Kína olyat lépett, amin Brüsszelben csak pislognak

Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjét nem fogadják Kínában – mutatott rá György László, aki szerint ez nem meglepő, ha összerakjuk a tényeket. 

Borrell a tervek szerint július 10-én utazott volna Kínába, hogy »stratégiai kérdéseket« vitasson meg ottani kollégájával, Kína azonban érezhetően ingerült lett a kilincset egymásnak adó európai politikusok »elvárásaitól«, miközben az Európai Unió immár gazdaságbiztonsági stratégiája részévé tette az értelmezhetetlen »kockázatmentesítés« kifejezést, amely a gyakorlatban a kínai kereskedelmi kapcsolatok fokozatos leépítését célozza meg

– világított rá a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos szerdai bejegyzésében.

György László megjegyezte: mindenki akkorát tud kockázatmentesíteni, amilyen az alkupozíciója. „Miközben a hozzánk hasonló patrióta és pragmatikus közgazdászokat és gazdaságpolitikusokat harminc éve még kiközösítették Európában (és Magyarországon különösen), és még a koronavírus megjelenése előtti hónapokban is inkább megmosolyogtak bennünket, ma már Európa vezetői is a stratégiai autonómia és kockázatmentesítés szükségességéről beszélnek” – magyarázta a kormánybiztos, rávilágítva, hogy Európának képesnek kell lennie előállítani a digitális és zöldátálláshoz szükséges technológiákat és kapacitásokat, hogy Európa zöldátállásában az európai vállalatok és dolgozóik döntő szerepet játszhassanak.

Csakhogy most már késő, és erről egy vagy akár három évtizede sem csak beszélni kellett volna, hanem cselekedni

– mutatott rá a kormánybiztos.

Európa versenyhátrányba került

György László rávilágított, hogy miközben Európa egyre szigorodó környezetvédelmi és szén-dioxid-kibocsátási normákat támasztott vállalatai elé az elmúlt évtizedben, addig Kína gőzerővel dolgozott zöldiparának felépítésén és a zöldiparhoz, valamint az élvonalbeli technológiák működtetéséhez szükséges kritikus nyersanyagok és ritkaföldfémek feletti kontroll megszerzésén. 

– ismertette a kormánybiztos, kiemelve, hogy ennek eredményeként kialakult egy olyan helyzet, hogy Európa 98 százalékban függ a digitális és zöldátállás terén Kínától. Mindezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, vagyis Európa első számú vezetője nyilatkozta két évvel ezelőtt az Európai Ipar Napjai rendezvénysorozatra küldött videóüzenetében. 

A közgazdász szerint mindezek tükrében nem meglepő, hogy Josep Borrell kockázatmentesítő ötlete nem maradt sokáig válasz nélkül. 

Kína a napokban jelentette be, hogy korlátozni fogja a kritikus ásványi anyagok, első körben a gallium és a germánium exportját

– emlékeztetett György László.

Az EU a számára létfontosságú gallium 71 százalékát, míg a germánium 45 százalékát szerzi be Kínából, így nem nehéz értelmezni, mit jelent a zöldátállás lázában égő, de nyersanyagban meglehetősen csehül álló unió, valamint Európa chipgyártása, távközlési tervei és elektromos járműipara számára a döntés – mutatott rá György László. 

Mit mondanak ma a patrióta és pragmatikus közgazdászok? Hogy a nyitottságot most már adottságként kell kezelnünk és el kell kerülnünk a világgazdaság blokkosodását, mert abból csak vesztesen jöhet ki Európa

– tért ki a blokkosodás veszélyeire a kormánybiztos. John Maynard Keynes közel száz évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatait idézte a közgazdász: „Az eszmék, a tudomány, a vendégszeretet, az utazás – ezek azok, amelyek természetüknél fogva nemzetköziek. De a javak készüljenek helyben, amikor csak az racionálisan lehetséges, és mindenekelőtt a hitelezés maradjon nemzeti keretek között.”

György László szerint az angol közgazdászlegendának igaza volt száz évvel ezelőtt is, de megállapításai a mai napig érvényesek. „A kontextus viszont változik és alkalmazkodást követel meg Európa döntéshozóitól” – zárta elemzését a kormánybiztos.

(Borítókép: Josep Borrell. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)