Ez a kőkemény fizikai valóság kérdése – mondta Szijjártó Péter az oroszokkal való energetikai együttműködésről

A külügyminiszter vendége Mihail Murasko, Oroszország egészségügyi minisztere volt, aki egyúttal a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke is. Szijjártó Péter azt mondta, a tárcavezető egészségügyi miniszteri tanácskozásra érkezett Magyarországra.

„Ez kiváló lehetőséget biztosított számunkra arra, hogy áttekintsük a Magyarország és Oroszország közötti gazdasági és energetikai együttműködés legfontosabb kérdéseit” – mondta Szijjártó.

Ezután beszélt arról, hogy az Oroszországgal való energetikai együttműködés a garanciája Magyarország ellátásbiztonságának, és ez nem ideológiai-politikai kérdés, hanem „a kőkemény fizikai valóság kérdése”. Hosszú távon pedig a Paks 2-projekt jelenti az ellátás garanciáját, amivel kapcsolatban Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy megindult a „résfalazási munkák sora”.

„Ez nagyon fontos momentum az atomerőmű építésének előkészítésében” – tette hozzá. A miniszter később utalt arra is: minden olyan külföldi lépést, amely a paksi projektet veszélyeztetheti vagy akadályozhatja, a jövőben is Magyarország szuverenitása elleni támadásként kezelnek. 

Nem cseréljük le az orosz energiát 

Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy idén mintegy két és fél milliárdnyi érkezett az orosz Gazprom vállalattól Magyarországra, és emiatt az éves földgázfelhasználás 42 százalékát már felhalmozták a földgáztárolókban. Állítása szerint az európai átlag ezzel szemben 23 százalék, vagyis Magyarország az átlagnál sokkal jobban fel van készülve a télre. Ugyanígy a kőolajszállítás is akadálytalanul halad: 2,2 millió tonna érkezett idén a Barátság vezetéken.

Ezután tért ki a diverzifikáció kérdésére, amellyel kapcsolatban azt mondta: 

Szeretném tehát világossá tenni, hogy Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy a sok évtizedes magyar–orosz energetikai együttműködést fenntartsuk. Természetesen a diverzifikációra is komoly hangsúlyt fektetünk, de mi a diverzifikációt úgy értjük, ahogy annak a definíciója van, tehát minél több forrást tudjunk bevonni a magyar energiaellátásba. És nem úgy értjük a diverzifikációt, hogy lecseréljük egyik forrást a másikra.

A sajtótájékoztatón továbbá arra is kitért, hogy minden támogatást megadnak a magyar vállalatoknak ahhoz, hogy a szankciók által nem sújtott területeken (pénzügy, egészségügy, mezőgazdaság, élelmiszeripar, gyógyszeripar) fenntartsák oroszországi működésüket, ahogy azt a nyugati vetélytársaik is teszik.

Ezenkívül a magyar kormányzat az egészségügy és oktatás terén is együttműködik az orosz kormányzattal, egész konkrétan onkológiai kutatások és ösztöndíjak területén. Szijjártó szerint idén 698 oroszországi hallgató jelentkezett magyar ösztöndíjakra, amire még sosem volt példa.  Egyúttal megköszönte Mihail Muraskónak azt is, hogy a koronavírus-járvány alatt Szputnyik V vakcinát vásárolhattak Oroszországtól, és „Magyarországon kis híján egymillió ember életét tudtuk biztonságba helyezni akkor, amikor a másik földrajzi irányból még mindig csak várakoztunk az oltóanyagokra”.

Rekordon az orosz-magyar kereskedelem

Mihail Murasko ezután arról beszélt, hogy valóban szoros az együttműködés „gazdasági-kulturális értelemben egyaránt” a két ország közt.

2022-ben a kereskedelmi kapcsolataink rekorderedményeket értek el azokon a területeken, amelyek nem esnek szankciók alá

– mondta, majd jelezte azt is, hogy Oroszország teljesíti korábbi vállalásait.

Kitért arra is, hogy 2023-ban még jobban kiterjesztik az együttműködést, elsősorban az energetika területén. Beszélt még többek közt a Szputnyik-vakcinákról is, valamint megbízható partnereknek nevezte az Oroszországban működő magyar gyógyszercégeket.

A kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés fontos mindkét ország számára, hiszen látjuk ennek eredményességét, és azt, hogy mindkét ország tud ebből profitálni

– mondta a felszólalása végén az orosz miniszter. 

Pragmatikus, baráti együttműködés 

A miniszteri felszólalások után néhány meghívott sajtóorgánum képviselője is kérdezhetett a miniszterektől (az Index nem volt a meghívottak között). A kérdéseket egymás után tették fel a meghívottak, miközben a miniszterek jegyzeteltek. 

