Megint áll a bál az úzvölgyi katonatemetőben

Mihai Tirnoveanu és társai helyi idő szerint szombaton 14 óra körül buszokkal érkeztek meg a Hargita és Bákó megye határán található úzvölgyi katonatemetőhöz – áll a székelyföldi hírportál helyszíni beszámolójában.

A román csendőrség és rendőrség nagy erőkkel van jelen a helyszínen, de nem avatkozik közbe. Marian Stan csendőrkapitány, a Hargita megyei csendőrség szóvivője a Új Magyar Szó online portálnak azt mondta:

A csendőrök azért vannak a helyszínen, hogy biztosítsák a rendet és a részvevők testi épségét. Ha történik valami törvényellenes, akkor azt utólag kivizsgáljuk, és a felelősöket megbüntetjük.

Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról beszélt, hogy a rendőrök csupán a csendőrök munkáját segítik, az események az utóbbiak hatáskörébe tartoznak.

A Székelyhon szerint a Nemzet Útja aktivistáival egy ortodox pap is van, aki a helyet és a meglévő, Csíkszentmárton község által állított kereszteket is megáldotta. A résztvevők három román zászlót is kifüggesztettek a temető kapujára. Később egy nagyobb, 5-6 méteres fakeresztet is a helyszínre vittek, azt is fel akarják állítani.

A kapura a helyszíni felvételek szerint kifüggesztették a székelyföldi község pénteki önkormányzati döntését a területén található temetők szabályzatáról és a megszegéséért kiróható bírságokról, de a román aktivistákat ez nem gátolta az akcióban. A Hargita megyei önkormányzat közlése szerint a bírság felső határa 2500 lej (194 ezer forint).

A román védelmi minisztériummal tárgyalnak

A román védelmi minisztériummal folytat tárgyalást jövő héten, és az úzvölgyi katonatemetőben szombaton felállított 150 fakereszttel létrehozott „román parcella” hivatalossá tételét kéri Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője.

Mihai Tirnoveanu azt mondta, hogy július 13-án fogadják a bukaresti szaktárca képviselői, miután egy korábbi petícióban kérte az úzvölgyi katonatemető „román parcellájának” hivatalossá tételét. Hozzátette, hogy a hősök kultuszáért felelős román hatóság engedélyét is kérni fogja a szombaton kihelyezett fakeresztekhez.

Mihai Tirnoveanu úgy nyilatkozott: a keresztek felállítása nem törvénytelen, mivel ezek nem építmények, nem szükséges építkezési engedély a kihelyezésükhöz. A Székelyhon szerint az esemény lezárásaként azt is mondta, hogy októberben minden keresztre nevet függesztenek ki.

Az Agerpresnek nyilatkozva azt állította: két – egy 1985-ből és egy 1988-ból származó – irat is bizonyítja, hogy az úzvölgyi sírkertben román katonákat is eltemettek.

Ezek nem cetlik vagy kifestősök, hanem a román hadsereg iratai, amelyeket a román védelmi minisztérium bocsátott ki abban az időszakban

– mondta Tirnoveanu, hozzátéve, hogyha a csíkszentmártoni önkormányzat eltávolítja a kereszteket, újakat tesznek helyettük, és ha bíróságon támadják meg a szombati akciót, ők is pert indítanak a község által korábban állított keresztek ügyében.

Nem reagálnak a provokációra a magyarok

Borboly Csaba tanácselnök közölte, hogy ügyészségi feljelentést tett Mihai Tirnoveanu ellen uszítás, rongálás és birtokháborítás miatt. A csíkszeredai bírósági ügyészséghez címzett feljelentést közösségi oldalán is megosztotta, ebben Tirnoveanu pénteki facebookos bejelentésére hivatkozik, melyben a keresztállításon való részvételre, az akció finanszírozására szólította fel híveit.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek pénteken azt mondta, hogy a község lakói nem mennek szombaton Úzvölgyébe, nem reagálnak a provokációra.

Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát

– jelentette ki.

A helyi és megyei vezetés korábban nyomatékosította, hogy csak azokat a rendezvényeket támogatják Úzvölgyében, amelyeken a hősök emléke előtt tisztelegnek, és tiszteletben tartják áldozatukat.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a korábban törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

2019-ben a székelyek élőlánccal védekeztek

A moldvai város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította a temetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. A sírkertben nagy számban az osztrák–magyar hadsereg itt elesett katonái, de német és orosz bakák is nyugszanak.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.

Úgy tűnt, hogy megoldódik a konfliktus

Június végén eltávolították a törvénytelenül felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőből – mondta akkor Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere. 

A Hargita megyei község elöljárója csütörtökön személyesen szállt ki a helyszínre, hogy megbizonyosodjon a változásról, utána erősítette meg a hírt.

Megnéztük a helyszínt, a keresztek, az emlékmű, a zászlótartók el vannak takarítva

– mondta a település vezetője. Úgy vélte, ezáltal lezárult a folyamat, hiszen végrehajtották a jogerős bírósági döntést.

Jogerős bírósági ítélet született

A keresztek elbontására és a sírkert eredeti állapotának visszaállítására jogerős bírósági ítélet kötelezte Dormánfalva polgármesteri hivatalát. A Bákói Táblabíróság 2023. február 10-i ítéletében megerősítette az ügyben hozott alapfokú ítéletet, érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

2023. február 25-én egy másik úzvölgyi perben is győzelem született: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva sírkert fölötti tulajdonjogát.

Megerősítette az alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a moldvai város önkormányzati testületének a határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. Ezt követően telekkönyveztette saját nevére a temető 7979 négyzetméteres területét.