Emmanuel Macron keresztülhúzta a NATO számításait

Franciaország ellenállása miatt a NATO-tagállamok egyelőre nem tudnak egyezségre jutni arról, hogy a védelmi szervezet megnyissa első távol-keleti hídfőállását Japánban. Az Euronews szerint ez a jövő heti vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt élesen megmutatja a katonai szövetségen belüli repedéseket.

A NATO berkeiben hónapok óta tart az egyezkedés arról, hogy a nyugati katonai szervezet Ázsiában is megjelenjen, Japánban egy összekötő irodát nyisson.

Párizs szerint ez a lépés olyan geopolitikai váltás lenne a szövetség életében, amelyre eredeti ambíciói és fókusza nem terjed ki – úgy értelmezik a NATO alapokmányát, hogy az az észak-atlanti térség államainak védelmi szövetsége, így annak hatálya Ázsiára nem terjed ki.

Elvi okokból ezt nem támogathatjuk. Ami az irodanyitást illeti, maguk a japán hatóságok is jelezték, hogy nem lelkesednek a tervért

– közölte az Elysée-palota. A NATO távol-keleti megjelenésének ötletét az motiválta, hogy az elmúlt években Kína az ázsiai térségben nyílt expanziós lépéseket tett, fenyegeti Tajvan biztonságát, és más régiós államok területi integritását is megsérti járőrhajóival, hadgyakorlatai során kilőtt rakétáival.

Macron külön utas politikája

A kínai külügyminisztérium szóvivője még júniusban jelezte: a NATO keleti megjelenése beavatkozást jelentene a térség belső ügyeibe, illetve a védelmi szövetségek konfrontációját erőltetné.

Emmanuel Macron évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a Nyugat kapcsolata Kínával nem katonai jellegű, a NATO a saját államainak területi védelmére jött létre, azokat pedig Kína nem fenyegeti.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban idén többször vont párhuzamot az orosz ukrajnai beavatkozás és Kína Tajvan elleni fenyegetése között.