Ukrajnát ígéretekkel csábítják, Oroszországot nyomás alá helyezik

Törökország és Svédország vitájával kapcsolatban emlékeztetett rá: előbbi vállalta, hogy rövidesen jóváhagyják utóbbi NATO-csatlakozását, cserébe feloldják a török védelmi szférát érintő szankciókat. Svédország közben ígéretet tett arra, hogy segíti a török állampolgárok számára a vízumkiadás megkönnyítését és Törökország EU-csatlakozását.

„Amerikai részről is elhangzottak olyan ígéretek, miszerint nem fogják tovább blokkolni az F–16-os vadászgépek szállítását, amelynek ügye – a török–orosz védelmi kapcsolatok miatt – évek óta húzódik” – írta Kosztur András, aki hozzátette, hogy az amerikaiak továbbá jelezték: szintén támogatni fogják a török EU-csatlakozást. A Telegram-csatornáján azt is megjegyezte, hogy a Svédországban élő kurd „aktivistákról/terroristákról” nem hangzott el konkrétum, ugyanakkor Stockholm vállalta: nem támogatja a Törökország által kifogásolt kurd szervezeteket (a PKK-t és az YPG-t). A kutató kitért rá: egyes hírek szerint a hírhedt ukrán azovos parancsnokok kiadása is része lehetett a megegyezésnek, bár a török elnök azt is tagadja, hogy akár az F–16-osok ügyének köze lenne a vitához.

Ukrajna NATO-csatlakozásáról Kosztur András közölte: az eddigi egybehangzó állítások szerint Vilniusban még nem kerül sor Ukrajna meghívására a szervezetbe, és konkrét dátumok sem hangzanak majd el a belépésével kapcsolatban, ám felmerült, hogy Kijevet mentesíthetik az úgynevezett tagsági cselekvési terv teljesítése alól. „Valamilyen előrelépés tehát várható, konkrétumok nélkül” – vélekedett a kutató.

Ukrajna további támogatása ügyében felidézte: Franciaország is bejelentette, hogy nagy hatótávolságú rakétákat ad át Ukrajnának.

„Más bejelentések is várhatóak még a napokban. Korábban kiderült, az Egyesült Államok kazettás bombákat ad Kijevnek, a német Rheinmetall pedig néhány hónapon belül gyártó és összeszerelő üzemet készül építeni Nyugat-Ukrajnában, míg a török Bayraktar drónok gyártását szolgáló üzem kialakítása állítólag már meg is kezdődött” – fogalmazott Kosztur András.

Mit jelent mindez?

– tette fel a kérdést bejegyzésében a kutató. Szerinte Törökország esetében csupán a Recep Tayyip Erdogan török elnöktől már megszokott érdekérvényesítés látható.

Ankara a saját céljait követi, amely során a Nyugattal, Oroszországgal vagy másokkal is kész együttműködni, anélkül, hogy elkötelezné magát

– írta Kosztur András.

„Ismét egy útelágazásnál vagyunk”

Kifejtette, hogy a nyugati államok szemmel láthatóan emelik a téteket, az Oroszország számára leginkább problematikus kérdésekben – támadófegyverek, ukrán NATO-csatlakozás, általában az ukrán hadsereg hosszú távú fenntarthatósága – tesznek egyelőre óvatos lépéseket.

Az Egyesült Államok a megszokott módon most is csak »követi az eseményeket«, legalábbis a külvilág felé, a kezdeményezést a »szövetségeseinek« hagyja, míg maga számára jóval körültekintőbb határokat tart fent. Egyelőre se ATACMS rakéták, se Abrams tankok, se F–16-os vadászgépek nem érkeztek Ukrajnába. Washington tehát fenntart egy teret, legalábbis maga számára, a tárgyalások esetére, amelyben őt nem érintené kellemetlenül (tehát nem járna közvetlen presztízsveszteséggel) az ukrán hadsereg esetleges visszavágása vagy korlátok közé szorítása sem. Legalábbis még nem

– írta a kutató.

Úgy véli, mindez arra utal, hogy „ismét egy útelágazásnál vagyunk”, ahol az egyik út a tárgyalások megkezdése, a másik pedig a további eszkaláció felé vezet.

Előbbi feltételei ugyanis adottak, és úgy tűnik, ennek szellemében tesznek lépéseket a nyugati államok is. Ukrajnát ígéretekkel csábítják arra, hogy adott esetben változtasson merev álláspontján a tárgyalásokat illetően, ugyanezekkel az ígéretekkel pedig Oroszországot is nyomás alá helyezik, és arra késztetik, hogy ha lehetőség nyílik a megállapodásra, akkor ne habozzon, és érje be kevesebbel, mert ha nem teszi, csak rosszabb lesz. Persze, Oroszország ugyanezt kommunikálja, amikor a kompromisszum alternatívájaként az atomháborút veti fel

– fogalmazott értékelésében Kosztur András.

A Litvánia fővárosában kezdődő kétnapos NATO-csúcsról itt írtunk még. A Vilniusba utazó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a találkozó legfontosabb témái közé sorolta az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozásának ügyét. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete előtt álló kihívásokról Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Foreign Affairs hasábjain közölt cikket.

(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan, Ulf Kristersson és Jens Stoltenberg 2023. július 10-én. Foró: Filip Singer / EPA Pool / MTI)