A leendő magyarországi nagykövet újra beszámolt az Ukrajnában harcoló magyarokról
További Külföld cikkek
- Újabb kérelemmel állt elő Donald Trump az ellene indult büntetőper miatt
- Újabb ország csatlakozott a BRICS-hez
- A börtön, amely az embertelen körülményekről, kínzásokról és brutális kivégzésekről híresült el
- A húszmilliós kisebbség, amely már száz éve hontalanul él
- Meghalt egy spanyol cserediák Thaiföldön egy elefánt fürdetése közben
A háború előtt egyetemi professzorként dolgozó katona az Ukrinformnak elmondta: a kezdetektől nyilvántartást vezetnek arról, hogy hány magyar van az ukrán csapatok soraiban. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok magyar katona nem árulja el a hovatartozását.
Amikor tavaly ősszel felszabadítottuk a Harkivi területet, a felszabadított falvakba ukrán és magyar nemzeti zászlókkal vonultunk be. Nyíltan, mert nincs mitől félni: a magyarok Ukrajna oldalán, az igazság oldalán harcolnak!
– mondta.
Sándor Fegyir az Ukrinform kérdésére elárulta, hogy szám szerint 374 magyar nemzetiségű emberről tud, akik jelenleg Ukrajnáért harcolnak.
Az őrmester azt is tisztázta, hogy a harcoló magyarok többsége a határ menti csapatoknál szolgál. Sokan szolgálnak közülük a Kárpátaljai Légióban és a 33. dandárban is.
Amikor a magyarok Ukrajnának adott adományairól kérdezték, Sándor Fegyir határozottan kijelentette, hogy eddig is adományoztak, és ezután is fognak.
Kiszámoltuk, hogy az együttműködésünk teljes időtartama alatt már több mint 100 millió forintot gyűjtött össze a szervezetünk – és ez csak egy szervezet. A magyarok fél év alatt körülbelül 70 millió forintot adtak Ukrajnának. Voltak olyan nagyvállalatok, amik nem adtak ennyit
– részletezte.
Mint június közepén az Indexen megírtuk, Sándor Fegyirt az választja el attól, hogy ő legyen a budapesti nagykövet, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírja a befogadó nyilatkozatát.
Vo lodimir Csubirko, a Kárpátaljai Regionális Tanács elnöke szerint azért Fegyir a legalkalmasabb a nagyköveti pozícióra, mert „kiválóan érti a határon túli magyarság viszonyait és azokat a problémákat, amelyek a mai orosz–ukrán viszonyban a legjelentősebbek”.