Mihail Murasko arra a kérdésre válaszolva, hogy miért épp Magyarország az egyik első európai ország, ahova a háború kezdete óta ellátogatott, azt mondta:  „Magyarország számunkra prioritást élvező ország. Szeretném megjegyezni, hogy a magyar kormány politikája józan, racionális, éppen ezért az együttműködésünk baráti, ebben a szellemben szeretnénk folytatni a közös munkát” . 

Szijjártó Péter a paksi beruházásról szóló kérdésre  – hogy mikor kezdődik meg az építkezés –, azt mondta: ha úgy tetszik, akkor a résfalazás már az építkezés része, „hiszen fizikai munkák zajlanak”. Mint mondta, eközben már a reaktorgyártás is megkezdődött, és továbbra is úgy számolnak, hogy 2030-ra vagy 31-re működésbe léphet az erőmű.

Beszélt arról is, hogy a földgázszállításokkal kapcsolatban legutóbb Moszkvában megállapodott Alekszandrk Novak orosz miniszterelnök-helyettessel megállapodást kötöttek. Annak értelmében, ha a jövőben emelkedni is kezd a földgáz ára, akkor életbe lép majd a halasztott fizetésről szóló egyezség. Majd arra a kérdésre is válaszolt, hogy miként látja Magyarország viszonyulását Oroszországhoz.

„A következőt tudom Önnek mondani: mi a háborúról, ami Ukrajnában zajlik, mindig is világosan beszéltünk. Számunkra ez a háború rossz, ebben a háborúban emberek halnak meg, ezért mi ezt a háborút a lehető leghatározottabban elítéljük, és azt gondoljuk: mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború minél hamarabb véget érjen” – mondta, utalva arra, hogy a háborúban magyarok is meghalnak.

Hozzáfűzte: a kommunikációs csatornák nyitva tartása nélkül nem lesz béke, ezért arra törekszenek, hogy azok nyitva maradjanak, valamint „egy ésszerű, pragmatikus együttműködés” fenntartására. 

Hogy milyen jelzők hangoznak el egymásra, én ezt kevésbé tartom fontosnak. Számomra fontosabb az, hogy a pragmatikus energetikai, pragmatikus gazdasági együttműködés fennmaradjon, a kommunikációs csatornákat fenntartsuk . A minősítgetéseket, azokat pedig ilyen politikai kategóriaként kezeljük

– mondta, azzal kapcsolatban, hogy Oroszország korábban barátságtalan országnak minősítette Magyarországot.

Ebben a kérdésben nem érdekli, hogy Moszkva, Washington vagy Brüsszel mit gondol 

Végül a kárpátaljai magyarok jogait, az ukrajnai oktatási törvényt érintő kérdésre azt mondta: Magyarország továbbra sem kér többet, mint hogy a magyarság visszakapja a korábbi jogait, „semmi extrát nem kérünk, csak azt, ami megvolt”.

Beszélt arról is, hogy az ukrán parlament legutóbbi döntése ellenére – értelmezésük szerint – a magyar nemzetiségi iskolák működését idén szeptembertől ellehetetleníti az érvényben lévő ukrán szabályozás, ezért mindenképp fel fognak lépni az ellen. 

Minket nem érdekel, hogy ez tetszik-e az oroszoknak vagy az amerikaiaknak. Nem érdekel, hogy mit gondolnak róla Brüsszelben, mert ez nem Moszkváról, Washingtonról vagy Brüsszelről szól, hanem a kárpátaljai magyarokról. És mi a kárpátaljai magyarok mellett kiállunk, teljesen mindegy, hogy a geopolitikai viszonyok miként alakulnak

– tette hozzá Szijjártó Péter. 

Végül beszélt arról is, hogy az OTP Bank továbbra is háborús szponzornak számít Ukrajnában, és szerinte „az indokok nevetségesek, hazugak”, ezért továbbra is követelik ennek a minősítésnek a visszavonását. 

Mindaddig, amíg ez nem történik meg, addig az Európai Békekeretből további kifizetéseket ukrajnai fegyverszállítások miatt nem fogunk jóváhagyni

– szögezte le, hozzátéve: e téren sem érdekli őket, hogy Moszkvában, Brüsszelben, vagy Washingtonban mit gondolnak erről, mert ez is egy magyar nemzeti érdeknek minősülő kérdés. 

A teljes sajtótájékoztató itt meghallgatható:

  (Borítókép: Mihail Murasko és Szijjártó Péter 2023. július 5-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)