonéz zarándokok az idén 3220 dollárt fizetnek az útért, amely tavaly 2660 dollárba került.

Háborús akadályok

Sok muszlimot a kiadások hátráltatnak a kötelező haddzs elvégzésében, Jemenben azonban – Szaúd-Arábia háború sújtotta és elszegényedett déli szomszédjánál – a helyzet ennél is szövevényesebb.

Az országot egy 2015-ben kiéleződött konfliktus sújtja. A szaúdiak vezette katonai koalíció azok után avatkozott be, hogy az Irán által támogatott lázadó húti mozgalom átvette az ellenőrzést az ország nagy része felett. A harcok több mint százötvenezer ember halálát okozták, és a világ egyik legnagyobb humanitárius katasztrófáját idézték elő.

Nekik fejenként 3000 dollárba került a zarándoklat, ami tekintélyes összeg egy olyan országban, ahol a 30 milliós lakosság csaknem háromnegyede humanitárius segélyre szorul, 17 millió ember pedig nem tudja, mikor eszik legközelebb.

„Hét éve, 2016-ban ennek kevesebb mint a feléért zarándokoltam Mekkába. Az idén túl drága nekem” – kesergett egy jemeni újságíró.